Ugrás a tartalomhoz

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

Dr. Szűcs István (2013)

5. fejezet - Szemelvények a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatás és létesítés hazai gyakorlatából

5. fejezet - Szemelvények a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatás és létesítés hazai gyakorlatából

Az atomerőművi radioaktív hulladékok kezelésének kérdését Magyarország kiemelt feladatnak tekinti. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezését előkészítő munka 1992 óta nemzeti program keretében folyik, amelynek főbb állomásait az 5.1 ábra mutatja be.

5.1. ábra - A hazai kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének kutatási, létesítési és üzemeltetési folyamata az RHK Kft. prospektusa alapján

5.1 ábra A hazai kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének kutatási, létesítési és üzemeltetési folyamata az RHK Kft. prospektusa alapján

1993–1998. évek között a Paksi Atomerőmű Rt. irányította a munkákat, 1998-től pedig az akkor megalakult Radioaktív hulladékokat Kezelő Kht. (RHK Kht.) koordinálta a 2001-től a Bátatom Kft., 2006-tól a Mecsekérc Zrt. fővállalkozásában (legfőbb alvállalkozóként a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) az Erőterv Zrt. és a Golder Associates (Hungary) Kft. közreműködésével) készülő munkákat. Az atomerőmű üzemeltetéséből és majdani leszereléséből származó kis és közepes aktivitású hulladék biztonságos elhelyezését felszín alatti, bányászati módszerekkel kialakított létesítményben tervezték megoldani. A további rövid szemelvények hátterében az ennek érdekében Bátaapáti környezetében elvégzett kutatási és létesítési folyamatot dokumentáló több százezer oldalnyi anyag áll.

5.1. A földtani környezet megismerésének főbb fázisai és céljai

Az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére 1992-ben Nemzeti Projekt indult. Országos, majd regionális szakirodalmi vizsgálat és szisztematikus kizáró szűrést követően — a lakossági vélemények figyelembevételével — három körzetben (Üveghuta mellett Udvariban és Diósberényben) folytattak részletesebb terepi vizsgálatokat, amelyek eredményeképpen telephely kijelölésére Bátaapáti (Üveghuta) környéke bizonyult a legkedvezőbbnek. Az ide tervezett további kutatások három fázisa közül az első a telephely kijelölésére, a második a telephely alkalmassági vizsgálatára, a harmadik pedig a telephely és környezetének értékelésére irányult. Ez a felosztás megfelelt a nemzetközi gyakorlatban is szokásos szakaszolásnak (telephely-kijelölés, telephelyjellemzés és telephely-igazolás), amelyek közül itt is a második fázis volt hivatott a földtani alkalmasság kimondására.

A 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) (földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez) nem számol ezzel a hármas felosztással, a fázisok számát nem korlátozza, tartalmukat nem határozza meg. A fázisokkal szemben egyetlen követelményt támaszt, hogy minden egyes fázis önálló terv alapján induljon, önálló jelentéssel záruljon, s mindkettőre legyen hatósági engedély/jóváhagyás. Ugyanakkor a földtani alkalmasság követelményeit a nemzetközi gyakorlathoz [34] képest aprólékosan fogalmazza meg, s az alkalmasság kimondását a kutatás befejezésére rögzíti.

A felszíni kutatás 2002–2003-ban elvégzett munkái és zárójelentése [35] szerint, az 5.3. ábrán vázolt, megkutatott terület a Rendeletben "megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtani szempontból alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére”. A megkutatott alkalmas telephely alapterülete 873 ezer m2. Tőle É-ra helyezkedik el egy további 437 ezer m2 alapterületű potenciális telephely. Ugyanakkor a jelentés kimondja, hogy "annak a kőzettérfogatnak a kijelöléséhez, amelyet »a hulladéktároló létesítmény és védőzónája« kitölt, felszín alatti kutatásra van szükség".

A felszín alatti földtani kutatásra — ugyancsak a Rendelet előírásaival összhangban — terv [36] készült, amely alapján a kutatást a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala (MGSZ DDTH) engedélyezte a következő célkitűzésekkel.

  • Konkrét kőzettérfogat(ok) kijelölése, amely(ek)ben tároló(k) kialakítása javasolható;

  • E kőzettérfogat(ok) olyan mértékű megkutatása, hogy kedvező esetben létesítmény, kedvezőtlen esetben továbbkutatás tervezéséhez kellő alapot hozzon létre;

  • Adatszolgáltatás biztonsági értékeléshez olyan mértékben, amelyet a tervezett tevékenység lehetővé tesz.

  • A felszíni kutatás nyomán nem állt rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy választani lehessen három, a tervezés során kijelölt perspektivikus objektum közül. Ezért az engedélyezett kutatásra szóló terv a feladatok alábbi két nagy csoportját körvonalazta:

    • két lejtősakna kihajtása és bennük vizsgálatok lefolytatása;

    • a telephely északi részének kiegészítő kutatása felszíni módszerekkel annak tisztázására, hogy a perspektivikus objektumok melyikét részesítsük előnyben.