Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

A biogáz felhasználása

A biogáz felhasználása

A biogáz hasznosításának számos lehetősége van. Magas energiatartalma miatt elfáklyázása helyett indokoltabb felhasználása, értékesítése. A biogáz felhasználása történhet közvetlenül helyben hő-előállításra. A hő egy része a fermentorok fűtéséhez szükséges, ez éves szinten a megtermelt hőmennyiség 20-30 %-a. Az erőművek felesleges hőjét hasznosíthatja a mezőgazdasági üzemek, istállók, lakóépületek, kertészetek, szárítók fűtésére, nyáron az állattartó telepek hűtésére. Élelmiszeripari üzemek melegvíz igényét is kielégítheti egy biogáz üzem. Távhőfűtő-hálózaton keresztül az üzemtől távolabb fekvő épületek fűtése is megoldható.

Szóba jöhet a kapcsolt villamos áram-és hőenergia tevékenység a hőigénynek biztosítására (pl. bioetanol gyártás), illetve helyben kombinált villamos- és hőenergia előállítására. Nem helyben történő felhasználás során a minőségi követelményeknek megfelelő biogáz közvetlenül bevezethető az országos gázhálózatba, vagy más csatornákon továbbértékesíthető pl. motorok meghajtására (traktor, tömegközlekedés stb.). (Fuchsz, 2006.) A biogáz felhasználható mikro-gázturbinákban és üzemanyagcellákban is. (Kazai, 2008.)

A biogáz mint motorhajtóanyag

A biogázt az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve a bioüzemanyagok közé sorolja (Gőgös és Bíró, 2009.). A bio-CNG (Copmressed Natural Gas) 80% földgázt és 20% biogázt tartalmaz. Az Európai Unió 20%-ra való emelését tervezi az alternatív energiaforrások használatának 2020-ra, melynek 2/3 része fedezhető lenne CNG-vel. Egy hektáron előállított CNG 70000 km futásteljesítményt tesz lehetővé. (Kovács és Fuchsz, 2009.)

A benzinhez képest a bio-CNG felhasználásával a klímareleváns CO2 kibocsátás 45%-kal, NOx kibocsátás 95%-kal, a finompor emisszió akár 100%-kal, a mikroszemcsék kibocsátását 80%-kal csökkenthető. A gépkocsi zajcsökkenés mértéke is figyelemre méltó bio-CNG használata esetén.

A biogáz az 1 ha-ra vetített, megtermelt üzemanyag mennyisége és a megtett km-ek tekintetében a legjobb mutatókkal rendelkezik, összehasonlítva a többi biomotorhajtóanyaggal. (Fuchsz, 2006.)

4.6. ábra - 1 ha alapanyagból nyert üzemanyagokkal megtehető kilométerek száma (Forrás: Fuchsz, 2006.)

1 ha alapanyagból nyert üzemanyagokkal megtehető kilométerek száma (Forrás: Fuchsz, 2006.)


Osztrák felmérések szerint a sűrített biogáz (CBG) termelés növelése esetén 780000-re lehetne növelni a bio-CNG-vel közlekedő gépkocsik számát Ausztriában. Így évente 1,5 millió tonnával kevesebb CO2 kerülne a levegőbe. Ausztriában jelenleg 51 biogáz töltő állomás üzemel, 2010-re 200 db-ra szeretnék emelni ezt a mennyiséget. A nemrég megalakult „Bio-CNG platform”a bio -CNG üzemű gépjárművek számát 2013-ra 100000-re akarja emelni. (Bagi, 2009.; Pongrácz, 2007.)

A biogáz üzemanyagként történő alkalmazásában Svédország jár az élen. Svédországban 779 busz és 4500 személygépkocsik működik gázolaj/biogáz keverékkel.

Linköping – Västervik között (80 km) évek óta közlekedik egy biogázzal működő motorvonat melyet két darab Volvo – gázmotorral üzemeltetnek. A működéséhez szükséges biogázt a helyi szennyvíztisztító telepen állítják elő. A vonat 54 személy szállítására alkalmas, 600 kilométert képes megtenni egy tankolással, és maximális sebessége: 130 km/h.

Svédországban a bioetanol és biogáz üzemű autók a nagyobb városokban ingyen parkolhatnak. Az újonnan vásárolt autóik legalább 75%-ának környezetbarátnak kell lennie (2007). Svédországban 82 benzinkútnál tisztított biogáz tankolható, ez a szám várhatóan két éven belül megkétszereződik (Papp, 2008.), valamint 26 helyen található buszok feltöltésére alkalmas töltőállomás is. Az éves biogáz forgalom Nyugat-Svédországban 10 millió m3 felett van. Egyes svéd városok ösztönzésére indult meg a „Biogáz-városok” kezdeményezés, mely a nagyobb városok tiszta belvárosi levegőjének biztosítását próbálja elősegíteni.

Franciaországban Lille városában nemrég 28 új busz került forgalomba a már működő 52 gázbusz mellé. Valamint nagy sebességű gáztöltő állomás kerül megépítésre, ahol a buszok éjjel-nappal tankolhatnak gázt. A biogázt egy üzemben állítják elő, ahol szerves hulladék deponálása történik.

Magyarországon, Debrecenben a Mobilis program (2007-2008) keretein belül foglalkoznak a biogáz, mint üzemanyag hasznosításának lehetőségeivel. (Bai, 2008; Kormányos és Bai, 2008.)

A biogáz üzemanyagként való alkalmazásának előnyit és elterjedésének gátló tényezőit a 4.7. ábra foglalja össze.

4.7. táblázat - A biogáz üzemanyagként való alkalmazásának előnyei és gátló tényezői

A biogáz üzemanyagként való alkalmazásának előnyei A biogáz üzemanyag elterjedését gátló tényezők
  A hagyományos üzemanyag tartalékok megőrzése   A magas beruházási költségek
  Felhasználható alapanyagok széles köre   A tisztító berendezések drágák
  Üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése   Az üzemanyag kutak kialakítása költséges
  Folyamatos megújuló energiaforrás a szállítmányozási szektornak   Motorszerkezetek átalakítása szükséges
  Helybeli energiagyártás, a helybeli gazdaság fellendülése   Az állami szabályozás csak ezt az üzemanyagféleséget nem mentesítette a jövedéki adó fizetése alól
  Csökkentett import energiavásárlás, megnövelt energia biztonság   Ezen a téren a vonatkozó törvények módosítását kellene elérni


A biogáz falhasználása tüzelőanyagként áram- és hőtermelésre

A vidék számára a biogáz e szegmense nyújthat lehetőséget. A kertészeti hasznosításban, a melegházak, üvegházak rendszereiben, az állattenyésztés területén az istálló fűtésében és más mezőgazdasági területeken is egyaránt jól hasznosítható a biogáz. (Gőgös és Bíró, 2009.)

A nyers biogáz égetésével kapcsolatos műszaki szempontok értékelésénél a földgázüzemű berendezések és rendszerek adottságait kell figyelembe venni. A tüzelőberendezéseket szállító cégek is biogázégőként általában földgázüzemre kialakított berendezéseiknek a gáz összetételétől függően specializált változatát ajánlják. A fejlesztési feladatok, illetve a földgázüzemhez képest elérő megoldások az égők és a tűztér szerkezeti kialakításában a korróziós és eróziós hatásokat figyelembevételével jelentkezik. (Kapros, 2009. a) A gáz leggazdaságosabb felhasználását kazában történő elégetés biztosítja, mert így az elérhető hatásfok 80% körüli. (Kacz és Neményi, 1998.)

A biogáz-hasznosítás egyik kiforrott technológiája a gázmotorban való hasznosítás villamosenergia-előállítás céljából. Ha a gázmotor elsősorban villamos energiát, másodsorban fűtési energiát állít elő, akkor kogenerációs berendezésről beszélhetünk.

A gázmotor hasonló elven működik, mint bármelyik négyütemű gépjármű motor, csak az üzemanyaga földgáz, vagy biogáz. (Kalmár, 2009)

Két igen elterjedt típus van forgalomban: dieselmotor olaj-befecskendezéssel és Otto gázmotor. Az Otto gázmotorok drágák, de magasabb elektromos hatásfokkal rendelkeznek, mint a dieselmotorok olaj-befecskendezéssel, s működésükhöz fűtőolaj nem szükséges. A blokkfűtőerőművek vásárlásakor a lehető legnagyobb elektromos hatásfokra (jelenleg 30-40% motortípustól függően) kell törekedni.

Azokban az erőművekben, ahol a gáz minősége folyamatosan változik, a hosszabb motorélettartam érdekében érdemes elektronikus motorirányító és ellenőrző rendszereket alkalmazni. (Kovács, 2006.)

Egyes speciális eset, amikor a hőenergiát hűtési célra is használják, úgy hogy a rendszer kiegészítik egy abszorpciós hűtéssel, ekkor a rendszert trigenerációs berendezésnek nevezik. Ilyen rendszer található a Fővárosi Gázművek telephelyén. A gázmotorba bevezetett energia mennyiségből gyártmánytól függően a megtermelt villamos energia 33-40%, a hőenergia 45-55%. A gázmotorok által termelt hő általában 90°C-os. Ez a hőmérséklet alkalmas használati melegvíz előállítására egész évben, télen fűtésre, de ipari és mezőgazdasági hőigényt is lehet vele fedezni. (Kalmár, 2009.)

A tisztítása és a földgázhálózatba való betáplálás lehetősége

A biogázt a földgázhálózatba táplálás előtt tisztítani kell. Három meghatározó komponens van, melyet a biogáz tisztításnál figyelembe kell venni.

A szén-dioxid a biogáz összetevői közül a második legnagyobb térfogat százalékban előforduló gáz (alapanyagtól függően 25-45%-ban is megjelenhet). A szén-dioxid csökkenti a fűtőértéket, növeli az energiafogyasztást, ezért ez az elsődleges tisztítási feladat.

A kénhidrogén csak kb. 1%-ban fordul elő a biogázban, de zavaró, mert csővezetékek, gépek korrózióját okozza.

A vízgőz pedig szintén korróziós problémákat vet fel és szintén csökkenti a fűtőértéket.

A biometán-előállítás legfontosabb része tehát a CO2 tartalmának lehető legnagyobb mértékű leválasztása. Erre többféle technológia terjedt el világszerte.

A legszélesebb körben elterjedt gáztisztítási eljárás a vizes mosás. A módszer előnye, hogy nem csak kéntelenít, hanem az esetleges ammóniatartalmat is eltávolítja. A metándúsítása azon alapszik, hogy a CO2 szénsavkeletkezés közben oldódik a vízben. Az eltávolítandó komponenseket nagy nyomás mellett fizikai abszorpcióval, hűtött vízzel egy mosótoronyban elnyeletik. Ezt követően egy külön toronyban regenerálják a mosófolyadékot. A mosóvízből levegővel hajtják ki a szennyező komponenseket, melyet a kénhidrogén miatt szagtalanítani kell. A gázt mosás után szárítják. A metánveszteség kevesebb, mint 2%.

A PSA-rendszerek alapja egy aktív szén molekulaszűrő, mely az adszorpció során a szén-dioxidot előnyben részesíti a metánhoz képest. Az első lépésben a gáz átáramlik a molekulaszűrőn és magas parciális nyomáson a szén-dioxid a molekulaszűrő belső felületén adszorbeálódik. A metán átáramlik a molekulaszűrőn. A második lépcső a deszorpció, ahol alacsony nyomáson a molekulaszűrő regenerálódik. Ennek során a tartály nyomását egészen a vákuum határáig csökkentik így az adszorbeált molekula leválik a szűrőről. A rendszer előnye, hogy kicsi a metánveszteség, hátránya, hogy magas nyomáson dolgozik, ezért villamosenergia-fogyasztása magas. A biometán ebből e rendszerből is viszonylag magas nyomáson lép ki.

Az aminos mosás, egy egyszerű kémiai mosási folyamat. A mosótorony tetején vezetik be az aminoldatot, ami ellenáramban találkozik a biogázzal. A mosási folyamat alacsony nyomáson valósul meg. A mosótorony tetején kiáramló biogáz földgáz minőségű. A torony alján összegyűlt folyadékot a regenerálás fázisába vezetik, mely magas hőmérsékleten, 140 °C-on valósul meg. A metánveszteség minimális, a villamosenergia-felhasználás alacsony. A megfelelő nyomásra a biometánt csak fel kell komprimálni.

A Siloxa (polietilénglikol-dimetiléter) oldószer kompozíciót alkalmazó gáztisztítás két lépcsőben valósul meg. Az első lépésben a biogázt kompresszorral 6 bar nyomáson szárítják, majd egy aktív szénszűrő tartályon vezetik át, ahol a kénhidrogént, ammóniát, halogéneket, sziloxán származékokat, valamint mechanikus szennyeződéseket leválasztják. Ezt követi a szén-dioxid eltávolítás, mely egy ellenáramú mosótoronyban történik. A toronyba az előtisztított biogázt alulról, a polietilénglikol-dimetilétert felülről vezetik be. A mosótorony aljában összegyűlt széndioxidot egy másik toronyba vezetik, ahol megtörténik a deszorpció.

A membránleválasztásos eljárásoknál a membrán a biogáz egyes alkotóelemeit teljes egészében átereszti, a metánt, nitrogént és oxigént viszont a tisztított gázban tartja. A rendszer magas nyomáson, kétlépcsős membrán szeparációval működik. A gázban kis mennyiségben jelenlévő komponensek eltávolítására külön technológiát kell alkalmazni.

A kriogén technológia lényege, hogy alacsony hőmérsékleten és magas nyomáson a biogázban lévő CO2 folyékony halmazállapotba megy át, így le lehet választani a biogázból. A rendszer előtt egy kén-hidrogén leválasztó egység működik. A biogázt víztelenítik, majd optimális nyomásra komprimálják. Ezután következik a hőmérséklet csökkenés több lépésben -25, -50 és -59 °C-ra. A szén-dioxid így folyékony halmazállapotba kerül kivezethető a rendszerből és hasznosítható. (Kovács et. al., 2009.)

A leválasztott szén-dioxid hasznosítására több lehetőség van. Ilyen a fóliák, növényházak kultúráinak szén-dioxid trágyázása, ezzel 15-40%-os terméstöbblet elérése lehetséges.

Üvegházakba óránként és alap m2-enként 6 g, fóliasátrakba 1,822 g CO2 bejuttatásáról kell gondoskodni az optimális eredmény eléréséhez

Szén-dioxidból lehetőség van szárazjég előállítására is, melyet élelmiszer-ipari, ill. gyümölcs- és zöldségtározó hűtőházak stb. használhatnak fel.

A kén-hidrogén leválasztására alkalmasak még az aktív szénszűrő, a fermentlébe adagolt vas- oxid-tartalmú porok és folyadékok és a fermentoron kívül használt szelektív adszorberek is alkalmazhatók. (Fuchsz, 2008.)

A legtöbb európai országban állítanak elő biogázt. A betáplálás feltételét jelentő gáztisztító és gázdúsító technológiák működnek Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban és Svájcban.

EU szinten a 2003/55EC számú irányelv keretet a földgáztól eltérő eredetű és összetételű gázoknak földgáz vezetékbe történő betáplálását illetően. Általánosságban támogatja a biogáz-injektálási folyamatot, de a zöldgáz nem élvez prioritást. Nem tekinti ellátás biztonsági szempontból releváns tényezőnek. (Kapros, 2009.b)

A biogáz betáplálás magyar viszonyai

A Parlament 2008. június 9-én jóváhagyta a XL. számú földgázellátásról szóló törvényt. Az új szabályozás 2009. július 1-jén lépett érvénybe és teljes mértékben eleget tesz az EU földgáz direktívájának. A törvény értelmében már lehetővé válik a biogáz és biomasszából termelt gázok szolgáltatása is. A törvény úgy rendelkezett, hogy a mesterségesen előállított gázok, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, valamint környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók. A biometán a földgázhálózatba juttatható, ha megfelel az MSZ 1648, és ennek EU-s megfeleltetésével az MSZ ISO 13686 számú szabványban előírt követelményeknek. A földgáz minőségről szóló szabvány +/- 5%-os eltérést enged fűtőérték tekintetében, a gázelegy szennyezőanyag tartalma szilárd anyagra vonatkozólag 5 mg/m3, illó kéntartalomra vonatkozóan 100 mg/m3, H2S-re 20 mg/m3, oxigéntartalomra max. 2 térfogatszázalék. A vízgőztartalom legfeljebb 0,17 g/m3 lehet. A minőségi követelmények elmulasztásáért a betápláló anyagi és kártérítési felelősséggel tartozik. Műszaki-technikai követelményként megemlíthető, hogy a betáplálónak olyan kompresszort kell alkalmazni, mely hálózatban lévő üzemnyomáshoz alkalmazkodik. Fontos kereskedelmi szempont, hogy a betáplálónak a földgázellátó-rendszer átadás-átvételi pontján mennyiségmérést kell biztosítani, a mennyiségeket jegyzőkönyvezni kell. (Molnár, 2009.)