Ugrás a tartalomhoz

A sportmozgások biológiai alapjai I.

Csoknya Mária, Wilhelm Márta (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

A mozgásszabályozás anatómiai szerveződése

A mozgásszabályozás anatómiai szerveződése

Somaticus és autonom motoros rendszer

Az izommozgások két nagy csoportba sorolhatók, úgymint reflexes és akaratlagos mozgások. A reflexes mozgások nem tudatosulnak, alacsonyabb idegrendszeri részekben van a központjuk pl. gerincvelő.

A vázizom reflexes mozgásai

Ezek a somaticus reflexek (ld. „Idegrendszer”). A somaticus reflexek tovább osztva, lehetnek izom és bőreredetű reflexek.

Proprioceptív (izomeredetű vagy saját) reflexek

Izomeredetű reflex ez azt jelenti, hogy a reflexív egy vázizomból indul, itt van az érzővégkészülék (receptor), ami képes az ingert ingerületté alakítani, és a végrejhajtó készülék az effektor is ugyanabban az izomban van. Ezt a reflexet myotacticus reflexeknek is nevezik, mivel az izom hosszának és feszültségi állapotának beállítását és annak megtartását végzi. Ilyen reflex pl. a térdreflex. (ld. „Idegrendszer”).

Exteroceptív reflexív, védekező, vagy fájdalomérző reflex

A szervezetet megóvja valamilyen károsodástól. Ez exteroceptív vagy idegen reflex azért, mert a reflexív kezdete a receptor, és vége az effector nem ugyanabban a szervben van. (ld. „Idegrendszer”).

Akaratlagos mozgások

A mozgató rendszert irányító központok elrendeződése hierarchikus, azaz egymás felett elhelyezkedő neuroncsoportok (gerincvelő, agytörzs, agykéreg) sejtjei egymás fölé rendelten működnek.

Az agykéreg (fő szabályozó szint) az akaratlagos mozgásokat vagy közvetlenül, azaz a gerincvelőn át, vagy közvetve (agytörzsi motoros agyidegi magvakon át) irányítja. Az agykéregnek van alárendelve két mellérendelt szabályozó szint, nevezetesen a bazális ganglionok és a kisagy szintje (5.50. ábra).

5.50. ábra - A mozgást szabályozó szintek és kapcsolataik

A mozgást szabályozó szintek és kapcsolataik

A fő szabályozó szint (figyelmet kiváltó akaratlagos mozgások)

a./ A pyramispálya (tractus corticospinalis). Az agykéregből indul és végződhet az agytörzsben levő motoros agyidegi magvakon, ill. a gerincvelő motoros sejtjein. A pálya szerepe az akaratunktól függő mozgások elindítása, a folyamatban levő mozgások megváltoztatása.

b./ Az extrapyramidális pályák. Valamilyen tanult automatikus mozgásforma kiváltására extrapyramidális rostok futnak motoros sejtekhez. A pályák eredő sejtjei nem az agykéregben, hanem a kéreg alatti subcorticális magokban vannak, de ezek a magok is a frontális kéreg ellenőrzése alatt állnak.

Az extapyramidális magok emeletszerűen épülnek fel, vagyis a gerincvelői, agytörzsi reflexeket, a nyúltagyi oliva inferior, a középagyi nucleus ruber, és a substantia nigra, majd nagyagy fehérállományában levő corpus striatum (csíkolt test) összetettebb mozgásokká fűzi.

Az említett pályáknak a mozgások harmonikussá tételében, automatizálásában, az izomtónus szabályozásában van szerepe. Míg az újonnan tanult, még be nem gyakorolt mozgások a pyramispályán, addig az automatizált mozgások az extrapyramidális pályán nyernek kivitelezést.

Az extrapyramidális rendszerhez számos pálya tartozik. Így a középagy tetejéről induló tractus tectospinalis, a középagyi vörös magból ered a tractus rubrospinalis, a nyúltagy-híd határán helyezkednek el a vestibuláris magokból eredő tractus vestibulospinalis. Ezen utóbbi magok közül a Deiters-mag nincs közvetlenül kapcsolatban az egyensúlyozó szervvel, hanem a kisagy által már feldolgozott ingerületet kapják és továbbítják. Az extrapyramidális pályákhoz tartozik még a fasciculus longitudinalis medialis is.

Mellérendelt szabályozó szintek (automatikus mozgások és koordináció)

A motoros rendszer mellérendelt szabályozó szintjei: a basalis ganglionok és kisagyi rendszer. Mindegyik szintnek van afferens bemenete, illetve efferens kimenete.

  1. A basalis ganglionok afferens idegrostjai az agykéregből (frontális kéreg) kapja, kimeneti efferens rostjainak egy része a thalamuson át visszajut az agykéreg frontális lebenyébe, más része agytörzsi magokkal (extrapyramidális magok) létesít kapcsolatot.

  2. A kisagyi rendszer: afferens idegrostjai eredhetnek:

    az egyensúlyozó szervtől;

    a törzsizmokban keletkezett ingerületet a gerincvelői tractus spinocerebellaris dorsalis és ventralis közvetíti,

    a hídmagvaktól, az oliva inferiortól.

  3. A kisagyból efferens idegrostok mennek a thalamuson át az

    agykéreghez, az

    agytörzsi magokhoz (pl. vestibuláris magok), ill.

    ezeken keresztül a gerincvelőhöz, ill. a vázizmokhoz.