Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

7. fejezet - A stratégiai akciók és környezetük

7. fejezet - A stratégiai akciók és környezetük

A jövőkép által meghatározott célok ismeretében, a környezeti és társadalmi felelősség tisztázása után, a lehetőségek és adottságok feltárásával és a mikro- és makrokörnyezet elemzésével megfelelően megalapoztuk a stratégiai akciókat. Bár egyes stratégák, az akciókat sorrendben az elemzések elé helyezik, a környezetvédelmi szempontok inkább arra inspirálnak, hogy a környezeti elemzés előzze meg az akciók kidolgozását. Az elemzés eredményeinek figyelembevételével ugyanis kizárhatók azok az akciók, amelyek csupán gazdasági, vagy politikai szempontból lennének célravezetők, de a környezeti szempontokat csak részben, vagy egyáltalán nem vennék figyelembe.

Az elemzések során olyan szempontok is felszínre kerülnek, melyek elősegítik a célok, valamint a környezeti és társadalmi felelősség ismeretében a lehetséges cselekedetek, lépések és akciók meghatározását. A legmegfelelőbb akciók kiválasztásához fontos, hogy minél több információ, és a lehetőségek minél nagyobb választéka álljon rendelkezésre. Az akciókínálat előállításához pedig ismételten kreativitásra van szükség. Az akciók kiválasztása után következik azok minél több szempont szerinti értékelése, a tervezett akciók összevetése, majd a választás. Az akciótervezés vázlatát mutatja be a 7.1. ábra.

7.1. ábra. Akciótervezés

7.1. ábra. Akciótervezés

7.1. Mit értünk környezetvédelmi stratégiai akción?

A stratégiai akciók azok a cselekedetek, konkrét tevékenységek, amelyek segítségével

-          a célok elérésén keresztül a jövőkép felé haladunk,
-          a környezet adta lehetőségeket, beleértve a természeti környezetet is maximálisan ki tudjuk használni,
-          a környezet terhelését csökkenteni tudjuk, a környezet szennyezését elkerüljük,
-          a környezeti veszélyhelyzetek kialakulását megelőzzük,
-          a piaci érdekeket és a környezetvédelmi szempontokat előnyösen kombináljuk,
-          az erőforrásokat és az emberi képességeket fokozatosan fejlesztjük,
-          az életminőséget folyamatosan javítjuk, és
-          a környezetvédelemben szerzett versenyelőnyöket fenntartjuk, megújítjuk.

A stratégiai akciók változást jelentenek mindazok életében, akik közvetve, vagy közvetlenül részesei az akciók végrehajtásának. Az akciók jellegüktől függően több, vagy kevesebb időt vesznek igénybe, és több, vagy kevesebb ideig lekötik az érintetteket. A siker feltétele, hogy ezek az emberek érdekeltek legyenek az akciók végrehajtásában, az idejüket ennek a munkának szenteljék, etikus magatartást tanúsítsanak, és megfelelő vezetőket, a végrehajtásért felelős egyéneket jelöljenek ki. A siker másik feltétele, hogy a végrehajtáshoz szükséges erőforrások, technikák és technológiák megfelelő időben, helyen és megfelelő biztonsággal rendelkezésre álljanak.

Az akciók összevetésével kiválaszthatjuk azokat, amelyek a legsikeresebben végrehajthatók. A kritériumok hálóján kieső akciók tartalékként kezelendők arra az esetre, ha a körülmények és az érdekeltségek gyökeresen megváltoznak, többletforrások bevonásával új akciók indíthatók, vagy a már beindított akciókat valamilyen ok miatt le kell állítani.

Az akciók kidolgozása kreativitást igényel, ezért a folyamatba a résztvevők minél szélesebb körét be kell vonni. Az emberek aktivizálása egyben a stratégia elfogadását és az érdekeltté tételt is motiválja. Az emberek részt-vállalása egyben gazdagítja az akciógeneráló folyamatot.

A környezetvédelmi stratégiák akcióinak típusai lehetnek:

  • termelési (pl. megelőző technológiák beépítése a termelés folyamatába),

  • kutatás-fejlesztési (pl. egy új környezetbarát technológia kifejlesztése),

  • piaci (pl. egy új környezetbarát termék bevezetése nemzetközi piacra),

  • szervezetfejlesztési (pl. egy új környezetvédelmi pályázati rendszer működtetését biztosító szervezet felállítása)

  • erőforrás racionalizálási (pl. fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiaforrás hasznosítása),

  • képzési (pl. egy KIR végrehajtásához megfelelő szakembergárda képzése),

  • marketing, ill. kommunikációs (pl. egy parlagfű irtási akció meghirdetése, megszervezése) és

  • szövetségkötési akciók (pl. iskolák bevonása környezetvédelmi akciókba, vízminőség vizsgálatokba, védett madarak védelmébe, stb.)

A stratégiai akciók a meglévő helyzethez viszonyítva változásokat indítanak el. Fontos, hogy ezek a változások a vezetés számára szükségszerűek, a társadalom számára pedig elfogadhatóak legyenek. Abban az esetben, ha a vállalati kultúra, vagy a lakosság kulturális szintje nincs összhangban a szükséges változtatások szintjével, a stratégia elfogadtatása nehézségekbe ütközik. Pl. ha egy cég eddig csak a hazai piacra termelt környezetbarát termékeket, és semmilyen tapasztalata nincs a nemzetközi piac követelményeiről, akkor a vállalat dolgozói joggal félhetnek attól, hogy a cég tönkremehet, és ők elveszítik az állásukat.

Az elemzés során már feltártuk az erős és gyenge pontokat. Nézzünk néhány példát arra, hogy milyen akciók tervezhetők az erős pontok megőrzésére, és a gyenge pontok megerősítésére:

  • ha egy szervezet stratégiájához erősségnek számít az emberek tudásszintje, akkor megőrző akciónak számít pl. a motiváció erősítése, megfelelő humánstratégia kidolgozása, vagy a folyamatos képzés, továbbképzés biztosítása;

  • ha egy szervezet gyenge pontja az emberek képzettsége, tudása,, akkor javító, erősítő akciók lehetnek pl. a megfelelő vezetők kinevezése, az átfogó, korszerű személyzeti politika, vagy az ösztönzési rendszerek fejlesztése;

  • ha egy szervezet erőssége a K+F, akkor ezt tovább lehet erősíteni a nemzetközi technikai-technológiai fejlődés folyamatos figyelésével, új témák művelésével, az innovációt segítő akciókkal;

  • ha a szervezet gyenge pontja a K+F, azaz nincsenek korábbi eredményei, akkor fejlesztési stratégia kidolgozásával, szabadalmak jutalmazásával, az erőforrások koncentrálására szolgáló akciókkal lehet a helyzeten javítani;

  • ha a szervezeti kultúra erős, jó, akkor a helyzet jobbítását szolgálja a vállalati kultúra kiterjesztése, a megbecsülés és a biztonságérzet növelése, vagy a tulajdonosi szemlélet erősítése;

  • ha a kultúra a szervezet gyenge pontja, akkor akciókat kell szervezni az új célokhoz igazodó egységes vállalati kultúra kialakítására, a környezeti állapot javítására, a közhangulat javítására, ill. a pozitív kommunikáció feltételeinek megteremtésére;

  • ha a szervezet gazdasági helyzete a stratégia szempontjából erős, akkor ezt megőrizni újabb tőkebevonással, a vagyon gyarapításával lehet;

  • ha a gazdasági helyzet gyenge pont, akkor a helyzet korrigálásához a működési hatékonyságot javító, vagy az erőforrásokat meggondoltabban allokáló akciókra van szükség;

Az akciók sikerének értékeléséhez ad segítséget a 7.2. ábra.

7.2. ábra. Szervezeti kultúra kockázati mátrix

7.2. ábra. Szervezeti kultúra kockázati mátrix