Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

4. fejezet - A környezeti jövőkép és a megvalósítás célrendszere

4. fejezet - A környezeti jövőkép és a megvalósítás célrendszere

A stratégiai tervezés első elemei a környezeti jövőkép (vízió) és annak vezérelve: a misszió meghatározása. Célszerű – alkalmazva megfelelő gyakorlati helyzetekre – ilyenkor a 3.1. fejezetben megfogalmazott szcenáriók lehetőségeit figyelembe venni. Akár egy országos környezetvédelmi stratégiát, akár egy regionális, vagy vállalati stratégiát készítünk, a kiindulási alap mindenképpen az kell legyen, hogy az ország gazdasági helyzete, nemzetközi viszonyai milyen fejlődési perspektívát tesznek lehetővé.

4.1. A jövőkép kialakításának környezetvédelmi és gazdasági feltételei

A stratégiai jövőkép megalapozását a következő fejlesztési alternatívák teszik lehetővé:

A környezetkímélő struktúraváltás szcenáriója lényeges változásokra épít, így változtatásközpontú jövőkép. Feltételezi a gazdasági előrejelzések által feltüntetett optimista prognózist, mely legalább évi folyamatos 5,0 – 5,5 %-os GDP növekedéssel számol, és olyan fogyasztási és termelési struktúraváltást feltételez, amelyben a környezeti szempontok kiemelt hangsúlyt kapnak. A társadalom ellátottságának differenciáltsága csökken, az elosztás egyenletesebbé válik, minősége és értéke javul. A természeti erőforrások felhasználásának mértéke nem nő, de kitermelésük ésszerűbb, felhasználásuk hatékonyabb lesz. Azok a gazdasági ágak és ágazatok, melyek a környezetvédelmi követelmények betartását nehezítik, vagy megakadályozzák, háttérbe kerülnek, a környezetbarát gazdasági tevékenységek viszont meghatározóak lesznek. Így a gazdasági struktúra is változik, erősödik a K+F, az innováció, az oktatás szerepe, nő a társadalom kultúráltsága, és minőségi igénye, általánossá válik a környezetbarát termékek és technológiák használata.

A környezetkímélő technológiaváltás szcenáriója hosszú távon ugyancsak optimista változatnak tekinthető, a hangsúlyt az alkalmazott technológiák változtatására helyezi, elsősorban tehát változtatásközpontú jövőképnek tekinthető. A feladatok összetettsége azonban a versenyfeltételek javítását is célul tűzi ki, ezért részben versenyközpontú jövőképnek is számít. A fogyasztás és a termelés szerkezete a környezetkímélő technológiaváltás mellett a közép-és nyugat-európai fejlett országok irányába tolódik el, nő a felhasznált, de nem megújuló természeti erőforrások felhasználása. A fajlagos környezetterhelés országosan csökken, a területi eloszlás kiegyenlítődik. Ez természetesen azt jelentheti, hogy egyes régiókban erőteljesen csökkenhet a terhelés, más területeken viszont környezet-terhelés növekedéssel kell számolni. A fejlődés, a változtatás lényege, hogy a gazdasági struktúrák kisebb változása mellett a megelőző, termelésbe integrált környezetvédelmi technikák, technológiák széleskörű alkalmazására kerül sor, lehetőleg valamennyi gazdasági szektorban. Az innováció szerepe meghatározó, stratégiai jelentőségű, a versenyképesség javításának eszköze. E szcenárió, mint jövőkép elérése min.4,0 – 4,5 %-os GDP növekedés mellett képzelhető el.

A jelenlegi struktúrák továbbélése mellett a környezeti állapot javítása, a versenyképesség legalább szinten tartása a korlátozott gazdasági feltételek mellett (a GDP növekedése nem éri el a 3,5-4,0 %-ot) csak csővégi (end of pipe) technikákkal érhető el. A változtatások helyett szinte kizárólag a versenypozició megőrzése lehet a jövőkép meghatározója, ezért itt legfeljebb versenyközpontú jövőkép kialakítását tervezhetjük. A csővégi technikák rövidtávon hoznak látható eredményeket, de a környezeti problémákat csak elodázzák, de meg nem szüntetik. Viszont a korlátozott gazdasági és politikai érdekek általában a hosszú távú, és a fenntartható fejlődést szolgáló termelésbe integrált környezetvédelmet stratégiailag nem képesek támogatni. Figyelemre méltó, hogy a 21. század elején a hazai környezetvédelmi elképzelések, szinte kizárólag ezt tekintik reális jövőképnek.

A GDP növekedésére vonatkozó adatok az elmúlt évtized gazdaságpolitikai megfontolásaiból vezethetők le.