Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

15. fejezet - Gazdaságmatematikai módszerek

15. fejezet - Gazdaságmatematikai módszerek

A stratégiai tervezés során sokszor alkalmazunk módszereket a gazdaságmatematika témaköréből. Bár ma, a számítástechnika eszközeivel ezeknek a módszereknek az alkalmazása nagyon leegyszerűsödött, a logikai gondolkodás érdekében nem árt ezeknek a módszereknek megismerni a manuális hátterét is. A 13.1. fejezetben már szerepelt, hogy az előrejelzésekhez gazdaságmatematikai módszereket is alkalmazunk. Ezek közül a leggyakoribbak:

15.1. Gyakoriság és eloszlás

Azt minden stratégának tudnia kell, hogy az értékeléséhez felhasznált adatsorok, egyes adatai mennyire megbízhatóak, milyen gyakoriságúak és milyen eloszlást mutatnak.

A laikusok által felhozott példák sok esetben félrevezetésre adnak lehetőséget, hiszen egy idősorból kilógó egyedi szélsőséges példára való hivatkozás általánosításhoz vezethet, és ez után a társadalmi köztudatban állandósulva úgy néz ki, mintha az időszakban kizárólag ez az érték lenne mértékadó. Ezt a hibát a stratégia készítésénél nem követhetjük el.

A másik hiba, hogy a statisztikai adatokat a trendvonal közvetlen környezetébe eső értékekkel azonosítják, és nem veszik figyelembe azokat a szóródásokat, melyeket egyes adatok jelentenek. Sok esetben egy-egy adatsor 10-15 %-ban is tartalmazhat olyan értékeket, melyek a trend függvényből akár 15-20 %-kal is eltérhetnek. Ezeknek az értékeknek a figyelmen kívül hagyása erősen veszélyezteti a stratégiai terv megvalósítását.

A feladat megértéséhez vegyünk egy egyszerű példát.

Statisztikai adatokból a hulladéklerakók befogadóképessége (területe) és darabszáma táblázatban megadható.

Egyik megyének adatai szerint az ott előforduló hulladéklerakók a következő gyakoriságot mutatják: (A megye 184 települése közül 153 (83 %) küldte vissza a kérdőíveket)

Gyakorisági sor a hulladéklerakókra a 15.1. táblázat szerint: