Ugrás a tartalomhoz

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

Dr. Szűcs István (2013)

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

Dr. Szűcs, Istvan

Dr. Domokos, Endre


Tartalom

1. A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai (Dr. Szűcs István)
1.1. A radioaktív hulladékok forrásai
1.2. A radioaktív hulladékok kategorizálásának nemzetközi elvei
1.3. A radioaktív hulladékok hazai kategorizálása
1.4. Hazai atomerőművi radioaktív hulladék leltár
1.4.1. Kis és közepes aktivitású hulladékok
1.4.2. Nagy aktivitású hulladékok
2. A nukleáris létesítmények üzemeléséhez és leszereléséhez kapcsolódó radioaktív hulladékkezelés stratégia kérdései
2.1. A radioaktív hulladékkezelés nemzetközi alapelvei
2.2. A radioaktív hulladékkezelés általános megközelítésmódja
2.2.1. Környezetvédelmi aggályok, a biztonság és a fenntartható fejlődés
2.2.2. Gazdasági meggondolások
2.2.3. Társadalmi elfogadás és bizalom
2.3. Nemzetközi szervezetek szabályozási rendszere és mértékadó ajánlásai
2.3.1. A Nukleáris Hulladék Konvenció
2.3.2. A NAÜ által kidolgozott szabályozási rendszer fontosabb elemei
2.3.3. Az OECD és az Európai Unió gyakorlata
2.4. A hatályos hazai jogszabályok által rögzített előírások
2.4.1. Az 1996. évi CXVI. törvény az Atomenergiáról
2.4.2. A 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet
2.4.3. A 213/1997. (XII.1.) Korm. rendelet
2.4.4. A 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet
3. A nukleáris létesítményekhez kapcsolódó radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének műszaki alapjai
3.1. A geológiai tároló koncepciója
3.2. A közvetlen környezet (near field) elemei és folyamatai
3.2.1. Tartályanyagok
3.2.2. Tömedékanyagok
3.2.3. Építőanyagok
3.2.4. A radionuklidok mobilizációja
3.2.5. Gázképződés
3.3. A távoli környezet (far field) gátjai és folyamatai
3.3.1. A felszín alatti vizek szerepe a radionuklidok szállításában
3.3.2. Oldatos szállítás
3.3.3. Hidrogeológia és vízmozgás
3.3.4. Vízkémia és kémiai késleltetés
3.3.5. Szállítódás felszín alatti vizekkel
4. A kiégett nukleáris fűtőanyagok és nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok kezelése és elhelyezésük hazai vonatkozásai
4.1 Hulladékformák
4.1.1. Kiégett fűtőelem
4.1.2. Nagyaktivitású hulladék
4.2. A hulladékkezelés és elhelyezés főbb nemzetközi stratégiai kérdései
4.2.1. A kiégett fűtőanyag kezelés stratégiái
4.2.2. A kiégett fűtőanyag feldolgozási lehetőségei
4.2.3. A kiégett fűtőanyag átmeneti tárolása
4.2.4. A kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezése
4.3. A kezelés és elhelyezés főbb hazai vonatkozásai
4.4. A potenciális befogadó kőzet védelmi koncepciója
4.5. A műszaki megvalósítási koncepcióterv releváns elemei
5. Szemelvények a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatás és létesítés hazai gyakorlatából
5.1. A földtani környezet megismerésének főbb fázisai és céljai
5.2. A földtani környezet felszín alatti megismerésének főbb objektumai, szempontjai és eredményei
5.2.1. Felszín alatti térkiképzés
5.2.2. Felszín alatti fúrások
5.2.3. Vizsgálati és értékelési szempontok
5.2.4. A kutatás eredményei
5.3. A tároló létesítés főbb mérföldkövei és technológiai folyamatai
5.3.1. A létesítés főbb engedélyeztetési és kivitelezési mérföldkövei
5.3.2. Tervezési és kivitelezési alapelvek
5.3.3. Technológiai folyamatok
5.3.4. A hulladékelhelyezési rendszer
6. Fogalomtár
7. Irodalomjegyzék

Az ábrák listája

1.1. Mélyfúrási geofizikai szelvényezés (olajipar)
1.2. PET tomográfia (orvostudomány)
1.3. Izotópos kormeghatározás (földtudományok)
1.4. Radioaktív hulladéktároló (nukleáris ipar)
1.5. Radioaktív sugárforrások aktivitástartománya és hulladékká válásuk problémájának súlyossága
1.6. A radioaktív hulladékok osztályozásának koncepcionális sémája (IAEA Safety Standards No. GSG-1, 2009)
1.7. Szemléltető példa a radioaktív hulladékok osztályozási sémájának alkalmazására az IAEA Safety Standards No. GSG-1 ( 2009 ) alapján
1.8. A Paksi Atomerőmű és a meglévő/tervezett hazai radioaktív hulladék lerakók elhelyezkedése
2.1. A különböző radioaktív hulladékok végleges tárolóinak javasolt elhelyezési módja
3.1. A szilárd radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének kutatására világszerte létesült földalatti kutató laboratóriumok (URL) a helyek, a befogadó kőzettípusok és a felszín alatti mélységek feltüntetésével.
4.1. A nyílt (felül) és hagyományos zárt (alul) üzemanyagciklusok összehasonlítása
4.2. A többszörös gátrendszer (multibarrier system) elve
4.3. A Ny-Mecsek elvi földtani rétegoszlopa
4.4. A Ny-mecseki antiklinális földtani térképe
4.5. A BAF-ban kijelölhető három potenciális célobjektum
4.6. A BAF három rétegszintje és azok legfontosabb jellemzői
4.7. A BAF fedőszintvonalas térképe
4.8. A BAF-ban tervezett végleges elhelyezés műszaki gátrendszere
4.9. Az URL és a végleges elhelyező létesítmény vázlata
5.1. A hazai kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének kutatási, létesítési és üzemeltetési folyamata az RHK Kft. prospektusa alapján
5.2. A Nagymórágyi-völgyben 2005-ben létesített felszíni telephely (az RHK Kht. prospektusa alapján)
5.3. A Bátaapátiban lévő alkalmas telephely körvonala a felszíni és a felszín alatti kutatások-, valamint a tervezett bányászati objektumok Északi-, a Középső és a Déli Objektumokba eső részeinek kiemelésével
5.4. A felszíni fúrások között végzett tomográfiai mérések eredményei és a tervezett bányászati létesítmények
5.5. A tárolószinten a két lejtősaknához kapcsolódóan kialakított bányászati objektumok (2009-2011)
5.6. Az hulladékelhelyezési rendszer vázlatos felépítése (Bőthi Z. et al. 2009 nyomán) a) a telephely elvi keresztmetszete a felszín alatt kialakított kamramezőkkel és megközelítő vágatokkal, b) egy tárolókamra keresztmetszete a felhalmozott vasbeton konténerekkel, c) a vasbeton konténereken belül elhelyezett szénacél hordók, d) a vegyes szilárd, illetve szilárdított hulladékokat tartalmazó szénacél hordók