Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy, Imre

Vágvölgyi, Andrea


Tartalom

1. Fogalomtár
2. Bevezetés
3. Komposztálás
3.1. A komposztálás alapanyagai
3.2. A komposztálás története
3.3. A komposztálási folyamat szakaszai
1. Rövid bevezető szakasz
2. Termofil, vagy lebontási szakasz
3. Az átalakulási szakasz
4. A felépülési szakasz
4. A komposztálást befolyásoló paraméterek
5. A komposztálás munkaműveletei
6. A komposztálás során alkalmazott technológiák
7. A komposzt minőségi vizsgálata
4. A biogáz technológia
4.1. A biogáz termelés alapanyagi
4.2. A biogáz története
4.3. A fermentációs folyamat szakaszai
4.4. A fermentációs folyamatot befolyásoló tényezők
1 . Hőmérséklet
2. pH
3. Tápanyagok
4. Nedvesség (Víz)
5. Nehézfémek
6. Illó savak
7. Ammónia
8. Szulfid
4.5. A biogáz előállítás technológiai lehetőségei
4.6. A biogáz felhasználása
1. A biogáz mint motorhajtóanyag
2. A biogáz falhasználása tüzelőanyagként áram- és hőtermelésre
3. A tisztítása és a földgázhálózatba való betáplálás lehetősége
4.7. A biotrágya
4.8. Biogázüzemek helyzete hazánkban
4.9. A biogáz hasznosítás helyzete külföldön
5. A fahulladék, a fahulladékok égetése
5.1. Energetikai célra termeszthető növények
1. Lágyszárú növények
2. Fás energetikai ültetvények
5.2. Az energetikai ültetvényeken alkalmazott technológiák
5.3. Az apríték
5.4. A faanyag energetikai hasznosítása előtt vizsgálandó paraméterek
1. Elemi összetétel
2. Vegyi összetétel (cellulóz, lignin stb.)
3. Nedvességtartalom
4. Fűtőérték, égéshő
5. Hamutartalom
5.5. A faanyag energetikai átalakulása
5.6. A biomassza égetése
1. Kályhák
2. Cserépkályhák
3. Kandallók
4. Darabosfa tüzelők (5.11. ábra)
5. Aprítéktüzelő kiskazán (5.12. ábra)
6. Elgázosító kazánok
7. Aprítéktüzelő nagyberedezések
8. Nagy teljesítményű aprítéktüzelő elrendezése és üzemeltetése
9. Bálatüzelők
6. Energetikai tömörítvények
6.1. A fabrikett
6.2. A pellet
7. Növényi olajok, bioalkoholok
7.1. A biodízel
1. A biodízel előállítása
2. A biodízel előnyei
7.2. Bioetanol
1. A bioetanol gyártás folyamata
2. A bioetanol üzemanyag előnyei
8. Pirolízis, elgázosítás
8.1. Pirolízis
1. A 4 legjellemzőbb pirolízis technológia
8.2. Az elgázosítás
9. Felhasznált Irodalom

Az ábrák listája

2.1. A mezőgazdasági biomasszák hasznosításának lehetőségei
3.1. A szerves anyag lebomlásának folyamata
3.2. A hőmérséklet változása a komposztálás folyamán
3.3. A komposztálás munkaműveletei
3.4. Szemipermeábilis membrántakaróval zárttá tett komposztálási rendszer
4.1. A fermentációs folyamat sémája szerint (Forrás: Kacz, 2005.)
4.2. A biogáz gyártás sematikus áttekintése (Schulz és Eder,2005.)
4.3. A biogáz gyártás lehetséges eljárásai (Schulz és Eder, 2005.)
4.4. Csőfermentoros biogáz technológia (Donauer, 2005.)
4.5. Egy biogáz üzem felépítése és a termelés folyamatábrája (Forrás: Fuchsz, 2006.)
4.6. 1 ha alapanyagból nyert üzemanyagokkal megtehető kilométerek száma (Forrás: Fuchsz, 2006.)
4.7. A nyírbátori biogáz üzem
4.8. A pálhalmai biogáz üzem
4.9. A kenderesi biogáz üzem
4.10. A kaposvári biogáz üzem
4.11. A klárafalvii biogáz üzem
4.12. A talfájai biogáz üzem
4.13. Biogáz üzem Németországban (Forrás: Kovács és Fuchsz, 2007.)
4.14. Biogáz üzem Ausztriában (Forrás: Kovács és Fuchsz, 2007.)
4.15. Biogáz üzem Dániában (Forrás: Kovács és Fuchsz, 2007.)
5.1. A mezőgazdasági eredetű energetikai célú biomassza potenciál és hasznosítási lehetőségei Magyarországon (Hajdú)
5.2. Átégő és oldalégő tűztér (Bai et al., 2002)
5.3. A cserépkályha felépítése (Bai et al., 2002) 1. tűztér, 2. rostély, 3. hamutér, 4. kerámia test, 5. hőcserélő labirint, 6. épületfalazat
5.4. A cserépkályha felépítése
5.5. Központi fűtéshez kazánként is használható kandalló metszete 1 tűztér, 2. primér levegő bevezetés, 3. füstcső, 4. kémény, 5. vizes hőcserélő
5.6. Egy aknás darabosfa-tüzelő kályha metszete (Bai et al., 2002) 1. tűztér, 2. rostély, 3. hamuszekrény, 4. utóégető, 5. pillangószelep, 6. füstcsatorna csonk
5.7. Aprítéktüzelő házi kiskazán elvi elrendezése (Bai et al., 2002) 1. aprítéktároló, 2. behordócsiga, etetőcsiga, 3. ventilátor a primer és szekunder levegő betáplálásához, 4. parázságy és primer levegő bevezetés a rostélyon, 5. szekunder-levegő bevezetés, 6. hőcserélő, 7. a vezérlést végző PC, 8. hőérzékelő a betápláló csatornában, 9. oltóvíz visszaégés megakadályozásához
5.8. Az apritéktüzelő berendezések alapmegoldásai (Bai et al., 2002)
5.9. Nagy teljesítményű aprítéktüzelő berendezés hőcserélővel és füstgáztisztítóval (Bai et al., 2002) 1. éklétrás anyagmozgatót működtető munkahengerek, 2. az éklétrák, 3. keresztmozgató csiga, 4. adagoló csiga, 5. tűztérbe juttató berendezés, 6. tűztér és hőcserélő, 7. porleválasztó, 8. salakkihordó, 10. kémény
5.10. Bálatüzelő elrendezés vázlata (Bai et al., 2002) 1. szalmabála, 2. rostély, 3. hamukamra és a primer levegő bevezetése, 4. keverő és szekunder levegő bevezetése, 5. utóégető, 6. füstgázventillátor, 7 hőhordozó visszatérő csonk, 8 hőhordozó előremenő csonk
6.1. Brikettáló gép (Marosvölgyi, 2002)
6.2. A brikettgyártásnál fellépő erők (Marosvölgyi)
6.3. A brikettgyártás folyamatábrája
6.4. Pelletáló berendezés és a pellet (Marosvölgyi, 2002)
7.1. Az üzemanyagok csoportosítása
7.2. A bioetanol gyártás folyamatábrája

A táblázatok listája

2.1. A hulladékok egy régebbi csoportosítási lehetősége
2.2. A biomasszák csoportosítása
3.1. A biomasszák csoportosítása
3.2. A nyersanyagok tulajdonságai
3.3. A komposztálás során alkalmazható segédanyagok
3.4. A komposzt minőségbiztosításának lépései
4.1. Metángáz-tartalom néhány szervesanyag anaerob fermentációjánál (Forrás: Kaltwasser, 1983.)
4.2. A komposzt minőségbiztosításának lépései
4.3. Különböző szervesanyagok biogáz kihozatala (Forrás: Fuchsz, 2006.; Sinoros-Szabó et.al., 2005.; Sági, 2003.; Hájos, 2008.; Potyondi, 2008.)
4.4. Különböző szervesanyagok biogáz kihozatala (Forrás: Fuchsz, 2006.; Sinoros-Szabó et.al., 2005.; Sági, 2003.; Hájos, 2008.; Potyondi, 2008.)
4.5. Az anaerob iszaprothasztás optimális körülményei és tolerálható tartományai (Forrás: Malina és Pohland, 1992.; Kárpáti, 2002.)
4.6. A biogáz reaktorok kivitelezési formái (Forrás: Barótfi, 2000.; Olessák és Szabó, 1984.)
4.7. A biogáz üzemanyagként való alkalmazásának előnyei és gátló tényezői
4.8. Hulladékalapú biogáz üzemek (Forrás: Hulladéksors 2008. IX. évfolyam 3. szám)
5.1. A fa elemi összetevői (Nussbauer, 1994)
5.2. Fontosabb növényi anyagok kémiai összetétele CHN analízissel mérve (hamu ~1,0-1,7%)
5.3. A fontosabb fafajok vegyi összetétele ( % ) (Marosvölgyi, 2002; Németh,1998)
5.4. Néhány melléktermék fűtőértéke
5.5. Nemesnyár klónok és a fűz néhány jelentősebb adata (Ivelics, 2006)
7.1. Biológiai eredetű üzemanyagok