Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

3. fejezet - A stratégiai tervezés folyamata

3. fejezet - A stratégiai tervezés folyamata

A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását.

A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3.1. ábrán.

3.1.ábra. A stratégiai tervezés vázlatos folyamata

3.1.ábra. A stratégiai tervezés vázlatos folyamata

A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak. Ez a kapcsolat általában kétirányú, legtöbbször a jövőképet szoktuk rögzítettnek, előre elhatározottnak tekinteni. A környezetvédelmi feladatoknál az akciók alakításában alapvetően a jövőkép és a környezeti, társadalmi felelősség a meghatározó. Az akciók korlátait figyelembe véve a jövőkép megváltoztatása nem kompromisszumhoz, inkább megalkuváshoz vezethet. Ez nem egyezik meg a stratégia-alkotás aktív alakító, nyerő helyzetbe hozó ideológiájával. A jövőkép akciókhoz való alakítása passzív stratégiát eredményezhet. A stratégia megfogalmazása, tervezése célszerűen a jövőkép, és a társadalmi felelősség megfogalmazásával kezdődik.

Ahogy az a 3.1. ábrán látható, a stratégiai tervezés folyamata négy szakaszból áll:

-          az I. szakasz egy kreatív szakasz, melyben megfogalmazzuk a jövőképet, a missziót, a környezeti és társadalmi felelősség kérdését az értékek és az érdekek függvényében;
-          a II. szakaszban a célhierarchia felépítése és az elemzés történik meg, ezért ezt egy módszertani, racionális szakasznak nevezzük. Az elemzés módszerei különbözők lehetnek: SWOT, PEST, Porter 5 versenyerő modellje, portfolió, stb.;
-          a III. szakasz ismét egy kreatív szakasz, mely az akciókat tartalmazza, figyelembe véve az egyes alternatívák közötti különbségeket, megvalósítási módokat, továbbá az akciók függvényében meghatározza a szervezeti és vezetői feltételeket;
-          a IV. szakasz az akciók megvalósítása, mely ismételten racionális szakasznak tekinthető. Realitásokra támaszkodik, többször él a korrigálás, változtatás lehetőségével is.

A továbbiakban nézzük meg a stratégiai tervezés folyamatát szakaszonként, kissé részletesebben.

3.1. A jövőkép (vízió)

A jövőkép egy olyan célállapotnak a meghatározása, mely a stratégia végrehajtásában szereplők mindegyike számára a követendő irányt állandóan mutatja. A célállapotot a stratégia minden szintjén rögzíteni kell függetlenül attól, hogy egy vállalat, egy település, vagy régió, egy ország, vagy egy nemzetközi stratégia végrehajtásáról van-e szó.

A stratégia eredményes végrehajtása érdekében fontos

-          a jövőkép reális kialakítása,
-          a jövőkép széleskörű megismertetése,
-          a jövőkép iránti elkötelezettség erősítése, valamint
-          annak biztosítása, hogy az egyes részcélok és akciók a jövőkép által kijelölt keretek között maradjanak.

A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi készítőinek értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét. Segítségével lehet a változtatásra, az innovációra, a képességek fejlesztésére, a tevékenységek folytatására, a versenyben maradásra koncentrálni. A gazdasági stratégiáknál általában versenyközpontú, vagy változtatásközpontú jövőképről beszélhetünk. A környezetstratégia mindkét jövőképet ismeri és alkalmazza függően attól, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek a környezetvédelem számára milyen utakat tesznek reálissá.

A Magyar Tudományos Akadémia által alakított szakértői csoport Láng I. akadémikus irányításával 1994-ben fejezte be a Magyarország környezeti jövőképe c. tanulmány első kötetét „Természeti környezet” címmel. A tanulmány megállapításait azóta is sokszor idézik, és stratégiai szempontból a kiválasztott három szcenárió ma is teljes mértékben életben van.

A tanulmány készítői hosszú távra szóló társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeket vettek figyelembe a fejlődési irányok kijelölésénél. Arra törekedtek, hogy az egyes irányok ne térjenek el irreálisan az érintett gazdasági fejlődési tendenciáktól, ugyanakkor karakterisztikusan különbözzenek egymástól. Prioritást adtak a környezeti erőforrások ésszerű felhasználásának a környezeti tudatosság fokozódásának. Mint minden jövőkép alakításánál, itt is figyelembe vették a környezeti és társadalmi felelősség kérdését, feltételezve a polgárosodás erősödését, az egyéni, partikuláris érdekek differenciáltságának növekedését, a demokratikus irányítási formák és érdekérvényesítési rendszerek megszilárdulását. A tanulmány figyelembe vette a hazai és európai tendenciák akkor előre jelezhető változásait, egymásra gyakorolt hatását, és ezen hatások következményeit.

Bár több változat kidolgozása is szóba jöhetett, a tanulmány készítői három alapvető és karakterisztikus jövőkép alakulását prognosztizálták. Ezek a:

- környezetkímélő struktúraváltás szcenáriója, melyben elsősorban a környezetet kímélő gazdasági ágazatok fejlesztése kap prioritást,
- környezetkímélő technológiaváltás szcenáriója, ahol a jelenlegi környezetszennyező tchnológiákat környezetkímélő technológiák váltják fel, és a
- jelenlegi struktúrák továbbélése mellett a szükséges „csővégi” beavatkozások megtételének szcenáriója.

Mióta Magyarország az EU teljes jogú tagországa, előtérbe kell hogy kerüljenek hazánk Európai Unión belüli környezetstratégiai elképzelései is. A lehetséges fejlődési irányokat képviselő jövőképek szempontjából két alapvető rendező elvet lehet érvényesíteni. Az egyik a kikerülhetetlen globalizáció, melynek negatív hatásait kezelni kell, a másik a környezetvédelem poziciója a magyarországi értékrendben. A sikeresség, vagy sikertelenség a hazai változásokban azon múlik, hogy az elkövetkező 20-25 évben a fenntartható fejlődés stratégiáját meg lehet-e valósítani, vagy sem. E két rendező elv kombinációjaként négy alapvető jövőkép változattal lehet számolni, nem feltétlenül azonos realitással.

Az így elképzelhető négy jövőkép:

  • a fenntartható esély szcenáriója, mely feltételezi, hogy hazánkban és az EU többi tagországában is a fenntartható fejlődés esélyei azonosan, vagy közel azonosan alakulnak, az uniós környezetvédelmi programok teljesítése valamennyi tagországban sikeres.

  • az Édentől Keletre jövőkép feltételezi, hogy az EU környezeti programjai sikeresek lesznek, de a környezeti szempontok Magyarországon, és néhány velünk együtt csatlakozott országban nem jelentenek prioritást. Természetes, hogy hazánknak is meg kell felelni az EU elvárásoknak, de a derogációk miatt késésbe kerülünk, és a halasztás miatt majd évekig elhanyagolunk egyes környezetvédelmi feladatokat.

  • a parlagfű és beton jövőkép szcenáriója egy pesszimista változat, mely szerint az EU környezetvédelmi programjai sikertelenek lesznek, és a fenntartható fejlődés Magyarországon sem kap prioritást. Ez gyakorlatilag mind gazdasági, mind társadalmi szempontból egy „katasztrófa” forgatókönyv. Bekövetkezése a mai trendek alapján nem várható, de lehetnek olyan részeredményei, melyek figyelmeztetést jelentenek a jövőre nézve.

  • az oázis a sivatagban sikertelen uniós környezetpolitikát, ezzel egyidőben egy sikeres, a fenntartható fejlődés feltételeit biztosító hazai környezetpolitikát feltételez. Nem valószínű, hogy egy sikertelen uniós környezetpolitika pontosan Magyarországon ennek az ellenkezőjét eredményezné, de elképzelhető, hogy egyes régiók érdekei, pontosan a hazai egyenlőtlenségek miatt, kényszerhelyzetben ezen területek természet- és környezetvédelmének megerősödését idézik elő.

Egy vállalat környezetvédelmi stratégiája általános értelemben lehet versenyközpontú és változtatásközpontú is. Egy környezetvédelmi tevékenységet folytató, vagy a környezetvédelmi iparhoz kapcsolható cég, vállalat jövőképével kapcsolatban három alapvető feladat van:

-          meg kell fogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhető jövőképet,
-          a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi munkavállalójával,
-          a céget úgy kell a mindennapokban irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon.

Tulajdonképpen a KIR is egy ilyen stratégiai tervezést jelent, ahol a jövőképet a cég környezetvédelmi akcióival elérni kívánt állapot jelenti. A jövőkép ebben az esetben változtatásközpontúnak tekinthető. Ha a vállalat célja az, hogy környezetvédelmi beruházásokkal a nemzetközi versenyképességet biztosítsa, pl. környezetbarát termékek gyártásával, akkor a vállalat környezetvédelmi stratégiája versenyközpontú.

Minden esetben fontos, hogy a jövőkép vonzó, lelkesítő és megvalósítható legyen, mert az ilyen jövőkép Csath M. (2004) szerint:

-          irányt szab a munkának, segíti a döntéshozatalt és az ellenőrzést,
-          összefogja és lelkesíti az embereket a közös célok elérésére, segíti az összetartozást és az alkotó kultúra megteremtését,
-          segít a fontos dolgokra összpontosítani, és megkülönböztetni azokat a sürgős teendőktől,
-          mobilizál, bátorítja az innovációt, főleg akkor ha a jövőkép motiváló ereje nagyobb, mint az ellenőrzési rendszer megfélemlítésre épülő elemei, továbbá
-          lehetővé teszi az összefüggések szem előtt tartását, a holisztikus, rendszerszemléletű gondolkodást és döntéshozatalt.

A missziót (küldetést) sokféleképpen értelmezik, általában a jövőképpel mossák össze. Egy vállalat esetében viszonylag könnyű értelmezni a fogalmat: a misszió az az értékrend, melyet a vállalat, ha lenne zászlója, arra ráírna, más szavakkal, a misszió nem más, mint a cég létezésének célja és oka. Egy környezetvédő szervezet által készített stratégia alapvetően a szervezet elhivatottságát, küldetését tükrözi, s ez egyben a szervezet létezésének indoka, az intézmény missziója. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a misszió azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek jellemzőek, s melyek leginkább elősegítik a jövőkép megvalósítását.

Például, egy vállalat nemzetközi versenyképességét leginkább az innováció biztosítja, így ezen cégeknél valószínűleg a misszió, mely a vállalat működésének a zászlajára írható lesz: a K+F és a környezetvédelmi innováció. Ha egy régió környezetvédelmi stratégiája alapvetően az ökoturizmusra és a biogazdálkodásra irányul, akkor misszióként a természeti értékek védelmét fogja tekinteni. Ha egy cég stratégiája a termelés növelését, a minőség és a hatékonyság javítását kívánja elérni, misszióként a munkavállalókkal szembeni tiszteletet is választhatja. Egy ország fenntartható fejlődési stratégiájának missziója a környezeti értékek megóvása lehet.