Ugrás a tartalomhoz

Megújuló energia

Dr. Horváth József (2011)

1.3. Bioüzemanyag felhasználás

1.3. Bioüzemanyag felhasználás

Az energia és klímapolitika külföldön és hazánkban is kiemelt célként jelöli meg a közlekedési célú energiafelhasználás környezetbarát, alacsony karbon-intenzitású lehetőségeinek bevezetését és kutatását. Ennek egyik legjelentősebb fejlesztési területe a biomasszából készülő folyékony motorhajtóanyagok. Egyik nagy előnyük, hogy a jelenlegi műszaki megoldások mellett is lehetőség nyílik a bioüzemanyagok – technológiától függő arányban történő – bekeverésére a hagyományos motorhajtóanyagokba (benzin, gázolaj).

A bioüzemanyagok felhasználását elsősorban az indokolja, hogy a közlekedés az egyik legnagyobb energia felhasználó: az ország teljes végső energiafelhasználásának mintegy 25%-át használjuk szállítás és közlekedés céljára.

Emellett a közlekedés – túlnyomórészt a közúti közlekedés – a hazai CO2 kibocsátás kb. 20%-ának okozója. A közlekedés energiafelhasználása és CO2 kibocsátása is folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Az EU bioüzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelve [1.9] az összes üzemanyagfelhasználáson belül az energiatartalomra vetítve 2010-re 5,75%-os, a 2007. januári energiacsomag 2020-ra pedig 10%-os kötelező felhasználási célkitűzésre tett javaslatot a tagállamok számára. 2005-ben az EU 25 átlagában a felhasználás 1,4%-os részarányt ért el. Az Európai Unió a környezeti szempontból is fenntartható bioüzemanyag előállításra törekszik. A fosszilis energiafüggőség és üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése mellett a magas energiaigényű bioüzemanyag feldolgozási technológiák kerülését, továbbá az energetikai célú erdőművelés, valamint mezőgazdálkodás fenntartható művelését is peremfeltételként határozza meg.

Bioüzemanyag-gyártás tekintetében ma Európa elsősorban a magas alapanyagárak miatt nem versenyképes a tengerentúli országokkal. A biodízelgyártás alapanyagául szolgáló olajos magvak tonnánkénti ára az elmúlt egy évben 65 %-kal, míg a bioetanol előállításához szükséges gabonafélék (búza, kukorica) felvásárlási ára 10 – 35 %-kal emelkedett. Az európai biodízelgyártás gazdaságosságára további negatív hatással volt az a több mint 1 millió tonna, USA állami támogatással, olcsóbb alapanyagokból (pálmaolaj, szójaolaj) előállított és 2007-ben Európába importált B99 (99 % FAME), ami az európai biodízel árakat alacsony szinten tartotta. Az európai bioetanol-gyártás versenyképessége alapjában véve azért marad el a tengerentúlitól, mert Brazíliában cukornádból kb. 1/3 áron képesek bioetanolt előállítani, mint az Európában honos, erre alkalmas növényekből. Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy a bioetanol és a biodízel termékek EU-n kívülről történő importja és a jelenlegi védővámok eltörlése a hazai és az európai bioüzemanyaggyártás jelentős visszaszorulását jelentené, az olcsó és a fenntarthatósági kritériumoknak minden tekintetben megfelelő alapanyagok vámmentes importja azonban kedvező hatást gyakorolna az európai bioüzemanyag-előállítás versenyképességére.

Magyarországon a bioüzemanyagok felhasználása 2006-ban megkezdődött, majd 2007. július 1-jétől 4,4 tf%-ra nőtt a Magyarországon forgalmazott motorbenzinek biokomponens (bio-ETBE, bioetanol) tartalma, és 2008. január 1-jétől szintén 4,4 tf%-ra nőtt a gázolajok biodízel tartalma. 2006-ban a kb. 55 PJ nagyságrendű megújuló energiahordozó felhasználás 1,7%-át adták a bioüzemanyagok, míg az összes motorhajtóanyag felhasználásnak 0,6%-át tették ki. A biológiai eredetű motorhajtóanyagok bekeverhetőségét kormányrendelet teszi lehetővé. A hazai üzemekben gyártott bioüzemanyagokat a hazai felhasználás mellett a rendelkezésre álló jelentős feldolgozói kapacitás miatt várhatóan export piacokra is értékesíteni kell.

A legnagyobb potenciális hazai felvásárló a MOL Nyrt.

A 2010-re tervezett, energiatartalomra vetített 5,75%-os célkitűzés elérése 144 ezer tonna/év bioetanol felhasználását jelentené benzinben, ilyen arányú bekeverést azonban a motorbenzin szabvány nem tesz lehetővé. A biodízel esetében a 4,4 térfogat-százalékos bekeverési arány 118 ezer tonna biodízel üzemanyagcélú felhasználását jelenti 2008-ban, a 2010. évi indikatív cél eléréséhez pedig 170-190 ezer tonna biodízel bekeverésére lesz szükség, melyhez szintén szabványmódosításra lenne szükség.

A 2058/2006-os Kormányhatározat [1.13] előírja, hogy meg kell vizsgálni 800 kt/év etanol, és 170-200 kt/év biodízel előállításához szükséges alapanyag versenyképes megtermeléséhez szükséges agrártámogatás nyújtásának lehetőségét. A jelzett bioüzemanyag mennyiség az FVM számításai szerint megtermelhető. Jelenleg 190 kt/év az etanol, és 180 kt/év a biodízel hazai gyártó kapacitása. A célkitűzés teljesítése komoly fejlesztéseket igényel az alapanyag termelésben. A rendelkezésre álló bioüzemanyag gyártó kapacitások bőven megtermelik az előírt hazai felhasználáshoz szükséges mennyiséget, és nagy részük a többletet export piacokon értékesíti majd.