Ugrás a tartalomhoz

Vegyipari folyékony hulladékok

Dr. Kurdi Róbert (2011)

5.9 A vörösiszaptározók rekultivációja

5.9 A vörösiszaptározók rekultivációja

Magyarországon az almásfüzitői lerakó esetében már megtörtént a rekultiváció. A rekultiváció folyamatát32 ezen a példán keresztül mutatjuk be. A rekultivációs réteg kialakításához az eljárás során különféle hulladékokat használtak fel, melyek közt veszélyes, nem veszélyes hulladékok és kondicionáló anyagok is találhatóak.

A veszélyes hulladékok felhasználása

A rekultivációs réteg elkészítéséhez használt veszélyes hulladékok mennyiségénél a környezet védelmét elsődleges szempontként kell figyelembe venni, és indirekt módon lehet meghatározni a mennyiséget, a következő feltételek rögzítésével és betartatásával:

  • A rekultivációs kompozíció összetételi határértékeit minden esetben be kell tartani,

  • Annyi veszélyes hulladék vehető át, amennyi az adott veszélyes hulladékból az átvételt követően folyamatosan kezelhető,

  • Adott veszélyes hulladékok bekeveréséhez a kondicionáló anyagok, összekeverendő egyéb hulladékok az átvétel időpontjában a vörösiszap tározón megfelelő mennyiségben rendelkezésre kell, hogy álljanak,

  • Az adott veszélyes hulladék mennyiség kezeléséhez a szükséges műszaki feltételeket (gépkapacitást, híg iszap elhelyezéséhez az előre elkészített kazettát stb.) biztosítani kell.

  • Erőművi salak-pernyéből legalább 4-5 fuvarnyi mennyiséget tartalékolni kell a vörösiszap tározón: keverő-, út-, és kazettaépítő anyagként.

Nem veszélyes termelési hulladékok felhasználása

Nem veszélyes hulladékokat is felhasználnak a rekultivációs réteg elkészítéséhez, de használnak még kondicionáló és egyéb anyagokat is. Ezek a következőek lehetnek:

  • Erőművekből származó salak és pernye (minősítéstől függően),

  • Bányameddő,

  • Taviiszapok,

  • Növényi hulladékok: parkokból származó hulladékok,

  • Szénmosási meddő,

  • Ipari szennyezéstől mentes kommunális szennyvíztisztítói iszapok,

  • Trágya,

  • Egyéb nem veszélyes, a rekultivációs réteg kialakítására alkalmas hulladékok,

  • Talaj.

5.9.1 A rekultiváció technológiája

A technológia alapján biztosítani kell a folyamatos munkavégzés feltételeit, a rekultivációs keverék előállítását, ezután következik maga a rekultiváció és természetesen fenntartásról és a karbantartásról is gondoskodni kell. Ezeket röviden részletezzük is:

A munkavégzés feltételeinek kialakítása:

Mivel a kialakított tárgyakat, építményeket hosszú ideig használják ezért ezeket nagy terhelésre kell megtervezni. A rekultiváció során ezek a következőek:

  • Megfelelő minőségű utakat kell kialakítani, megfelelő fogadótérrel,

  • Megfelelő előkezelő, pihentető és érlelő területet kell kialakítani

  • A rekultiválandó területet elő kell készíteni

5.9.1.1 A rekultivációs keverék előállítása:

A keverék előállításához felhasználnak inert hulladékokat, melyek nem mennek át jelentős fizikai, biológiai, kémiai átalakuláson. Jellemzőjük, hogy vízben nem oldódnak, nem égnek, nincsenek kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagokkal úgy, hogy ennek következtében a környezet vagy a lakosság károsulna. Ilyenek például a meddő földek és bizonyos pernyék.

Hulladéknak minősülő anyagokat is felhasználnak a keverék előállításánál. Ez lehet veszélyes és nem veszélyes hulladék is. Természetesen a hulladékok beérkezésekor a mindenkor érvényes jogszabályi feltételeknek meg kell felelni. A hulladékot, amennyiben lehetséges, akkor egyből a keverőterületen kell elhelyezni, ha ez nem megy, akkor a fogadótéren.

5.9.1.2 Keverés:

A keverés kezdetekor először az inert és a nem veszélyes anyagokat kell lerakni, majd ezekhez kell hozzátenni a veszélyes hulladékokat. A keverés és rakodás homlokrakodóval, áthalmozással történik. A kevés szerves anyag tartalom miatt folyékony keverőben használják fel a keveréket. Ez legalább 4 medencéből áll. Egy időben két medencét használnak, egyikben a magasabb olajtartalmú veszélyes hulladékok gyűjtése van, természetesen, ha ilyet felhasználtunk. Bekeverés után az érlelő területre kerül innen a keverék. A másik medencében az alacsony olajtartalmú és a szerves anyag tartalmú hulladékokat gyűjtik. Ezeket szilárd anyaggal keverik és a pihentetőre vagy az érlelőre kerül a rekultivációs keverék.

5.9.1.3 Pihentetés:

A magas nedvességtartalmú keverék kiszárítására pihentetést használnak. Itt a nedves keverék természetes módon elveszíti a felesleges víztartalmát. A prizmákban elhelyezkedett anyagot szükség esetén át kell rakodni, ezzel is a száradást segítjük elő. Nagyobb mennyiségű szerves hulladék bekeverésekor - az elkészített keverék megfelelő összetétel esetén – a pihentetőből is felhasználható rekultivációra az anyag. Ez elsősorban a rekultivációs réteg felső részében helyezendő el.

5.9.1.4 Érlelés:

Ebben a technológiai lépésben a komposztálási folyamatok elindítása a cél. Nagyobb beavatkozást csak a magasabb olajtartalmú keverék kíván, ekkor olajlebontó baktériummal kezelik az anyagot. A lebontási idő letelte után a keverés technológiai lépésébe kell az anyagot visszavinni.

A kevésbé szennyezett hulladék értelemszerűen kevesebb beavatkozást kíván, könnyebben tisztítható, ezért a technológia szelektálja a hulladékokat. Két különböző féle depónia kerül kialakításra. Az egyikben a magas olajtartalmú hulladékok lesznek, itt történik az olajlebontó baktériumokkal történő kezelésük. Itt magas, 45%-os nedvességtartalom biztosítja a gyors bomlást. Az érlelés itt 3-6 hónapig tart, levegőztetésre szükség lehet.

A másik keverékben alacsony olajtartalmú anyagok lesznek. Az érlelés általában 1-2 hónapig tart, az érlelési idő felénél átforgatással levegőztetni kell. A nedvességtartalom biztosítását a depóniák nedvesítésével, az összegyűjtött csurgalékvíz elvezetésével lehet biztosítani. Az érlelő területről legkésőbb egy év elteltével minden keveréket el kell helyezni.

A hulladék összetételétől függően a megfelelő konzisztenciát és tápanyagtartalmat különféle hulladékok hozzáadásával lehet kialakítani. Ilyenek lehetnek az erőművekből származó pernyék, szennyvíziszapok, biokomposzt, stb.

A kész rekultivációs közeget rétegesen kell alkalmazni, közéjük 10-20cm vastagságban inert hulladékot kell elhelyezni.

5.9.1.5 Rekultiváció:

Amennyiben az érlelés során kialakítottuk a megfelelő közeget, akkor ezt a rekultiválandó területre kell kihelyezni, a fentiekben említett technikákkal. Ezután történik meg a növénytelepítés.

Fenntartás, karbantartás:

A fenntartás során a növényeket gondozni kell, tápanyag utánpótlásukról kell gondoskodni és szükség esetén rétegvastagítást is kell végezni.