Ugrás a tartalomhoz

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

Dr. Szűcs István (2013)

2.2. A radioaktív hulladékkezelés általános megközelítésmódja

2.2. A radioaktív hulladékkezelés általános megközelítésmódja

2.2.1. Környezetvédelmi aggályok, a biztonság és a fenntartható fejlődés

Az energia fenntartható fejlődésben játszott szerepét miden társadalom egyre növekvő figyelemmel kíséri. A hangsúly az erőforrások megőrzésén, a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésén, a természeti erőforrások kiaknázásán és a természet hosszú távú védelmén van. A műszaki szakemberek és a döntéshozók többsége elfogadja a különböző radioaktív hulladékok elhelyezésének 2.1. ábrán vázoltak szerinti koncepcionális tárolótípusait. Többnyire egyetértés van abban is, hogy a geológiai elhelyezés a hosszú élettartamú hulladékok végleges tárolásának műszakilag jó, biztonságos és megvalósítható megoldása. Ennek ellenére sokan érdemesnek tartják a fenntartható fejlődéssel összefüggésben egyidejűleg megvizsgálni a hosszú idejű átmeneti tárolást, és más (pl. a reprocesszálással összefüggő) műszaki megoldásokat. Az alapkérdés az, hogy – a hulladék egész életciklusát és a hosszú távú környezeti hatásokat tekintetbe véve – miképpen lehet a különböző lehetőségeket beilleszteni a végleges megoldás rendszerébe. Bár általánosan elfogadott, hogy a geológiai elhelyezés lehetővé teszi a későbbi hulladék-hozzáférést (a visszanyerhetőség – retrievibility – követelményét érvényesítve) az elhelyezés korai szakaszában, kérdés, hogy milyen mértékben kellene módosítani a mélygeológiai tárolók jelenlegi koncepcióit annak érdekében, hogy a hozzáférhetőség hosszabb időskálán keresztül is érvényesíthető legyen. Ez azt a kérdést is felveti, hogy miképpen célszerű a tároló bezárását időzíteni, környezeti és etikai meggondolásokat figyelembe véve.

2.1. ábra - A különböző radioaktív hulladékok végleges tárolóinak javasolt elhelyezési módja

2.1 ábra A különböző radioaktív hulladékok végleges tárolóinak javasolt elhelyezési módja

2.2.2. Gazdasági meggondolások

Az a pénzügyi nyomás, amely az egész nukleáris iparra nehezedik (pl. a villamos energia piac liberalizációjából eredő hatás), sokszor inkább a rövid távú megoldásoknak kedvez, a hosszú távú célok kárára. Ez különösen érvényes a geológiai tárolókra:

  • amelynek fontosságát viszonylag könnyű megértetni, a hozzá vezető lépések sürgősségét viszont már annál kevésbé, és

  • amelyről bár széles körben elfogadják, hogy biztonságos és etikus megoldás, mégis:

    • a rövid távú gazdasági tényezők a végleges megoldások elodázásának kedveznek;

    • a politikai érdekérvényesítés pedig a nagyon hosszú idejű felszíni tárolást részesíti előnyben;

    • vannak, akik olyan, más megoldásokat javasolnak, (pl. a szétválasztást és transzmutációt), amelyet akár teljesen félrevezető módon, a végleges elhelyezést szükségtelenné tevő alternatívaként tálalnak.

2.2.3. Társadalmi elfogadás és bizalom

A fenti stratégiai területek csak a társadalmi bizalom kérdésével összhangban kezelhetők. A bizalom kivívása nemcsak a radioaktívhulladék-kezelésre, hanem sokszor inkább a nukleáris ipar szélesebb körű elfogadására vonatkozik. A bizalmat a radioaktívhulladék-elhelyezés stratégiájának etikai, gazdasági, politikai és műszaki kérdéseiben kell megszerezni. A társadalmi vélemények anomáliáit és különböző összetevőit, az aggodalmak forrását és hátterét pontosan kell meghatározni és megérteni.

A radioaktív hulladékkezelési programok tágabb értelemben vett célja, hogy elősegítsék a döntéshozatali folyamatok megértését, és növeljék a társadalom döntéshozatalba vetett bizalmát, pl. a tárolófejlesztés nyitott és tisztességes lefolytatásával. Amilyen korai stádiumban csak lehetséges, az érdekelteknek alkalmat kell adni arra, hogy bekapcsolódjanak a tároló fejlesztési folyamatába. Az esetleges helyi aggályokat a döntések során mindig figyelembe kell venni és kezelni kell.