Ugrás a tartalomhoz

Vegyipari folyékony hulladékok

Dr. Kurdi Róbert (2011)

5.5 A vörösiszap kezeléskor figyelembe veendő szempontok

5.5 A vörösiszap kezeléskor figyelembe veendő szempontok

A timföldgyártás során képződő vörösiszapok lerakása, kezelése és hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdaságossági, biztonsági és természetesen nem utolsó sorban a környezeti szempontokra is31 .

Jelenlegi tudásunk alapján elmondhatjuk, hogy a vörösiszapnak jelenleg gazdaságos felhasználását nem ismerjük. A gazdaságossági tényezőket a következők befolyásolják:

  • a lerakott hulladék kitermelésének költségei,

  • a szállítási költségek,

  • a szóba jöhető hasznosításhoz alkalmazható egyéb anyagok ára

A hulladéknak minősülő vörösiszap kezelése során számtalan probléma merül fel, melyek közül a legjellemzőbbek a következők:

  • Gazdasági problémák:

    • a melléktermék visszanyerése a jelenlegi technológiák alkalmazásával nem gazdaságos,
    • az alacsonyabb minőség miatt, alacsony gazdasági értéke van a vörösiszapból készült legtöbb terméknek,
    • a lerakás és a monitoring rendszer kiépítésének költségei emelkednek,
    • a lerakók kialakítása során minél nagyobb területek kerülnek ki a mezőgazdasági termelésből,

  • Környezeti, egészségügyi, biztonsági problémák:

    • nagy térfogatú, hosszú távon fel nem használható hulladék képződik, melynek elhelyezése már a közeljövőben környezetpolitikai kérdéseket fog felvetni,
    • magas lúgtartalom miatt egy esetleges havária hatalmas károkat okozhat (ez történt az ajkai katasztrófa alkalmával),
    • csapadékvíz átszivárgásának lehetősége,
    • a közelmúlt eseménye miatt jövőbeni szigorúbb környezetvédelmi szabályozások várhatóak,
    • a kiporzás lehetősége a száradás időszakában további egészségügyi problémákat vethet fel,
    • hosszú távú problémák a vörösiszap Na koncentrációjából adódóan amely a mosási technológia nem megfelelő problémájából ered,