Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

Biogázüzemek helyzete hazánkban

Biogázüzemek helyzete hazánkban

A megújuló energiák hasznosítását célzó fejlesztéseket az EU támogatja, ezáltal itthon is hozzáférhetőek különböző pályázati források (EMVA- Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, KEOP- Környezet és Energia Operatív Program).

Magyarországon két éven belül kb. 30 új biogáz üzem létesülhet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által a nagy állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat eredményeképpen. A pályázók 40-70%-os támogatásban részesülhetnek a biogáz üzemek építéséhez. (Hulladéksors, 2008. 6. szám) Az EMVA forrásaiból 2008-ban megítélt támogatás felhasználásával az első biogáz üzemek lassan elkészülnek, ezek együttes villamosenergia-termelő kapacitása mintegy 15 MW. Tavaly már 5 biogáz üzem működött, ezek 36 ezer GWh villamos energiát állítottak elő

A nagy állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok kétség kívül lendítettek a biogáz üzem építés nehézségein, problémák azonban még mindig jelentkeznek. A nehézséget a gyakorlatban az okozza, hogy a jól előkészített projekteknek van nagyobb esélyük a források elnyerésére, tehát a tervekkel, engedélyekkel rendelkező projektek nagyobb eséllyel kapnak támogatást. Ezek megszerzése viszont idő és költségigényes.

Rendelkezni kell:

  • környezetvédelmi engedéllyel,

  • építési engedéllyel,

  • amennyiben villamos energia termelése a cél, úgy a kiserőmű hálózatra csatlakoztatásához szükséges engedélyekkel.

Az első fokon eljáró hatóságok további szakhatóságokat vonnak be eljárásukba, amelyek újabb és újabb feltételekhez kötik a hozzájárulásukat.

Mindezek megszerzése több mint egy évig is eltartó folyamat, és tízmilliós nagyságrendű kiadással jár. A magyarországi projektek nagyrészt azért akadoznak, mert ez az önerő a mezgazdaságban csak ritkán áll rendelkezésre (tejtermelő ágazat visszaesése tapasztalható).

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon még ma is újszerű technológiáról lévén szó, nincsen egységes és mindenhol egyformán alkalmazott menete az engedélyezési eljárásoknak.

4.8. táblázat - Hulladékalapú biogáz üzemek (Forrás: Hulladéksors 2008. IX. évfolyam 3. szám)

Cég Beruházás (milliárd Ft) Üzem teljesítménye (MW)
Nyírbátor (Bátortrade Kft.) 2 2,5
Pálhalma (Agrospeciál kft.) 2,5 1,7
Kenderes-Bábolna (Agrener Kft) 1 1
Kaposvár (Magyar Cukor Zrt.) 1,7 -
Klárafalva 0,5 0,526
Talfája (Pilze-Nagy Kft) - 0,33

Kevés olyan üzem van, mely a termelésben már bizonyított (4.14. táblázat). Ezek között van Nyírbátor, Pálhalma, Kenderes, Klárafalva, Kaposvár (Magyar Cukor Zrt.) Ezen üzemek mindegyike mezőgazdasági vagy feldolgozói hulladékra épül, és jelentős hasznot hoz az adott társaságoknak. (Németh I. G., 2009.; Farkas K., 2008.)

Említést kell tenni azonban arról is, hogy amíg hulladékra alapozott technológiák kisebb számban fordulnak elő, addig a szennyvíziszapra alapozott biogáz termelés szépen fejlődik hazánkban.

Szennyvíziszapra épülő biogáz termelés (Forrás: Hulladéksors 2008. IX. évfolyam 3. szám)

Működő:

  • Budaörs,

  • Budapest (Dél-pesti Szennyvíztisztító, Dreher Sörgyár, Csepel- Központi szennyvíztisztító),

  • Debrecen,

  • Dunakeszi,

  • Kazincbarcika,

  • Kecskemét,

  • Komló,

  • Siófok,

  • Székesfehérvár,

  • Vác,

  • Veszprém,

  • Győr,

  • Sopron,

  • Szeged,

  • Szombathely

Épülő:

  • Budapest (Észak-pesti Szennyvíztisztító)

4.7. ábra - A nyírbátori biogáz üzem

A nyírbátori biogáz üzem


4.8. ábra - A pálhalmai biogáz üzem

A pálhalmai biogáz üzem


4.9. ábra - A kenderesi biogáz üzem

A kenderesi biogáz üzem


4.10. ábra - A kaposvári biogáz üzem

A kaposvári biogáz üzem


4.11. ábra - A klárafalvii biogáz üzem

A klárafalvii biogáz üzem


4.12. ábra - A talfájai biogáz üzem

A talfájai biogáz üzem