Ugrás a tartalomhoz

Mezőgazdasági (növénytermesztés, állattartás, erdészeti) hulladékok kezelése és hasznosítása

Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea (2011)

1. fejezet - Fogalomtár

1. fejezet - Fogalomtár

Biomassza

A biomassza főként C-, H- és O-tartalmú szerves anyag. Viszonylag kevés ásványi és energetikai hasznosítás szempontjából káros anyagot tartalmaz, ezért alkalmas a fosszilis energiahordozók helyettesítésére.

Energiaerdő

Erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő. Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre. Az energiaerdőre érvényesek az erdőtörvény előírásai, de üzemtervezéskor, a legnagyobb dendromassza-hozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni. A vágás érettségi kort a termesztési ciklus és a dendromassza-növedék kulminációjának függvényében állapítják meg. Az erdőművelés és a fakitermelés a hagyományos erdészeti technológiákkal és technikákkal történik. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik, a tervezett vágás érettségi kor maximum 20-25 év lehet (Rédei et. al., 2009).

Energetikai faültetvény

A mezőgazdasági ültetvény -gazdálkodási művelési ágba sorolandó, dendromassza (energiafa) előállítására létesített faültetvény. Az energetikai faültetvényekre nem érvényesek az erdőtörvény előírásai. Sík- vagy dombvidéken, jó termőhelyeken, nagyüzemi körülmények mellett telepítik. Az üzemmódot illetően két változatát különböztetjük meg:

Újratelepítéses üzemmód: teljes talaj-előkészítéssel, nagy dendromassza-hozamot biztosító fafajok alkalmazásával 5-8 ezer db/ha tőszám ültetése; 8-15 éves vágásfordulóval a termőhelyi adottságok, a fafaj, valamint az alkalmazott termesztés-technológia függvényében átlagosan 8-15 t/ha/év élőnedves hozam érhető el. A hosszabb vágásforduló miatt általában kevésbé rentábilis üzemmód.

Sarjaztatásos üzemmód: az ültetvényt nagy tőszámmal (8-15 ezer db/ha) telepítik jól sarjadzó fafajokkal; az első tarvágás időpontja a kitermelési és begyűjtési módtól függően 3-5 év, majd ugyanilyen ciklusokkal a sarjültetvény ismét vágható; 4-5 vágásforduló tervezhető. Általában rentábilis, hátránya viszont, hogy a sarjaztatások során a törzsszám alig szabályozható. (Rédei et. al., 2009).

Apríték

1 m3 hasábfa fajlagos felülete 100-300 m2/m3, az aprítéké 20000-30000 m2/m3 (hőtechnikailag kívánatosabb).

Biobrikett

Elsősorban lignocellulózok tömörítvénye, víztartalma 8-14%, 20-100 cm2 keresztszelvényű.

Pellet

A biobrikett speciális változata 5-10 mm átmérőjű, 10-25 mm hosszúságú. Könnyebben adagolható és jobb az égéstechnikai hatásfoka, mint a brikettnek (Csiha et. al.).

Biogáz

A biogáz szerves anyagok mikroorganizmusok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék.

Komposzt

A komposzt stabilizált szerves anyag, ásványi anyagok és mikrobiális termékek összessége.

Földszerű anyag, nedvességtartalma nagyjából 40-50%, humuszképző szerves anyag és növényi tápanyag.

Pirolízis

A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása.

Elgázosítás

Az elgázosítás a biomassza közvetlen elgázosítása oxigénnel, vagy vízgőzzel.

Üzemanyag

Az üzemanyag a belsőégésű motorok működéséhez szükséges hajtó-, kenő- és hűtőanyagokat üzemanyagoknak nevezzük.

Motorhajtóanyag

A motorhajtóanyagok folyékony vagy gáz halmazállapotú szénhidrogének. A hagyományos motorhajtóanyagokat elsősorban kőolaj lepárlásával állítják elő (motorbenzin, gázolaj).

Hulladékgazdálkodás

A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

Hulladék

Emberi tevékenységből eredő anyag/energia, amit sem felhasználni sem értékesíteni nem tudunk, vagy nem kívánunk.

Hulladék az az anyag (elhasználódott termék, maradvány, leválasztott szennyezőanyag, szennyezett kitermelt föld), amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván, és ezért keletkezéséről – a környezet szennyezésének megelőzése érdekében – gondoskodni kell

(Környezet- és Természetvédelmi Lexikon)

Jogi megfogalmazás: hulladék: bármely, a Hulladékgazdálkodási törvény 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.