Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

2. fejezet - Bevezetés

2. fejezet - Bevezetés

Magyarországon a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a Hulladékgazdálkodási tervek (országos, területi, települési, egyedi) adják meg a hulladékkal kapcsolatos tevékenységek kereteit.

A szelektív hulladékgyűjtés, valamint a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása több éve folyik Magyarországon. A hulladékártalmatlanítás területén a lerakás dominál.

Az elkövetkező időszakban keletkező hulladék mennyiségében a gazdasági visszaesés következtében 2009-től csökkenés, majd 2011-től kismértékű emelkedés várható.

Az egyes frakciókon belül eltérő növekedési ütemek valószínűsíthetőek: szerves hulladékok mennyisége közel állandó marad, a papír, műanyag, fém összesített aránya

nagyjából a teljes mennyiség változását követi. A teljes mennyiség valamivel több, mint 60%-a lakossági forrásból származik.

Cél, a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése (1016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát, ennek eléréséhez 2014-re 950 ezer tonna rakható le).

A hulladékok többféle módon csoportosíthatók

Termelési

  • Eselékek (forgácsok, darabok)

  • Melléktermékek

    • Mezőgazdasági növénytermesztés, állattenyésztés, stb.

    • Ipari melléktermékek

    • Energiatermelés

    • Stb.

  • Járulékos hulladékok (eszközök, segédanyagok,..)

Logisztikai (szállítással-tárolással összefüggő)

Felhasználással összefüggő

  • Kopási-bomlási termékek (kommunális hulladék, fáradt olaj, ..)

  • Emisszió (salak, füstgáz, por,..)

  • Maradványok, amortizációs hulladékok (építőanyag, bútor, …)

Egy másik csoportosítási lehetőség (korábbi csoportosítási kategóriák) a következő:

2.1. táblázat - A hulladékok egy régebbi csoportosítási lehetősége

Halmazállapot Szilárd Folyékony Iszapszerű Gáznemű
Eredet szerint
Települési Háztartási és utcai hulladék, szemét Települési folyékony hulladék, Kommunális szennyvíziszap Lakóházi fűtések füstje
Kommunális szennyvíz Szippantott iszap
Termelési Ipari melléktermékek és hulladékok Ipari szennyvizek, Ipari szennyvíziszapok Ipari füstök és gázok
Állati eredetű hulladékok Olajok,
Almos trágya Hígtrágya
Veszélyes Különféle ipari törmelékek, salakok, porok Savak, lúgok oldatok, festékek, trafóolaj Galvániszapok Vegyipari, petrolkémiai gázok és füstök

Hulladékok jelenlegi csoportosítási módjai:

  • Hulladékgazdálkodási törvény szerint

    • Veszélyes

    • Nem veszélyes

    • Inert

  • Egy praktikus csoportosítás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján

    • Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem-veszélyes

    • Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes

    • Települési szilárd

    • Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül)

    • Települési szennyvíz-iszap

    • Veszélyes

A mezőgazdasági hulladékokat gyakorlatilag a biomassza kategóriába lehet sorolni (természetes eredetű szerves anyagok)

Csoportosításuk a következőképpen történhet:

2.2. táblázat - A biomasszák csoportosítása

Elsődleges biomassza Másodlagos biomassza Harmadlagos biomassza
Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztés melléktermékei Élelmiszeripari mellék-termékek
Kerti zöldhulladékok Állati eredetű hulladékok Ipari szennyvizek, szennyvíz-iszapok
Közterületi zöldhulladékok Trágya, hígtrágya Szilárd szerves hulladékok
Konyhai zöldhulladékok Veszélyes szerves hulladékok
Erdészeti, faipari mellék-termékek és hulladékok Papírhulladékok

Hasznosításuk a következő módokon lehetséges

2.1. ábra - A mezőgazdasági biomasszák hasznosításának lehetőségei

A mezőgazdasági biomasszák hasznosításának lehetőségei