Ugrás a tartalomhoz

Vegyipari folyékony hulladékok

Dr. Kurdi Róbert (2011)

3. fejezet - Vegyipari hulladékok gyűjtése, szállítása

3. fejezet - Vegyipari hulladékok gyűjtése, szállítása

A vegyipari alap- és segédanyagok anyagok a gyártási folyamatok során egymással kémiai reakcióban reagálnak. A keletkező hulladékok különféle kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Tulajdonságaikban hasonlíthatnak a kiindulási anyagokhoz, de jellemzőikben azoktól jelentősen el is térhetnek. Ennek okán a vegyipari hulladékok kezelésekor, gyűjtésekor az elsődleges szempont a keletkező anyagok kémiai tulajdonságainak meghatározása. A gyűjtés során mindenekelőtt törekedni kell a különféle hulladékféleségek elkülönített, szelektív gyűjtésére. Ez azért is fontos, mert az egyes anyagok egymással reakcióba is léphetnek, ami környezetbiztonsági, munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból veszélyes hatásokat is eredményezhetnek. Ilyenek lehetnek például a rosszul gyűjtött vegyipari hulladékok között fellépő túlzott exoterm reakciók, ami gyulladáshoz vagy akár robbanáshoz is vezethet. Ennek megfelelően meghatározták az egymással közösen nem gyűjthető, egymással összeférhetetlen hulladékok listáját.

A csoportosítás során az egymással együtt nem gyűjthető vegyipari hulladékokat sorolták fel, külön megemlítve az esetlegesen lejátszódó reakciók típusát is.

Az „A” csoportba tartozó hulladék anyagokat nem lehet keverni, közös tartályban tárolni a „B” csoport anyagaival, mivel egymással kémiai reakció lejátszódása mellett egyesülnek, ezáltal exoterm reakció, gyulladás, robbanás, gázfejlődés és extrém heves reakciót eredményezve.

1. csoport. Hőfejlődés, erős reakció

1/A1/B
AcetiléniszapSavgyanta
Lúgos maró folyadékSavoldat
Lúgos tisztítószerAkkumulátorsav
Lúgos korrozív folyadékVegytisztítószerek
Lúgos korrozív akkumulátorfolyadékSavas elektrolit
Lúgos szennyvízMaratósav vagy oldószer
Mésziszap és más korrozív alkáliákFolyékony tisztítószerek
Meszes szennyvízPáclé és más korrozív savak
Hidraulikus mészSavas iszap
Használt lúgHasznált sav
 Használt savkeverék

2. csoport. Tűz-vagy robbanásveszély

2/A2/B
AzbeszthulladékTisztító oldószer
BerilliumhulladékElavult robbanóanyag
Kiöblítetlen növényvédőszer-tartályKőolajszármazék (hulladék)
Hulladék növényvédő szerOldószer
 Hulladékolaj és más tűz-és robbanásveszélyes hulladék

3. csoport. Tűz-és robbanásveszély, tűzveszélyes, gyúlékony hidrogéngáz felszabadulása mellett

3/A3/B
AlumíniumMinden 1/A és 1/B csoportba tartozó hulladék
Berillium 
Kalcium 
Lítium 
Magnézium 
Kálium 
Nátrium 
Cinkpor és más aktív fémek és fémhidridek 

4. csoport. Tűz, robbanás vagy hőfejlődés; gyúlékony vagy toxikus gázok keletkezése

4/A4/B
AlkoholokMinden koncentrált hulladék az 1/A, az 1/B csoportból
VízKalcium
 Lítium
 Fémhidridek
 Kálium
 Nátrium
 SO2Cl2, SOCI2, PCl3,CH3SiCl3 és minden vízzel reagáló hulladék

5. csoport. Tűz, robbanás, heves reakció

5/A5/B
AlkoholokKoncentrált hulladék az 1/A vagy az 1/B csoportból
Aldehidek 
Halogénezett szénhidrogénekHulladékok a 3/A csoportból
Nitrált szénhidrogének és más reakcióképes 
szerves vegyületek 
Vegyületek és oldószerek 
Telítetlen szénhidrogének 

6. csoport. Toxikus hidrogén-cianid vagy hidrogén-szulfid-gáz keletkezése

6/A6/B
Használt cianid-és szulfidoldatokAz 1/B csoport hulladékai

7. csoport. Tűz, robbanás vagy erős reakció

7/A7/B
Klorátok és más erős oxidálószerekEcetsav és más szerves savak
KlórKoncentrált ásványi savak
KloritokA 2/B csoport hulladékai
KrómsavA 3/A csoport hulladékai
HipokloritokAz 5/A csoport hulladékai és más tűzveszélyes és gyúlékony hulladékok
Nitrátok 
Salétromsav, füstölgő 
Perklorátok 
Permanganátok 
Peroxidok 

Az egyes csoportokon belül az A oszlopban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok keverése a B oszlopban felsoroltakkal nem megengedett.

A vegyipari hulladékok esetében a gyűjtőedény anyagára is figyelni kell, hiszen számos esetben nem kívánatos kémiai reakció játszódhat le a hulladékok és az edényzet anyaga között. Mivel a vegyiparban használatos anyagok igen szerteágazó tulajdonságokkal rendelkeznek ezért a belőlük képződő hulladékok esetében a gyűjtésre használható tárolóeszközök is igen sokfélék lehetnek. Kialakításuk alapján ezek lehetnek különféle anyagból készült hordók, kannák és konténerek is. Fontos szempont, hogy a tárolóeszközön kötelező feltüntetni a hulladék megnevezését, azonosító kódját és a veszélyességi jellemzőit. Ezeket az eszközöket csak a meghatározott hulladékok gyűjtésére, tárolására lehet használni.

A következő táblázatban a gyűjtőedény anyagát vesszük figyelembe és felsoroljuk a bennük nem gyűjthető hulladékokat.

Tartály, konténer vagy betonfal anyagaÖsszeférhetetlen
AcélÁsványi savak, salétromsav, híg kénsav
 Alkáli-alumíniumsók, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid
MagnéziumÁsványi savak
ÓlomEcetsav, salétromsav
RézSalétromsav, ammónium
CinkSósav, salétromsav
ÓnSzerves savak, alkáliák
TitánKénsav, sósav
Üvegszálas műanyag95%-os kénsav, 50%-os salétromsav, 40%-os aromás oldószerek, fluortartalmú oldószerek, klórozott oldószerek
Vinilek (PVC)Ketonok, észterek, aromás szénhidrogének
Klórozott gumikSzerves oldószerek
Epoxi (aminok, poliamidok, poliészterek)Oxidálósavak (salétromsav), ketonok
PoliészterekOxidálósavak, erős alkáliák, ásványi savak, ketonok, aromás szénhidrogének
SzilikonokErős ásványi savak, erős alkáliák, alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének

A vegyipari hulladékok gyűjtésére, tárolására és szállítására, mivel többnyire veszélyes hulladéknak is minősülnek, egyaránt alkalmazni kell az ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást (1979. évi 19. tvr.), valamint a RID: Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatot (1986. évi 2. tvr.).

3.1 Vegyipari hulladékok szállítása

A veszélyes hulladéknak minősülő vegyipari hulladékok szállítása, tárolása esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. Törvény 36§-ában foglalt felhatalmazás alapján alkották meg a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. /VII.12./ Kormány rendeletet25 .

A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes hulladékokra, az azokkal kapcsolatos tevékenységekre és a veszélyes hulladékok tulajdonosaira.

A tulajdonosnak az anyagmérleg, illetőleg más dokumentumok alapján köteles beszámolnia veszélyes hulladékkal történő tevékenységéről, annak megkezdését követően 60 napon belül, és a bejelentést évente meg kell tennie a környezetvédelmi hatóságnak a rendeletben meghatározott melléklet szerint. A pontos adatszolgáltatás több ok miatt is szükséges, egyfelől a hulladékok útját figyelni kell, másfelől az államhatárt átlépő hulladék esetében a nemzetközi megállapodások is szigorúak és végül, de nem utolsósorban a hulladékkezelő cégek részéről is felmerült az igény a veszélyes hulladékok keletkezésének, mozgásának dokumentálásáról. A felsorolt okok miatt kell a veszélyes hulladékok keletkezéséről, kezeléséről, átadásáról és átvételéről valamint kísérőjegyet kell alkalmazni a veszélyes hulladékok szállításáról.

A veszélyes hulladékok szállításában, kezelésében résztvevőknek az országhatáron belüli mozgásokat kísérőjegyekkel, formanyomtatványokkal kell dokumentálni. Ezeket meg kell küldeniük az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, környezetvédelmi felügyelőségnek, ők ezeket ellenőrzik, az esetleges hibákat, hiányosságokat kijavíttatják, majd a hibátlan adatszolgáltatást rögzítik, feldolgozzák, majd az országos adatokat egy adatfeldolgozó egység összesíti.

A kötelezően kitöltendő nyomtatványokat 10 évig kell megőrizni az esetleges ellenőrzés megkönnyítése céljából. A következő nyomtatványokat kell használni:

  • Bejelentőlap veszélyes hulladék keletkezéséről

  • Veszélyes hulladék átvételi bejelentőlap

  • Egyszerűsített bejelentőlap veszélyes hulladékról

  • Kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához

  • Kísérőjegy begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékhoz

A rendelet meghatározza az átadó és az átvevő fogalmát. Átadónak azt a személyt nevezi, aki a veszélyes (vegyipari) hulladékot telephelyéről más telephelyre szállít vagy szállíttat. Átvevő az a személy vagy szervezet, aki a hulladék átvételére jogosító engedéllyel rendelkezik és a telephelyére szállított veszélyes hulladékot átveszi.

3.1.1 A termelőre, kezelőre vonatkozó szabályok:

  • A képződő, keletkező veszélyes (vegyipari) hulladékról bejelentést kell tenni és ezt évente akkor is meg kell ismételni, ha az előző bejelentéshez képest nem történt változás.

  • Az adatszolgáltatást évente március 1-ig kell megtenni.

  • Veszélyes hulladék exportja esetén a szállítmányok adatait is fel kell a nyomtatványokon tüntetni.

  • Ha valaki a bejelentést az adott határidőig nem teszi meg, akkor az adatszolgáltatás szempontjából a telephelye megszűntnek fog számítani. Egy hatósági ellenőrzés során, ha a felügyelőség feltárja, hogy a telephelyen keletkezik veszélyes hulladék, akkor a termelőre bírság szabható ki a rendelet 9. Számú melléklete alapján

3.1.2 Az átadóra vonatkozó szabályok:

  • Az átadó köteles minden veszélyes hulladéknak minősülő szállítmányt általa kitöltött kísérőjeggyel ellátni. Ez 4 példányban készül el. A 4. példány az átadónál marad, a többit pedig a szállító viszi el, majd a szállítás megtörténte után a 3. példányt visszaküldi az átadónak ezzel is igazolva a hulladék átvételét.

  • Amennyiben az előzőekben ismertetett 3. példány 30 napon belül nem érkezik vissza az átadóhoz, akkor neki ezt jelentenie kell a környezetvédelmi hatóságnak.

  • Az átadónak kötelező nyilatkozatot adni arról, hogy egy esetleges meghiúsuló átvétel esetén a szállítmányt visszafogadja vagy egy más, de vele szerződésben lévő átvevőhöz átirányítja.

  • Az átadó csak a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező szállítónak adhatja át a szállítmányt.

  • Minden egyes átadott veszélyes hulladékszállítmányról nyilvántartást kell vezetnie az átadónak.

3.1.3 A szállítóra vonatkozó szabályok:

  • A szállítónak a Környezetvédelmi Főfelügyelőség szállítási tevékenységek lebonyolítására szolgáló engedélyével kell rendelkeznie.

  • A szállító csak olyan veszélyes hulladékokat szállíthat, melyre engedélye feljogosítja.

  • A szállító csak a kísérőjegyen megtalálható átvevőnek adhatja át a veszélyes hulladékot.

  • Amennyiben a szállító nem tudja valamilyen oknál fogva átadni a hulladékot az átvevőnek, csak abban az esetben szállíthatja tovább, ha arról az átadó, mint továbbítási lehetőség, rendelkezett.

  • Az átadásig a szállítónak kell biztosítania a veszélyes hulladék megőrzését.

  • Sikertelen szállítás esetében az eredeti kísérőjegyet, az átadás meghiúsulásának feltüntetésével, vissza kell juttatni az átadónak

3.1.4 Az átvevőre vonatkozó szabályok:

  • Az átvevő veszélyes hulladékot csak abban az esetben vehet át, ha annak átvételére és kezelésére a felügyelőség által kiállított engedéllyel rendelkezik, és a hulladékot azonosította a kísérőjegyen feltüntetettel.

  • Az átvevőnek telephelye beléptető pontján a veszélyeshulladék-szállítmány okmányain szereplő adatokat egyeztetnie kell az engedélyében lévő felhatalmazással és a két fél közötti szerződésben szereplő adatokkal. Ugyancsak egyeztetni kell az okmányokban szereplő adatokat a szállítójárművön ténylegesen megtalálható hulladékkal. Az átvevőnek (telephelyén) meg kell győződnie arról is, hogy a szállított veszélyes hulladék minőségi jellemzői megegyeznek a szerződésben foglaltakkal.

  • Az átvevőnek az átvételt a kísérőjegy valamennyi példányán cégszerű aláírásával igazolnia kell és a kísérőjegy 3. példányát az átadóhoz meg kell küldenie. A kísérőjegy 1. példányát bizonylatként meg kell őrizni, a 2. példányt pedig a szállítónak átadni.

  • Az átvevőnek joga van megtagadni a veszélyes hulladék átvételét akkor, ha az nem egyezik a szerződésben, illetve a kísérő dokumentumokban foglaltakkal. Lehetősége van arra is, hogy az okmányoktól eltérő minőségű hulladékot átvegyen akkor, ha az engedélyében foglaltak erre felhatalmazzák, de ezt a tényt fel kell tüntetni a kísérőjegyen.

  • Amennyiben az átvevő nem veszi át a veszélyes hulladékot, a szállítmány csak akkor irányítható tovább, ha az átadó a továbbításról intézkedett, és intézkedésének megfelelően kitöltött új kísérőjegyet csatolt a szállítmányhoz. (Az átadó intézkedik a visszaszállításról vagy más belföldi átvevőhöz történő továbbításról.) Az átvétel megtagadásáról haladéktalanul értesíteni kell az átadót.

  • Az át nem vett veszélyes hulladékokra vonatkozó kísérőjegyet - azon az átvétel megtagadásának okát feltüntetve - az átadóhoz vissza kell küldeni.

3.1.5 A hatóságok feladatai az adatszolgáltatásban

A környezetvédelmi felügyelőségeknek az általuk a veszélyes hulladékok kezelésével, tárolásával és átvételével kapcsolatosan kiadott engedélyekről, az engedélyek visszavonásáról nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • az engedélyes nevét, címét, KSH azonosító számát,

  • a veszélyes hulladékazonosító számát, megnevezését,

  • a kezelés módját, azonosító számát,

  • a kezelhető, tárolható, átvehető mennyiséget,

  • az engedély számát, kiadásának, illetve jogerőre emelkedésének időpontját,

  • az engedély érvényességének időtartamát, érvényességi területét.

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség tartja nyilván a veszélyes hulladékok szállítására, begyűjtésére, exportjára, importjára, valamint egyéb országos vagy regionális hatályú tevékenységi engedélyekre vonatkozó adatokat. A környezetünk biztonságát szem előtt tartva, a környezetvédelmi hatóság, amennyiben azt a keletkező, a kezelt, illetve tárolt, vagy a szállítandó veszélyes hulladék környezeti veszélyessége vagy mennyisége szükségessé teszi, úgy tájékoztatást tesz a megyei Polgári Védelmi Hatóság felé.

A kormányrendelet meghatározza a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok behozatalát vagy kivitelét az országból. Ennek értelmében veszélyes hulladékok, ide tartozik a vegyipari hulladékok döntő többsége is, behozatala, kivitele és tranzit szállítása során a Bázeli Egyezmény alapján kell eljárni.

A rendelet 23. §-a szerint az országba csak hasznosítás szempontjából hozható be veszélyes hulladék, azonban még kísérleti és próbaüzemi hasznosításkor sem megengedett ez a cselekmény. A hasznosítást minden esetben igazolni kell, ugyanakkor abban az esetben, ha a hasznosítás során olyan veszélyes hulladék képződik, amelynek az országban nem megoldott az ártalmatlanítása vagy az esetleges újrahasznosítása, akkor az exportáló országnak nyilatkozatban kell vállalnia a hulladék visszafogadását. (A veszélyes és nem veszélyes összetevőkre történő szétválasztás, tisztítás nem tekinthető hasznosításnak.)

3.1.6 Veszélyes (vegyipari) hulladékok nyilvántartása

A 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet 5. Számú melléklete alapján kell eljárni a veszélyes hulladékok nyilvántartásakor.

A veszélyes hulladék termelőjének, tárolójának, kezelőjének nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

  • A hulladék keletkezését eredményező tevékenység, ezen belül szükséges rögzíteni a technológiai folyamatábrát a bemenő és kimenő anyagok minőségével valamint a technológiai és kezelési utasításokat,

  • A felhasznált anyagok mennyiségét, összetételét,

  • A keletkező hulladék összetételét, keletkezésének pontos helyét a technológiai láncban,

  • A veszélyes hulladéknak a további sorsát, életútját a telephelyen belül,

  • Meg kell nevezni a hulladék átvevőjét, neki ezt aláírással és engedélyekkel kell igazolnia.

A veszélyes hulladékok nyilvántartását a keletkezés helyén kell vezetni, évenkénti összesítéssel. A nyilvántartás formai követelményeit a rendelet nem szabályozza, de a következő információkat minden nyilvántartásnak tartalmaznia kell (részlet a rendeletből):

  • A veszélyes hulladékot eredményező technológia/tevékenység megnevezése, sorszáma.

  • A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, mennyisége (havonta)

    Megnevezés Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.
                 
                 
                 
                 
                 
                 
                 

  • A technológia/tevékenység során keletkezett veszélyes hulladékok

    o Megnevezése:
    o Veszélyességi osztálya:
    o Azonosító száma:
    o Fontosabb jellemzői:
    o Térfogatsúly:
    o Megjelenési forma:

    Dátum Keletkezett mennyiség, kg . Átadott mennyiség, kg Kezelése Megjegyzés Aláírás
          
          
          
          
          
          
          
          
          
          

  • A tárolt veszélyes hulladékok

    o Megnevezése:
    o Veszélyességi osztálya:
    o Azonosító száma:
    o Fontosabb jellemzői:
    o Térfogatsúly:
    o Megjelenési forma:

    Dátum Átvett mennyiség, kg . Átadó Átadott mennyiség, kg Átvevő Aláírás
          
          
          
          
          
          
          
          

  • A kezelési technológia során kezelt veszélyes hulladékok

    o A kezelési technológia megnevezése, sorszáma, kezelési kódja:

    Dátum Kezelt hulladék azonosító száma Veszélyes hulladék megnevezése Kezelt mennyiség, kg Megjegyzés Kezelés igazolása aláírással
          
          
          
          

  • A kezelésre átvett veszélyes hulladékok

    Dátum Átvett hulladék azonosító száma Veszélyes hulladék megnevezése Átvett mennyiség, kg Átadó megnevezése További sorsa
          
          
          
          

  • A kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok esetében használható az alábbi, egyszerűsített nyilvántartás

    Dátum Keletkezett veszélyes hulladék megnevezése Keletkezett veszélyes hulladék azonosító száma Keletkezett veszélyes hulladék mennyisége, kg Átadott mennyiség, kg Átvevő megnevezése