Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

2.3. Stratégiai tervezés a környezetvédelemben

2.3. Stratégiai tervezés a környezetvédelemben

A 21. század modern környezetvédelmi stratégiáiban stratégiai tervezés kettős feladatot lát el. Egy tiszta tervezési fázis a stratégiai feladat megfogalmazását tartalmazza, a végrehajtást segítő fázis pedig a stratégia megvalósítása érdekében szükséges akciók megtervezését foglalja magába. Gazdasági stratégiák esetében ezt a két fázist stratégiai tervezésnek és vezetésnek nevezzük.

Tehát a stratégiai tervezés:

  • feladata a környezetvédelmi célok kitűzése, a célokhoz vezető utak megkeresése, figyelembe véve a mikro- és makrokörnyezet adottságait,

  • átfogó elemzések végzése a jövő biztosításáért, és a környezettel való hosszú távú összhang megteremtését segítő alapvető változások megtervezése és bevezetése céljából,

  • egy olyan folyamat, amelynek során általános hosszú távú célokat, és rövidebb távú részcélokhoz tartozó teljesítményeket határozunk meg, melyek segítségével a jövőképben megfogalmazott környezeti állapot optimális módon elérhető,

  • az a folyamat, melynek során a célokhoz, részcélokhoz olyan akciókat határozunk meg, melyek segítségével adott időn belül a célok elérhetők. Levezényeljük az akciók végrehajtását, és folyamatosan értékeljük az eredményeket,

  • nem módszerek gyűjteménye, hanem elemző gondolkodás, folyamatok tervezése, végrehajtása, erőforrások rendelkezésre bocsátása az akciók végrehajtásához,

  • az állandó újrateremtés folyamata, egy olyan kezdeményező tevékenység, mely során az állandó változásokkal és változtatásokkal, a megkülönböztetett képességek építésével és hasznosításával közelítjük meg a közösen kijelölt jövőképet.

A stratégiai tervezés szempontjából fontos tényezők a mikro- és makrokörnyezet ismerete, a változások felmérése, az információk biztonsága és megbízhatósága. Mielőtt a tervezés folyamatát megindítanánk tisztában kell legyünk a környezeti változások fontosságával, a változások előreláthatóságával, valamint ezen változások hatásaival. A stratégiai probléma megítéléséhez adnak segítséget:

- a környezet-előrelátási mátrix és
- a környezeti hatás mátrix.

Csath M. (1996.) szerint mindkét mátrix jól alkalmazható a gazdasági stratégiák tervezésénél, kisebb módosításokkal a környezetvédelmi stratégiáknál is beválik.

A környezet–előrelátási mátrix azt mutatja, hogy a stratégiát készítő számára mennyire könnyen ismerhetők meg a környezeti változások, és azok az emberiség, az ország, a régió, a vállalat, stb. számára mennyire fontosak. Így kiválaszthatók azok a környezeti elemek, amelyek a stratégia szempontjából fontosnak ítélhetők. A környezet-előrelátási mátrixot mutatja a 2.1. ábra.

2.1. ábra. Környezet-előrelátási mátrix

2.1. ábra. Környezet-előrelátási mátrix

A környezetvédelmi stratégiák kidolgozásánál a döntési szinteket és kritériumokat meghatározó környezeti elemek: a társadalmi, gazdasági és műszaki (technológiai) elemek és azok információi nagyon fontosak.

A környezeti hatás mátrix a lehetőségek kihasználása előtt nyitja meg az utat. A vészhelyzetek felismerése, a befolyásolás lehetősége részben biztosíthatja a bizonytalan helyzetek kikerülését, illetve a vészhelyzetekre való időbeni felkészülést. A 2.2. ábrán egy környezeti hatás mátrix, és annak stratégiai értékelése látható.

2.2. ábra. Környezeti hatás mátrix

2.2. ábra. Környezeti hatás mátrix

Attól függően, hogy a környezeti változások tükrében hogyan és milyen szemlélettel irányítjuk a stratégiai tervezési munkát, milyen tudással és képességekkel rendelkezünk, milyen mértékben vesszük figyelembe a társadalmi ötleteket, változtatási javaslatokat, mennyire tudjuk befolyásolni a környezeti változásokat, kétféle stratégiáról beszélhetünk:

- aktív (előremenő) stratégiáról és
- passzív (reagáló) stratégiáról.

Aktív stratégiáról akkor beszélünk, ha a környezetben bekövetkező változások szükségességét előre látom, értékelem, környezetemet erre ösztönzöm, kezdeményezem, hogy valami mást, valami újat tegyünk, mást csináljunk mint a többiek. Elébe megyek a változásoknak, sőt magam segítek azok előidézésében. Mindehhez új tudást és kreatív stratégiaalkotást alkalmazok. Például ezzel a módszerrel készülhet a nemzetközi versenyképességet javító környezetvédelmi innovációs stratégia.

Passzív stratégiáról beszélünk, ha a változásokat követem, hiánypótló megoldásokat alkalmazok, nemzetközi pénzek után rohanok, a tudást utólag szerzem meg, követő akciókat tervezek. Ilyen lesz a stratégiánk, ha a környezeti jövőképet a jelenlegi technológiák továbbélésével kívánom elérni, „csővégi” technológiákat alkalmazok, mindezt a nemzetközi piacokról szerzem be, kezelési utasítással, esetleg nemzetközi támogatással.

Nem mindegy az sem, hogy maga a stratégiai tervezés honnan indul. Lehet:

- felülről jövő, irányított (pl. a kormány stratégiája a fenntartható fejlődésről, stb.),
- alulról induló, de felülről összefogott, koordinált (pl. EU támogatások felhasználása, stb.),
- középszintről vezényelt, de az alsó és felső szinteket is bevonó (pl. regionális hulladékkezelési stratégia, stb.), valamint
- alulról induló és vállalati megvalósítást igénylő (pl. egy KIR stratégia).