Ugrás a tartalomhoz

Sport A-tól Z-ig. Általános és különleges sportágak ismerete

Gallovits László, Honfi László, Széles-Kovács Gyula (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

6. fejezet - Curling = Jégteke (Curling)

6. fejezet - Curling = Jégteke (Curling)

A curling a tekézésnek a jégpályán űzött speciális változata, melynek egyre nagyobb sikere van a téli üdülőhelyeken. A közel ötszáz éves sportág most éli a fénykorát. Aki már látott curling (magyarul jégteke, vagy csúszókorong) viadalt, annak emlékezetében élénken él a jégen bóját csúsztató játékos, valamint a takarítónő jellegű, jeget sikáló csapattárs. A cél, hogy a nehéz gránitkövet egy koncentrikus körbe, a „házba” lökje az egyik játékos. A csapat többi tagja pedig söpröget a kő előtt, hogy jobban csússzon. A curlingpálya jégfelülete smirgliszerű egyrészt azért, hogy a curlingkő alatt vákuum keletkezzen, másrészt hogy a kő előtti seprűzés vizes felületet hagy a jégen. A curlingkő a játéktéren nemcsak csúszik, hanem közben saját tengelye körül is forog, melynek következtében a kő jobbra vagy balra hajló ívet ír le. A seprésnek az a rendeltetése, hogy amikor a jégen csúszó kő előtt elkezdenek a játékosok söpörni, attól a ponttól kezdődően a kő az addigi ív érintőjében halad tovább. Továbbá a seprés hatására a smirgliszerű jégfelület megolvad, és az így keletkező vizes jégen gyengébb lökés esetén is több méterrel meg lehet hosszabbítani a kő útját. Ebből adódóan a curlingjátékban célszerű inkább gyengén lökni, ugyanis az erősebben meglökött kő útját tilos akadályozni, minek következtében minden esetben túlmegy a célterületen.

Nemzetközi múlt

Már a XVI. századból van egy skót írásos emlék, amely 1511-ből a jeget, a követ és a seprűt, mint egy sport eszközeit említi. Köveket és egyéb, lehetőleg korong alakú tárgyakat kellett a befagyott folyók, tavak jegén meghatározott célhoz csúsztatni. 1560-ban Pieter Brueghel is megfestette a holland curlingezőket.)

Az 1800-as évek közepén már bajnokságot is rendeztek Skóciában, nem véletlen, hogy Észak-Amerika is skót emigránsok révén ismerkedett meg a curlinggel. Az első klub 1807-ben alakult (Royal Montreal Curling Club), a játék pedig hamar közkedveltté vált. Az első európai egyesületet 1716-ban alapították Nagy-Britanniában.

Az első kanadai bajnokságra 1927-ben került sor, az USA bajnokságára ellenben pont harminc évet kellett várni. 1958-ban, a sportág első világbajnokságán Kanada dominált.

A Nemzetközi Curling Szövetség (International Curling Federation, ICF) 1966-ban alakult. Az első világbajnokságot 1959-ben (férfi), illetve 1979-ben (női) rendezték meg, A játék elsősorban Kanadában, az Egyesült Államokban és Észak-Európában terjedt el.

A sportág olimpiai múltja egészen 1924-ig nyúlik vissza, Chamonix-ban ugyanis már bemutatták a curlinget, ám nem aratott nagy sikert. Később még öt alkalommal jutott el a bemutatásig (1932, 1936, 1964, 1988, 1992), mire 1988-ban Naganóban végre először érmet is osztottak. A férfiaknál Svájc győzött Kanada és Norvégia előtt, míg a hölgyeknél Kanada, Dánia, Svédország volt a sorrend. Salt Lake Cityben Norvégia és Nagy-Britannia diadalmaskodott.

Jelenleg 46 nemzet tagja az ICF-nek.

Hazai múlt

A Magyar Curling Szövetség – Günther Hummeltnek, a Nemzetközi Curling Szövetség elnökének támogatásával – 1989. november 29-én alakult Budapesten.

Magyarországon az első curling szakosztály 1990-ben jött létre Székesfehérvári Curling Egylet néven. További klubok alakultak Budapesten, Győrött és Szegeden. A magyar válogatott férficsapat 1992 óta vesz részt Európa-bajnokságokon. A legeredményesebb szereplése 1994-ben volt a Sundswall-i Európa-bajnokságon, Svédországban, ahol a magyar csapat – Barna Attila, Fenyvesi Péter, Tímár Tibor, Kérészy Barna összeállításban – a B csoportban negyedik helyezést ért el. Magyar versenyzők még nem indultak olimpián.

Versenyszabályok

Egy kb. hosszú és 4,75 m széles pályán küzd a két csapat a pontokért. A játék célja, hogy a 8–8 elcsúsztatott követ (20 kg) – a két csapat vagy a négy játékos – kör alakú ház középpontjába (tee line) juttassák. A célkörök színe általában kék (külső) és piros (belső). A menetet az a csapat nyeri, amelyiknek a köve(i) a ház középpontjához közelebb van(nak). A mérkőzés több, általában tíz menetből (end-ből) áll. Holtverseny esetén újabb menetet játszanak.

Minden játékosnak van egy vagy többféle különleges seprűje, amelyre lökés esetén támaszkodik, míg a seprűzés során seper vele.

Ha minden követ elcsúsztattak, a menet befejeződik, és megtörténik az eredményszámítás. Az a csapat kap pontokat – minden kőért egy pont jár –, amelynek a kövei közelebb jutottak a ház középpontjához, mint az ellenfél kövei. A távolságokat a középponttól a kövek legközelebbi pontjához mérik.

A curling játékot a versenyzők speciális talpú cipőben játsszák. Az egyik cipő talpa teflonból készül, amely nagyon csúszik, a másik cipő talpa pedig gumiból, ami jól tapad a jégen.

Játékvezetők figyelik a mérkőzést minden menetben, ők ítélnek vitás kérdésekben, és ők hozzák meg a végső döntést.

Hivatalos olimpiai versenyszám (férfiak–nők)

Nyolc csapat (négy fő/csapat).

Magyar Curling Szövetség

1125 Budapest, Szugló u. 154.

Telefon/fax: (+36 1) 383-5303

E-mail:

WEB: www.huncurling.hu