Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

6. fejezet - Vállalati stratégiák elemzése

6. fejezet - Vállalati stratégiák elemzése

A környezet védelme érdekében vállalati érdek, hogy kialakítsa környezetvédelmi stratégiáját. Akár az ISO 14000 szerinti, akár az EMAS szerinti minősítés megköveteli a környezetvédelmi stratégia tervezését, az akciók végrehajtását.

A környezetvédelmet piaci tényezőnek is tekintve a vállalati stratégiák kialakításában mind a makrokörnyezet, mind a mikrokörnyezet elemzésére szükség van.

6.1. A makrokörnyezet elemzése

A 3.2. ábrán már bemutattam a mikro- és makrokörnyezetet, és annak kapcsolatrendszerét. A makrokörnyezet elemzésére szolgálnak a STEP és a PEST módszerek, melyek a gyakorlatban inkább csak az elnevezésükben különböznek egymástól. A STEP a SWOT-hoz hasonlóan egy rövidítés, melyben az egyes betűk a következőket jelentik:

- S = Sociological (szociológiai)
- T = Technological (műszaki-technológiai)
- E = Economical (gazdasági) és
- P = Political (politikai)

Más gazdasági stratégák inkább a PEST rövidítést használják, ahol az előzőekhez hasonlóan a rövidítések:

- P = Political-legal (politikai-jogi)
- E = Economical (gazdasági)
- S = Socio-cultural (társadalmi-kulturális)
- T = Technological (műszaki-technológiai)

A környezeti stratégiák készítésénél ez utóbbi elemzési módszer a célravezetőbb a makrokörnyezet megismeréséhez. A teljesség igénye nélkül nézzük meg, hogy a környezetvédelem szempontjából mely fontos tényezők játszanak szerepet a makrokörnyezetben.

Hazai/nemzetközi gazdasági helyzet:

-          a gazdasági helyzet általános alakulása, a hazai és a világgazdaság, illetve ezen belül az egyes országok jellemzői,
-          a környezetvédelem milyen szerepet játszik egy adott ország, ill. nemzetközi szervezet gazdaságpolitikájában,
-          hogyan alakul a nemzeti jövedelem, és abból mennyit fordítanak a környezetvédelemre,
-          hogyan alakul az infláció, és ebben milyen szerepet játszanak a környezetvédelmi beruházások,
-          milyen a foglalkoztatottság a környezetvédelemben,
-          hogyan térülnek meg a környezetvédelmi beruházások, stb.

Technikai, technológiai tudás:

-          milyen környezetvédelmi kutatások folynak, és ezek eredményeként milyen technikai, technológiai fejlődés várható,
-          a hazai környezetvédelmi innováció eredményessége,
-          a környezetvédelmi ipar milyen szintet képvisel,
-          hogyan alakul a technológia-transzfer az egyes országok és gazdasági ágak között,
-          a K+F tevékenység tendenciái, prioritásai,
-          milyen új tudásfajták iránti igények alakulnak ki,
-          mennyire általános a csővégi technológiák helyett a termelésbe integrált környezetvédelem, stb.

Kormányzati politika:

-          milyen szerepet tölt be az Országgyűlés és a kormányzat munkájában a környezetvédelem,
-          milyen környezetvédelmi támogatási rendszereket működtet a kormányzat,
-          milyen adó- pénz- és beruházás-politika várható a kormánytól,
-          a külföldi, vagy a hazai befektetőket fogják-e preferálni,
-          a kormányzat mennyire segíti a környezetvédelemben a nemzetközi együttműködést,
-          mennyire van összhangban az Európai Unió és a kormány környezetpolitikája, stb.

Jogi tényezők:

-          az ország jogrendje és jogbiztonsága,
-          a környezetvédelem jogi szabályozásának helyzete,
-          az igazságszolgáltatás minősége, a környezetvédelem jogi biztonsága,
-          a környezetvédelmi civil szervezetek működésének jogi feltételei, stb.

Természeti környezet, környezetállapot:

-          a természeti környezet állapota és várható változásai,
-          a természeti erőforrások minőségének alakulása,
-          a rendelkezésre álló természeti erőforrások mértéke, nagysága,
-          a környezet védelmével összefüggő szabályozások és preferenciák,
-          a környezetállapot értékelése összefüggésben a nemzetközi adatokkal, a transzmisszió értékei,
-          a környezeti állapotjellemzők összefüggései, stb.

Kultúra, értékrend:

-          a társadalomban elfogadott értékrend és annak alakulása,
-          a környezeti kultúra,
-          az egészségkultúra,
-          a társadalom műveltségi és intelligencia szintje,
-          az emberek egymáshoz való viszonyának jellemzői,
-          a környezetvédelemmel összefüggő tudásbázis, a környezettudományok ismerete, stb.

Társadalmi helyzet, struktúrák:

-          a környezetvédelmi civil szervezetek helyzete, működése,
-          az életszínvonal alakulása,
-          a társadalmi mobilitás,
-          a korrupció általánossága,
-          a társadalmi igényesség alakulása, a társadalom érzékenysége a környezeti problémák iránt,
-          a várható életkor-alakulás, stb.

Globális és regionális intézmények:

-          a környezetvédelmi intézmény-rendszer működése és kapcsolatrendszere
-          kapcsolódás nemzetközi szervezetekhez,
-          kapcsolat egyetemekkel, főiskolákkal, kutató és fejlesztő intézményekkel, stb.

A makrokörnyezet elemzésénél ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, természetesen a helyi prioritások és sajátosságok figyelembe vételével. Ez az elemzés egy kisvállalkozás, vagy egy önkormányzat szempontjából nagyon költséges és bonyolult. Ezért legtöbben vagy egymással összefogva végeztetik el, vagy csak a legfontosabb kiemel elemekre, szempontokra koncentrálnak.

Egy biztos, hogy a stratégia kialakítása szempontjából a makrokörnyezetről szerzett információk meghatározó fontossággal bírnak. Az információk mennyisége, minősége és megbízhatósága alapján dönthető el a környezeti változások fontossága, a változások előreláthatósága és a változások hatása. Ezek elemzéséhez használhatjuk 2.1. és a 2.2. ábrán feltüntetett mátrixokat. A stratégia készítése attól is függ, hogy mennyire tudjuk befolyásolni a környezeti változásokat.