Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

Az apríték

Az apríték

Az apríték, mint szilárd energiahordozó szinte valamennyi lignocellulózból előállítható.

Magyarországon jelenleg a fából előállított aprítéknak van nagyobb jelentősége, de hosszabb távon bővítendő az alapanyagbázis elsősorban a fás kertészeti- és szőlészeti nyesedékekből előállított aprítékkal.

Az aprítékot azért állítjuk elő, hogy a faanyag az energiatermelő berendezésbe könnyen betáplálható-, illetve a tűztérben jó hatásfokkal elégethető legyen.

Az aprítékot: részecskék legnagyobb mérete, a részecskeméretek halmazon belüli eloszlása, az aprítás fajlagos energiaigénye, a halmazsűrűség, a tároláshoz létrehozott prizma rézsűszöge jellemzik.

A részecskék legnagyobb mérete a betápláláshoz használt berendezések fajtáját, illetve a betáplálás energiaigényét befolyásolja (Marosvölgyi, 2002).

A méret alapján: finom, normál, durva, osztályozatlan aprítékot különböztetünk meg.

A finom apríték 0-10 mm hosszú, névleges méret 5 mm. Kis teljesítmény; tüzelő-berendezésekhez, illetve csigás betápláló berendezésekhez, valamint brikettáláshoz állítják elő. A normál apríték 10 – 50 mm hosszúságú részecskékből áll. A névleges méret 25 mm. Nagyobb teljesítmény; tüzelőberendezésekhez, és megerősített csigás, valamint tolófejes betápláló berendezésekhez állítják elő. A durva apríték 25 – 100 mm hosszúságú részecskékből áll. A névleges méret 50 mm. Nagy tüzelőberendezésekhez, tolófejes betápláló szerkezetekhez állítják elő. Az osztályozatlan apríték 0-150 mm közötti részecskékből áll.

Az apríték tárolása közbenső tárolóhelyen fedetlenül, a felhasználó területén fedett, de oldalról szabadon szellőző területen történik.

Szabad téren (többnyire az aprítás helyén vagy annak közelében) a tárolás halomban történik.

Célszerű minél nagyobb halmokat kialakítani, mert az apríték tárolás közben melegszik, maghőmérséklete eléri a 60-70ºC-ot. A keletkező hő az apríték nedvességtartalmát jelentősen csökkent. A természetes úton leszáradt apríték (u = 20-25 %) nem nedvesedik vissza, eső-hó is csak 40-50 cm rétegben nedvesít, a belső rész száraz marad. Kisebb halom (100 m3 alatt) száradási folyamatai kedvezőtlenebbek. Az apríték halomban kedvezőtlen folyamatok is végbe mehetnek. Ez elsősorban nagy betárolási nedvesség (u = 55-50 %) kis apríték méret és kis halommméret, valamint az alapanyag jelentős cukor-hemicellulóz tartalma esetén fordul elő. Ilyenkor jelentős lehet a penészesedés.

Az apríték tárolása aprítást követően apríték halomban történik, amely vagy az aprítás közbeni dobószállítás révén, vagy rakodógépek munkájának eredményeként jön létre. A halom biztonságos rézsűszöge 40-45º. Hosszabb tárolás esetén a részecskék filcelődése, illetve egyéb okok miatt a 90º-osrézs; is előfordul, de ennek állékonysága bizonytalan, és rakodás közben leomolhat, tehát balesetveszélyes.

Az előállított apríték kis berendezésekben 25-25 %, nagyobb berendezésekben 20-30%, ipari méret; berendezések esetében 25-40 % nedvességtartalom mellett ég jól. Ebből következik, hogy kis (háztartási) tüzelőberendezésekhez hosszabb tárolással vagy szárítással (ez utóbbi nem jellemző) készítjük elő az alapanyagot. Ipar méret; szárításra akkor kerül sor, ha brikettáláshoz, vagy más speciális technológiához szükséges a kis- és állandó nedvességtartalmú apríték. Egy szárítóberendezés elvi elrendezését ábrán mutatjuk be (Marosvölgyi, 2002).