Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

3.2. Környezeti és társadalmi felelősség

3.2. Környezeti és társadalmi felelősség

Most a 21. század elején globális, de vállalati értelemben is jó stratégiai cél a környezet védelme. A környezetet szennyező vállalatok, ha időlegesen meg is ússzák a bírságok befizetését komoly bevételektől eshetnek el, ha a környezet állapotáért felelősséget érző vásárlók bojkottálni fogják termékeik megvásárlását. Ugyanígy a környezetét szennyező ország gazdasága komoly előnyöktől esik el, ha nem teljesíti az EU környezetvédelmi előírásait.

A környezeti és társadalmi felelősségvállalás azt a magatartást jelenti, amellyel a stratégia-alkotó minimalizálni igyekszik a környezetre és a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat, és maximalizálni a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokat és értéket, valamint ezzel párhuzamosan az elérhető maximális mértékben megőrizni és javítani a környezet állapotát, a környezet értékeit.

A környezetstratégia számára a környezet lehet:

-          mikrokörnyezet (az un. báziskörnyezet) és
-          makrokörnyezet, (más szóval általános környezet)..

Mikrokörnyezetnek tekinthető az az egység (vállalat, önkormányzat, település, régió, vagy akár egy ország is), melynek tevékenységére a stratégia közvetlenül irányul. A mikrokörnyezetet körbevevő természeti, gazdasági, politikai, társadalmi környezet tekinthető makrokörnyezetnek. A mikro- és makrokörnyezet kapcsolatrendszerét mutatja be a 3.2. ábra: (Porter M. E. 1980)

3.2. ábra. A mikro- és makrokörnyezet kapcsolatrendszere Porter szerint

A stratégia vonatkozásában a stratégiai célra, vagy a tervezett stratégiai akciókra a környezet egyes elemei közvetlen (direkt), közvetett (indirekt), vagy semleges (indifferens) hatással lehetnek. A közvetlen, vagy közvetett hatások érinthetik

-          a dolgozókat, munkatársakat,
-          az érdekelteket,
-          a környezetben élő embereket (népeket),
-          a civil, gazdasági és politikai érdekcsoportokat,
-          a szakmai szövetségeket és
-          a vállalat, illetve a stratégiát készítő intézmény kapcsolatait.

Vizsgáljuk meg, hogy a környezetvédelem szempontjából mely cégtevékenységek sorolhatók a felelősségvállalás témakörébe:

  • a fogyasztókkal kapcsolatos tevékenységek (a cég nem gyárt és nem értékesít egészségre káros, vagy veszélyhelyzetet előidéző termékeket, technológiákat, nem alkalmaz megtévesztő reklámokat, és reklámjaival nem ösztönzi a fogyasztókat számukra veszélyes, környezet-egészségügyi szempontból is elfogadhatatlan fogyasztói szokásokra),

  • a munkavállalókkal kapcsolatos tevékenységek (a cég nem alkalmaz egészséget károsító technológiákat, nem alkalmaz hosszabb távon egészségkárosodással járó munkamódszereket, megfelelő egészséges munkakörülményeket biztosít, és megfelelő biztonságos munkakörülményeket teremt),

  • a környezettel kapcsolatos tevékenységek (a cég sem hulladékaival, sem kibocsátott káros anyagaival, sem zajjal nem szennyezi környezetét, nem zavarja a természeti környezetet és a tájat)

  • a kapcsolati rendszerekben etikus magatartást tanúsít.

A sikeres stratégiai tervezés és vezetés szempontjából fontos a társadalmi érzékenység tisztázása mind a környezetvédelmi problémák megoldásának prioritása, mind az alkalmazott környezetvédelmi technikák, technológiák irányában.

Mire érzékeny a társadalom?

A környezeti problémák prioritásait általában

-          a szennyezés keletkezésének körülményei,
-          a szennyező hatás mobilitása,
-          a szennyező hatás tartóssága és
-          látványossága határozza meg.

A társadalmi prioritások változóak, sokszor régión belül is eltérőek. A 90-es években országszerte a levegőminőség játszotta a fő szerepet, később ezt váltotta a vízminőség, vagy a veszélyes hulladékok kezelésének előtérbe kerülése. Talán a talajminőséggel kapcsolatos problémák iránt indifferens leginkább a társadalom viselkedése

A környezetvédelmi technológiák bevezetésével kapcsolatban még ma is uralkodó, hogy a társadalom elsősorban a „csővégi” technológiák alkalmazására koncentrál. Ennek eredményei általában gyorsabban és látványosabban jelentkeznek, továbbá alkalmazásuk olcsóbb és a korlátozott gazdasági lehetőségekhez jobban illeszkedik. A fenntartható fejlődés alapvető feltételeként tartott termelésbe integrált környezetvédelem, azaz a megelőző környezetvédelmi technológiák alkalmazása drágább, a beruházásuk elhúzódik, ezért a társadalomban csak fokozatosan számíthat térhódításra. Nagyobb baj, hogy a politika számára is a rövid távú fejlesztések a meghatározóak, így a hosszú távon eredményt hozó preventív beavatkozások nem játszanak meghatározó szerepet.

A környezetvédelmi technológiák alkalmazásának prioritásait mutatja be a 3.3. ábra.

3.3. ábra. A környezetvédelmi technológiák alkalmazásának társadalmi prioritásai

Az ábrán bemutatott társadalmi prioritási rendszer egy hazai ipari körzetben 2006-ban végzett felmérésen alapul, így annak jellegzetes problémáit is magán viseli. Természetesen a hazai prioritások az ország területén más – más jellegzetességgel bírnak, másképp is alakulhatnak, de a stratégia végrehajtásának biztonsága érdekében a lakossági igényekkel való egyeztetés feltétlenül szükséges.

A társadalmi elfogadtatás és a stratégia megvalósításába a lakosság bevonásának sikeressége érdekében a különböző fejlesztési koncepciókkal, kiemelten a területfejlesztési koncepciókkal való összhang biztosítása fontos és elkerülhetetlen.

Felmerül a kérdés, hogy maguk a cég, vagy szervezet dolgozói, valamint a társadalom a jövőkép elképzeléseinek megfelelően él-e, illetve a missziók szerint viselkedik-e. A környezetvédelemben rendkívül fontos, hogy a misszió része legyen az újra törő, kreatív emberek nagyra értékelése. A gyakorlatban viszont egyre inkább az tapasztalható, hogy a magasabb beosztású vezetők félnek, jobb esetben idegenkednek az önálló gondolkodású beosztottaktól, idegesen reagálnak az emberek kritikai észrevételeire, jobbító szándékaira. Csath M. (2004.) szerint a környezeti, társadalmi felelősség ilyen típusú értelmezése komoly zavart okoz a működésben, és rontja az emberi kapcsolatokat is.

Hasonló helyzet alakul ki akkor is, amikor a hazai társadalommal szembeni felelősség és az EU megfelelés kötelezettsége nem azonos feltételeknek felel meg. A nemzetközi piacokra szánt termékek minősége megfelel a környezetvédelem követelményeinek, környezetbarát védjeggyel látják el, a hazai piacra szánt termékeknél viszont a költségcsökkentést helyezik előtérbe, és környezetbarát védjeggyel ellátva, vagy anélkül nem környezetbarát terméket dobnak ki a hazai piacra, vagy környezetromboló technológiájukat külföldre viszik.