Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

12. fejezet - A környezetvédelmi innováció stratégiai jelentősége

12. fejezet - A környezetvédelmi innováció stratégiai jelentősége

A politikai, társadalmi gazdasági szempontok mellett a stratégiák tervezésénél meghatározó szempont a technikai, technológiai feltételek, adottságok ismerete, azok színvonala, alkalmazhatósága és működtetésük megoldása is. Kiemelt szempontok az innováció, a fenntartható fejlődés alapjául szolgáló környezetbarát termékek és technológiák gyártása és alkalmazása, a kockázati vizsgálatok és a technológia-fejlesztés környezeti hatékonysága.

12.1. A környezetvédelmi innováció stratégiai jelentősége

Ha egy mérnök maga is részt vesz a tudományos ismeretek fejlesztésében, és a kutatási eredmények alkalmazásában, a technológiai teljesítmények javításában, akkor egy sokkal bonyolultabb és összetettebb világ érinti meg, mint amit általában a mérnöki tevékenység során ismerünk. Sajnos ma a műszaki tevékenység nagy részében jóval kevesebb a tudományos igény, mint amennyi szükséges és elégséges lenne. Pedig az igazán nagy mérnöki alkotások nem jöhettek volna létre kiemelkedő tudományos munka, kreativitás, innováció, lelki emóció, széleskörű természettudományos látásmód és művészi ambíció nélkül. Minél több az alkotó munka kapcsolódása más „kultúrákkal”, annál értékesebb az eredmény. Minél magasabb szinten, minél több kutatásra, műszaki fejlesztésre alapozva végzik a mérnökök munkájukat, annál magasabb színvonalú művek kerülnek ki a műhelyekből. S ha mindezt tudományos megalapozottság nélkül, az innovációt nélkülözve, az újdonság értékét félretéve, középszintű tudást és értékítéletet feltételezve oldják meg, a mű maga is, de alkotója is bele fog veszni az ismeretlenség szürkeségébe.

Az innováció, a kutatás, műszaki fejlesztés a környezetvédelemben is kiművelt tudományos emberfőket , és jó gyakorlati érzékkel rendelkező technikusokat kíván. A környezetvédelmi innováció nem nélkülözheti a természettudományokban való jártasságot, a szép iránti érzékenységet, a humán műveltséget és a társadalmi lojalitást. A „két kultúra” különválását támogató innovációs stratégia és politikai nyomás a szoros értelemben vett specializáció kizárólagos támogatásának kedvezett, a nagyívű, ezáltal maradandót alkotó tevékenységek kiszorultak az értékrendből. A rövidtávú érdekek gyakorlatilag arra ösztönöznek, hogy a magyar kutató-fejlesztő mérnök ne alkosson, hanem befogadjon, ne új technológiát hozzon létre, hanem a külföldit alkalmazza.

Az emberi kreativitás két dolgot feltételez: kíváncsiságot és az alkotás képességét. A kíváncsiság alapkutatást eredményez, a fejlesztő alkotás pedig innovációt. Az új használati érték egy tudományos eredmény (K), és egy új aktív rendszer, egy fejlesztési érték (F) létrehozása során alakul ki. Ehhez pedig nem elegendő csupán politikai ígérgetés, vagy egy jó szándék. Ahhoz, hogy a K+F ne csupán politikai eszköz lehessen, hanem a gyakorlat eszköze is, többirányú, és nemcsak pénzbeli támogatást igényel.

Álljon itt néhány gondolat a környezetvédelmi innováció fejlesztésével kapcsolatban:

Fontos a szürkeségbe, középszerűségbe való beolvadás megakadályozása. A középszerűség eredményezi ugyanis a tudományos megalapozottság nélküli fejlesztéspolitikát, a hosszú távú gondolkodás helyett a rövid távú érdekek szolgálatát, az alapkutatás támogatásának megvonását, a hazai K+F erkölcsi megbecsülésének leépítését. A magyar kutatók, műszaki szakemberek évszázadokon keresztül a világban műszaki fejlesztési eredményeikkel, sok esetben oktatói, szakírói, sőt művészeti tevékenységükkel is sikereket értek el. Csak magas szintű tudással lehet új eredményeket, új értéket, innovációt létrehozni, és széles körben elterjeszteni, alkalmazni, és mindezekre jó stratégiákat készíteni. És csak széleskörű műveltséggel, jó szakmai tudással, erkölcsi felelősséggel lehet a környezetvédelmi stratégiákat megalkotni, és végrehajtani.