Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

5. fejezet - A stratégiai elemzés módszerei

5. fejezet - A stratégiai elemzés módszerei

A stratégiai terv általában egy jól meghatározható időszakra készül. A problémát az okozza, hogy a környezetben állandó és dinamikus változások mennek végbe, s ezeknek a változásoknak irányát, sebességét, nagyságát és hatását egyaránt vizsgálni kell. A stratégiai terv egy bonyolult, de jól jellemezhető környezetben valósul meg, melynek elemzésére sokféle módszer áll rendelkezésünkre. A környezetstratégiában némi módosítással ugyanazok a módszerek alkalmazhatók, mint a gazdasági, vagy piaci stratégiákban, természetesen alkalmazkodva az adott feladathoz.

A stratégiai elemzés a következő négy fő, egymásra épülő elemből áll:

-          információgyűjtés,
-          információelemzés és –értékelés,
-          előrejelzések készítése, valamint
-          az eredmények összevetése a stratégiai tervezésben felhasznált adatokkal és előrejelzésekkel.

Fentiekből is látszik, hogy az elemzési munka nem ér véget a második fázisban, hanem a stratégiai tervezés és vezetés során a későbbiekben is kontrollszerepe van.

A továbbiakban nézzük meg, hogy milyen elemzési módszereket alkalmazhatunk a környezetstratégiában!

5.1. A SWOT módszer alkalmazása

Bár a gazdasági stratégiák készítéséhez több modern elemzési módszer áll rendelkezésre, a környezetstratégia készítéséhez a SWOT módszer tekinthető leginkább célravezetőnek. Ez az elemzési módszer jól illeszkedik a stratégiai tervezés folyamatához is. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi folyamatok elemzéséhez a makrokörnyezetre is kiterjedő módszer a célravezető, ezért alkalmazzuk a makrokörnyezet elemzését is magéba foglaló SWOT módszert a globális és regionális környezetvédelmi stratégiák tervezésénél.

A SWOT egy rövidítés, mely

S = Strenghts (erősségek, erős pontok),
W = Weaknesses (gyengeségek, gyenge pontok)
O = Opportunities (lehetőségek)
T = Threats (veszélyek)

betűkből áll össze, azaz az erősségek és gyengeségek elemzését, valamint a stratégiai lehetőségek és a veszélyek, kockázatok vizsgálatát jelenti. Úgy is mondhatjuk, hogy a SWOT módszer a környezet és a stratégia „gazdája” (kormányzat, önkormányzat, civil szervezet, cég, vállalat) közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgálja, ezen összefüggésekben feltárja az erős és gyenge pontokat, a lehetőségeket és veszélyeket, majd ezek ismeretében a közöttük lévő harmónia megteremtésén fáradozik a stratégia segítségével.

Egy egyszerűsített kapcsolatrendszert mutat be az 5.1. ábra (Csath M. 1996)

5.1. ábra. SWOT módszer a stratégiai tervezésben

5.1. ábra. SWOT módszer a stratégiai tervezésben

Természetesen a SWOT módszer egyformán alkalmazható globális, regionális, vagy lokális stratégiák készítésénél, a stratégia mindhárom szintjén. A stratégia gazdája tehát akár a területgazda, akár a stratégiai szint gazdája lehet. A mikro- és makrokörnyezet megválasztása tehát meghatározó feltétele az elemzésnek.

Az erős és gyenge pontok felmérésével a stratégia gazdájának „versenyelőnyeit”, ill. „hátrányait”, a környezetvédelmi probléma megoldása szempontjából kihasználható előnyeit és hátrányait ismerhetjük meg. A környezeti lehetőségek és veszélyhelyzetek elemzésénél megismerhetők azok a kulcsfontosságú sikertényezők és biztonsági faktorok, melyek közepette a stratégiát sikeresen kell megvalósítani. Megállapíthatók azok a tényezők is, melyekben a stratégia készítőjének erősnek kell lennie, hogy a célállapotot sikeresen megvalósítsa.

Az erős és gyenge pontok feltárásánál, ill. a lehetőségek és veszélyek felmérésénél a stratégiai folyamat elemzését végezzük, azaz magát a stratégiánkat elemezzük. Természetesen ebbe belefér a lehetőségek és adottságok értékelése is, amennyiben azok a stratégiai terv részét képezik.

A következő két példával a SWOT módszer alkalmazását mutatom be egy vállalat környezetvédelmi stratégiájának, és egy országos fenntartható fejlődési stratégiájának példáján:

1. példa. A környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) egy-egy vállalat, vagy egyéb szervezet működését szabályozó mechanizmusok, melyek közvetlen célja az erőforrás-felhasználás és a környezetszennyezés kézbentartása, közvetve pedig a vállalat (szervezet) környezeti teljesítményének javítását szolgálják. Gyakorlatilag egy vállalati stratégiai tervnek tekinthetjük, mely alapvetően a belső helyzet elemzésén alapul, azaz a SWOT elemzés SW része, melyet diagnosztikának is neveznek. A SWOT módszer alkalmazásának egyik jellegzetes esetéről van szó, ahol a belső helyzetelemzést két egyszerű kérdés feltevésével lehet kezdeni:

-          Kik vagyunk, mire vagyunk képesek, kiket szolgálunk, mit csinálunk?
-          Mit vár el tőlünk a környezetünk, mit kellene tennünk, mi a jövőbeni kívánt állapot?

A gyakorlat igazolja, hogy erre a két kérdésre általában a cég vezetőitől, munkatársaitól, más érdekeltektől nem azonos válaszokat kapunk. Bonyolulttá az teszi a helyzetet, hogy a kérdések egész sorát kell feltenni, és nem csupán a jelenre, hanem a jövőre is vonatkoztatni kell azokat.

Egy szervezet belső életének elemzése nem könnyű feladat, sok őszinteség, kritikus hozzáállás szükséges az elvégzéséhez. A problémák valós okainak feltárása a cég tevékenységének minden területére, szintjére és tevékenységére az elemzést végzőt gyakran állítja nehéz helyzet elé. Az erősségek és gyengeségek feltárása sokszor a belső ellentmondások kiszűrését is segíti.

2. példa. Egy országos környezetvédelmi stratégia esetén, pl. a fenntartható fejlődés stratégiájának a tervezésekor az elemzés ugyancsak a jelenlegi helyzetből indul ki. A feltett kérdések tehát átfogóak, és összetettebbek:

- Mi az ország helyzete, környezeti állapota, mit teszünk jelenleg a környezetünkért?
- Hogyan vélekednek rólunk és környezetünk állapotáról az érintett állampolgárok, ill. hazai és külföldi szervezetek?
- Mennyiben adottak a fenntartható fejlődés feltételei?
- Mennyire vagyunk elszántak, és felkészültek a stratégia megvalósítására.

Az erős és gyenge pontok, valamint a lehetőségek és veszélyek a jövőbeni kívánt állapotra vonatkozó kérdések megválaszolásával egyértelművé válnak:

-          Milyen környezeti állapotot kívánunk elérni a stratégia végrehajtásával?
-          Milyen új eredményeket kell produkálni a stratégia érdekében?
-          Milyen gazdaságot, kultúrát, kívánunk megvalósítani a fejlesztéssel?
-          Milyen nemzetközi erkölcsi megítélést szeretnénk elérni, stb.

A jelenlegi helyzetre vonatkozóan feltett kérdések közül egyik legfontosabb, hogy mennyiben adottak a fejlődés feltételei társadalmi, gazdasági és technikai, technológiai téren. Ezeken a területeken való lemaradás ugyanis nem csupán gyenge pontokat jelenthet, hanem a stratégia végrehajtásában akár veszély-helyzeteket is.