Ugrás a tartalomhoz

Vegyipari folyékony hulladékok

Dr. Kurdi Róbert (2011)

5. fejezet - A timföldgyártás hulladéka, a vörösiszap

5. fejezet - A timföldgyártás hulladéka, a vörösiszap

5.1 Bevezetés

2010. október 4-én 12 óra után nem sokkal a Kolontár és Ajka között létesített, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár 300 m x 500 m-es vörösiszap-tárolójának gátja kiszakadt. A kiömlő, körülbelül 600-700 000 köbméternyi iszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő területeit. Az erősen lúgos, közel 13-as pH-jú, maró hatású ipari hulladék (a vörösiszap felett található maró hatású lúg) körülbelül 40 négyzetméteren terült szét, ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva az Ajkai kistérségben. A „vörösiszap” kifejezés örökre beitta magát az emberek tudatába és egyben ráébresztette a lakosságot a megfelelő hulladékkezelési és felhasználási eljárások fontosságára. Magyarország történetének egyik legnagyobb ipari szerencsétlensége és környezetkárosító katasztrófája 10 emberéletet követelt.

A katasztrófa okai egyenlőre tisztázatlanok. A jegyzet nem a katasztrófát kiváltó okokkal, annak következményeivel, hanem az alumíniumgyártás során keletkező hulladékok tárolásával, esetleges felhasználásukkal foglalkozik.

A vörösiszap a timföldgyártás hulladéka, mely hazánkban az egyik legnagyobb mennyiségben képződő hulladék. A hazánkban használt technikák mellett a keletkező iszap különleges kezelést igényel, korábban veszélyes hulladéknak minősítették, de a jelenlegi jogszabályok alapján nem sorolják a veszélyesnek minősíthető hulladékok kategóriájába26 . A világ vezető timföld, illetve alumínium előállító országai sem tudták megnyugtató módon megoldani a technológiai hulladék keletkezésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

A volt Szovjetunió volt tagállamai Oroszországgal egyetemben az egyik legnagyobb timföldgyártónak minősülnek, azonban a keletkezett, felhalmozódott vörösiszap mennyiségéről sincsenek biztos információk, kezelésükről pedig szinte semmit sem tudni. Magyarországon, hasonlóan a világ szinte minden országához, zagytereken helyezik el a vörösiszapot. Az elhelyezésnél gondot jelent a szállítás költsége, ez okból Magyarországon a tározók mindenhol a timföldgyárak közvetlen közelében létesültek. Ilyenek az ajkai, almásfüzitői és mosonmagyaróvári zagytározók.