Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

14.3. Költség-hatékonyság elemzés

14.3. Költség-hatékonyság elemzés

Nem kívánok a költség-hatékonyság elemzéssel részletesen foglalkozni, de a stratégiai elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges ismereteket röviden össze kívánom foglalni.

A stratégiai elemzők is rájöttek arra, hogy a haszon bizonytalan meghatározásával nem mindig lehet korrekt elemzést végezni, és nem lehet hatékony allokációt végezni. Ezért egy környezetvédelmi célállapot, vagy részcél kijelölésénél általában konkrét naturáliákkal számolok. Pl. az NO2 koncentráció legyen kisebb, mint 100 mikrogramm/m3. Ez a célkitűzés megfelel az ökológiai-egészségügyi szempontoknak.

Az optimális megoldás keresése több szempontú elemzéssel történhet (egészségügyi, technológiai, kémiai stb.). A vizsgálat alapja, hogy egy egyértelműen meghatározott célhoz egy végrehajtási módot hozzárendelek, és azt gazdasági elemzésnek vetem alá. Ezek után egy másik módot választok, és azt is hasonlóan elemzem. Egy adott cél eléréséhez számtalan mód és eszköz áll rendelkezésemre. Ezek egyik része olcsóbb, másik része lehet nagyon költséges.

A költség-hatékonyság elemzés többnyire optimalizálási eljárást jelent. Például

            - keressük egy bizonyos szennyezés-csökkentés legkevésbé költséges eszközeit és járulékos költségeit, vagy
            - szigorúbb, ill. kevésbé szigorú előírások betartásához keresünk optimális megvalósítási költségű technikákat, vagy
            - pl. a NO2 kibocsátás csökkentésre alapvetően rugalmasabb gazdasági szabályozókat alkalmaznak.

Nézzük meg, hogyan néz ki a gyakorlatban egy költség-hatékonyság elemzés (Szlávik J. 1996) Az első mátrix az un.,,Költség-mátrix”, ahol az egyes alternatívákhoz és kritériumokhoz rendelem a költségeket. Ezt a mátrixot szokták eredmény-mátrixnak is nevezni, attól függően, hogy azt a költségszámítás, vagy eredményszámítás alapjának tekintem (14.2. táblázat)

14.2. táblázat -

Kritérium

Alternatíva

k1k2...km
A1K11K12...K1m
A2K21K22...K2m
...............
AnKn1Kn2...Knm

A költségekhez kritériumtól függően un. „részhatékonyságok” rendelhetők a 14.3. táblázat szerint:

14.3. táblázat -

Részhatékonyság

Alternatíva

w1w2...wm
A1K11K12...K1m
A2W21W22...W2m
...............
AnWn1Wn2...Wnm


A két mátrixból képezhető a haszonérték-mátrix:

A1 → K11W11 + K12W12 +……..+ K1mW1m → N1

A2 → K21W21 + K22W22 +……..+ K2mW2m → N2

...

An → Kn1Wn1 + Kn2Wn2 +……...+ KnmWnm → Nn

Most már kiválasztható az optimális alternatíva a 14.4. táblázat szerint:

14.4. táblázat -

Alternatíva, projekt Költség Haszonérték Arányszám
A1K1N1N1/K1
A2K2N2N2/K2
............
AnKnNnNn/Kn


Optimálisnak vehető az a megoldás, ahol Ni/Ki értéke a legnagyobb.

Vizsgálataink során gyakran találkozunk az alternatívák vizsgálata, az alternatívák összehasonlítása kifejezésekkel.

A költség-hatékonyság elemzés alapja is a több szempontú értékelés, a gazdasági hatékonyságelemzés. Ennek módja az egyes alternatívák egészként történő összehasonlítása és sorrendbe állítása. Természetesen minden vizsgálat alapjában véve szubjektív. A stratégia szempontjából azonban ezt a szubjektivitást nem lehet, és nem is szabad elítélni. A stratéga feladata, hogy a tervét úgy mutassa be, mintha az, az objektivitás csúcspéldája lenne.

Az összehasonlításnál milyen szempontokat lehet figyelembe venni? Pl.:

  • az egyes alternatívákat a környezetre kifejtett hatások szempontjából vizsgáljuk. Ekkor a részhatékonyságok a hatásokra vonatkoznak,

  • összehasonlítás a vonatkozó jogszabályok, irányelvek, szabványok, direktívák szempontjából. Melyik alternatíva, milyen költséggel tudja kielégíteni az előírt határértékeket?

  • hatékonyság az érintett lakosság szempontjából,

  • hatékonyság a lakosság pénzbeli hozzájárulása szempontjából stb.

Néhány gondolat az egyes alternatívák összehasonlításához:

  • az alternatívák vizsgálatánál eldöntendő, hogy mely hatásokat hagyjuk meg, számolva a következményekkel, illetve mely hatások megszüntetésére helyezik a hangsúlyt,

  • az egyes alternatívák között célszerű kiemelni a jelentős különbségeket,

  • az egyes információkat célszerű úgy csoportosítani, hogy az alternatíváknál milyen domináló előnyök vagy hátrányok jelentkeznek,

  • megvizsgálandó, hogy a feltételek változtatásával az eredmények milyen mértékben változnak (érzékenység-vizsgálat).

Az alternatívák hatásait a 14.5. táblázat foglalja össze:

14.5. táblázat -

Kritériumok

környezeti tényezők

Pl.

Jelenlegi helyzet

Pl.

Jövőbeli helyzet

beavatkozás nélkül

Pl.

Alternatívák

a beavatkozás után

Pl.

A1 A2 A3

Vízminőség Nitrát-tartalom Nitrát-tartalom    
Szennyvízösszetétel BOI5 BOI5   
Levegőminőség CO2tartalom CO2tartalom    
stb.stb.stb.   


A mátrix ismeretében kiemelhetők az un. erős és gyenge pontok, melyekkel a stratégiai elemzésnél számolunk (lásd: SWOT módszer)

  • gyenge pont az az alternatíva, mely nem teljesíti a törvényi előírásokat,

  • erős pont az a tényező, mely szélesebb érdeklődésre tart számot,

  • erős, vagy gyenge pont lehet az a változtatás, mely pozitív, vagy negatív értelemben nagyon érzékeny,

  • erős pont az a változatás, amely jelentős javulást hoz, és gyenge pontnak számít, amely jelentős rosszabbodást idéz elő.

Az elemzést minden számításba jöhető alternatívára elvégezve a stratégiailag legjobb változat is értelmezhető, azaz kiválasztható az a projekt, amelyet igazán érdemes magvalósítani.