Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Közúti közlekedés zajterhelésének bemutatása és értékelése

Közúti közlekedés zajterhelésének bemutatása és értékelése

Írta: Bedő Anett, Széchenyi István Egyetem, Győr

Korunkban a motorizált közlekedés nyújtotta mobilitás az élet fontos része. Ebben a globalizált világban minden ember érintett a közlekedéssel kapcsolatban, különösen a közúti közlekedésben. A közlekedés - elsősorban a közúti személy- és áruforgalom lebonyolítása – okozta környezeti hatások különösen a zajterhelés jelenleg az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind a környezetvédelem számára. Az 5.7. ábrán láthatjuk a városi közlekedési zaj (idő-kitérés) hullámképét.

5.7. ábra - Városi közlekedés zaja (Koren E. 2003)

Városi közlekedés zaja (Koren E. 2003)


A zaj egyidejű az emberrel és egyre inkább meghatározó része életünknek, környezetünknek. Az elmúlt években a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül kiemelt helyet foglalt el a környezetvédelem területén. Ez nem is csoda, hiszen hazánk is elérte a városi lakosság arányszámának európai átlagát. Ma már az ország lakosságának jelentős része városlakó, és ez az arány várhatóan növekedni fog. A városokon belül és a települések között szükségszerűen növekszik a forgalom. Ennek eredményeképpen az időbeni eljutást forgalmi akadályok nehezítikés nő a szennyezettség mértéke. A városok levegőminőségének romlása, a forgalmi káosz és a zajterhelés vezetett oda, hogy az agglomerációs övezetekbe költöznek ki a lakosok. Ez azonban újabb utak megépítését kényszeríti ki, mely újabb forgalmat generál (Koren E. 2005). A repülők, a vonatok és az ipari létesítmények valamint az egyre bővülő szórakoztató központok zajterhelésével együtt tovább nő a zajszennyezés, mely rontja az emberek életminőségét, és súlyos megbetegedéseket idézhet elő.

Míg a környezeti zaj elleni védekezés, más környezeti ártalmakhoz képest, a korábbiakban másodlagos szerepet kapott, ma már a zajvédelmi tervezés minden környezeti hatásvizsgálat szoros részét képezi. A közúti zajterhelés mértékét többféle módon is megadhatjuk, zajméréssel, zajterhelés számítással és zajtérkép készítéssel, az adott célnak megfelelően. A környezeti zajadatok megadásának, kezelésének és ábrázolásának legjobb formája a zajtérkép. A zajtérkép a zajszintek valamilyen topográfiai rajzon történő ábrázolása. A zajterhelés bemutatása egy olyan kétdimenziós térképen, ahol a harmadik dimenzió a magasság rögzített.

Meg kell különböztetni az általános tervezéshez használt, valamint a 49/2002 EU irányelv kielégítésére szolgáló stratégiai zajtérképeket (Bite P.-né – Bite P. 2005).

Közúti közlekedés által okozott zajszennyezés okai és forrási

A kellemetlen vagy zavaró hangot zajnak nevezzük. A zaj megítélése erősen szubjektív. Egy motorkerékpáros számára motorjának erős hangja a sebesség, a száguldás örömét jelenti, míg az utcán közlekedő vagy az arra néző lakásban élő embert zavarja, számukra a motor egyértelműen zajforrást jelent.

A hangforrás által keltett rezgési energia rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang erőssége a közeg nyomásingadozásától, tehát ahangnyomástól függ. Az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás a hallásküszöb. A hallható hangok felső határa az a hangnyomás, amely már fájdalmat okoz, ez a fájdalomküszöb. A két küszöbérték közötti hangerősség (intenzitás) tartomány 12 nagyságrend. A hangok észlelése folyamán az inger és az érzet között exponenciális kapcsolat van, azaz nagy hangnyomás növekedés aránylag kis hangérzet-növekedést okoz, ezért bevezették a hangtanban a szinteket. A hallásküszöbhöz 0 db hangnyomásszint tartozik, míg a nagyon erős hang miatti fájdalomérzés 120 dB körül jelentkezik (BARÓTFI I. 2000). Jellegzetes hangok hangnyomásszintjét az 5.8.. ábra mutatja.

5.8. ábra - Jellegzetes hangok hangnyomásszintje (Brendt M. – Bibók Zs. 2003)

Jellegzetes hangok hangnyomásszintje (Brendt M. – Bibók Zs. 2003)


A közúti közlekedés forgalma, az emelkedő gépjárműszám miatt, - amit az 5.4. táblázat mutat - az elmúlt években erősen megnőtt. A nagyobb forgalom nagyobb zajt eredményez. Ausztriai vizsgálatok szerint 10-ből 7 ember, akik a zajtól szenvednek, állítják, hogy nekik különösen sok gondot okoz a közlekedési zaj. Ausztriában kereken 1 millió ember szenved a teherautók, személyautók és a motorok által keltett zajtól. Ha egy országút szakaszon (településen kívül) a forgalom megduplázódik, 5000-ről 10.000 járműre, akkor a zajterhelés 50 méter távolságban 61 decibelről 64-re nő (W. GATSCHNEGG 2003).

5.4. táblázat - Közúti gépjárműállomány száma (ezer gépjármű) Európában 2002-2008 közötti időszakban (http://epp.eurostat.ec.europa.eu)

Ország/év2002200320042005200620072008
Ausztria4822,348994963,54582,64638,65129,45182
Belgium5445,654975572,75644,15721,15814,75919
Csehország4081,641514286,2446946684901,6-
Németország497494999950337506925099451542,345764
Franciaország3624036251362373624436767,137361,736776,2
Magyarország314132023256,53333,934333504,43558,6
Olaszország3768338477381843905439838,240334,940858,6
Luxemburg310317,5324,7331,8340,5356,5366,1
Litvánia733,1764,8804,7866,6954,11763,41850
Hollandia7893,379798090,38162,982688474,48643,7
Lengyelország13364137341454814821159631730719004
Svédország4465,745114566,84628,44839,44839,44838,6
Szlovénia961,5979,51006,91036,91061,611041142,7
Szlovákia1508,815501380,71509,91550,81679,41823,7

A közúti közlekedés okozta zaj fő forrása a gépjárműzaj több, pontszerű rész – zajforrás összegének tekinthető. A legfontosabb zajösszetevők a következők:

  • a motorzaj (főként a motorfelületről lesugárzott zaj), a mai gépjárműveknél, különösen tehergépkocsiknál, de a kisebb sebességek tartományaiban személygépkocsiknál is még a motorzaj az eredő zajszintet meghatározó, legnagyobb zajösszetevő,

  • a kipufogó-berendezés zaja (a kipufogórendszer felületeiről lesugárzott zaj ésa csővég zaja),

  • a szívóberendezés zaja,

  • a hűtő és ventillátor zaja,

  • az erőátvitel zaja (nyomatékváltó, kardántengely, differenciálmű),

  • a karosszéria zaja (a motor, illetve az útfelület által gerjesztett és a karosszéria felületeiről lesugárzott zajok és az aerodinamikai zaj),

  • a gumiabroncsok zaja (gördülési zaj), a gépjármű zajforrásai között a motorzaj mellett a gumiabroncs-zaj a legjelentősebb, sőt bizonyos üzemi állapotokban és útviszonyok mellett az eredő zajszintet egyedül meghatározó zajösszetevő,

  • egyéb berendezések (pl. csikorgó fékek) zaja

Az egyes rész-zajforrások zajszintje a motorfordulatszám és az ezzel arányos menetsebesség függvényében változik.

Mind a gépjármű által kibocsátott zaj (külső zaj), mind az utastérben, ill. a vezetőfülkében észlelhető zaj (belső zaj) függ:

  • a gépjármű kategóriától (személygépjármű vagy tehergépjármű, a nehézgépjárművek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik),

  • az egyes gépjárművek szerkezeti kialakításától,

  • műszaki állapotától (életkor),

  • üzemi állapotától,

  • a vezetési módtól,

  • külső körülményektől:

    • Nedves útburkolat és gumiabroncs esetén a gumiabroncs – zaj szintje megnő.

    • A gumiabroncs – futófelülete mintázata és mélysége is befolyásolja a zajszintet. Attól függően, hogy milyen gumiabroncsot használunk, változik a zajszint. A tapasztalatok szerint az érdes burkolaton a kopott felületű gumiabroncs akár 3 dB-el hangosabb lehet, mivel a gumiabroncs – útburkolat érintkezési felület nagysága megnő.

    • Befolyásoló tényező a burkolat típusa nem mindegy hogy típusa sima vagy érdes burkolta, vagy például kockakő vagy aszfaltburkolat van. A kockakő zajosabb, mint a sima aszfalt, a kátyús rossz burkolaton az autók sokkal nagyobb zajt okoznak (BUNA B. 1982). Az 5.9. ábra sima és érdes útburkolat estén mutatja a frekvenciák függvényében a zajszintet 80 km/óra sebesség mellett. Az ábráról leolvasható hogy az érdes burkolaton jóval nagyobb a zajszint, mint a sima burkolaton.

5.9. ábra - Kerekek és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj sima és érdes burkolaton, 80 km/h sebességnél (Koren E. 2003)

Kerekek és útburkolat kölcsönhatásából származó zaj sima és érdes burkolaton, 80 km/h sebességnél (Koren E. 2003)


Zajvédelem szabályozása és szabványok

Ahhoz, hogy egy országban a zajvédelem kellő módon megvalósuljon és működjön, mindenképp szabályozásra van szükség. Magyarországon az alkotmányban az áll, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A törvények ehhez elveket rögzítenek és irányt mutatnak, majd a kormány, illetve miniszteri rendeletek a törvényben előírtak végrehajtási utasításait tartalmazzák. Magyarországon törvényi szinten a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (módosítások: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. A törvény szerint a védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

A törvény a zaj és rezgés elleni védelem céljából műszaki és szervezési módszereket rendel, melyek segítségével meg kell oldani:

  • a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;

  • a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;

  • a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.

2008. január 1-jén lépett hatályba az új környezeti zaj- és rezgésvédelmi jogszabálycsomag. A ma már három rendeletből álló keretszabályozás elemeit a 5.10. ábra mutatja.

5.10. ábra - A zajvédelmi jogszabálycsomag elemei (Kiss A. 2009)

A zajvédelmi jogszabálycsomag elemei (Kiss A. 2009)


A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményekre vonatkozó a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet fontos eleme a zajvédelmi hatásterület lehatárolásának szabályozása.

A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján történik a zajkibocsátási határértékek megállapítása, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzése.

A zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet tartalmazza. Az üzemi tevékenységtől származó zajterhelési határértékekről az 1. melléklet, az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékekről a 2. melléklet, a közlekedéstől származó zajterhelési határértékekről a 3. melléklet rendelkezik. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben, zárt nyílászárók mellett a 4. mellékletében előírt értékeket kell betartani. A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályzásáról szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapozza meg stratégiai zajtérképek készítésének módját, az ezekre épülő intézkedési tervek tartalmi követelményeit, illetve ezen jogszabály alapján történik a vasúti és közúti zajkibocsátás számítása, mérése, továbbá a zajterjedés számítása.

Az épületek környezetében, helyiségeiben és bármely emberi tartózkodásra való területen észlelhető környezetizaj általános vizsgálatára az MSZ 18150-1:1998 sz., „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” c. szabvány rendelkezik. A szabvány tartalmazza az alapvető fogalom meghatározásokat, a mérőberendezéssel és a vizsgálati eljárással kapcsolatos általános előírásokat, ezen kívül a szabvány részletesen előírja az alapzaj, továbbá a háttérterhelés és egy adott terület zajállapotának vizsgálati módszertanát.

Az MSZ 15036:2002 sz., „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány alapvető célja, hogy egységes környezeti számítási eljárást nyújtson a tervezéshez, a tervezés ellenőrzéséhez, és a különféle létesítmények és berendezések által okozott zajterhelés meghatározásához (a számítási eljárást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 7. melléklete is tartalmazza).

MSZ ISO 1996-1-2:2009 sz., „A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése (1. rész - Alapmennyiségek és értékelési eljárások, 2. rész – A környezeti zajszintek meghatározása)”. Az 1. rész alapján az épületeket érő zajterhelés vizsgálata esetén a mérési pontokat a homlokzattól 2,0 m-re, a megfelelő épületszint padlója felett 1,2–1,5 m magasságban célszerű elhelyezni. A zajmérő műszert a 2. rész alapján kell megválasztani. A használt műszereknek meg kell felelniük az IEC 60651 szerinti 1. típus, de legalább a 2. típusú hangnyomásszint-mérőkre vonatkozó előírásnak. A műszert a mérés előtt és után a gyártó előírásai alapján ellenőrizni, kalibrálni kell. A mérési jegyzőkönyveknek tartalmaznia kell a mérési bizonytalanságot, illetve annak megállapításának módszerét. A szabvány a mérési bizonytalanság fontos elemeként tárgyalja a meteorológia tényezőket, pontosan definiálva azokat a meteorológia ablakokat, mikor a méréseket végre lehet hajtani (Kiss A. 2009).

Közúti közlekedési zaj hatásai az élő szervezetekre

A zaj a modern civilizációs betegségek egyik rizikófaktora. A felmérések egyértelműen igazolják, hogy a lakosság nagy része a zajterhelésszenvedő alanya. A zaj egyrészt veszélyezteti egészségüket, másrészt rontja a települések akusztikai minőségét. Az EU lakosságának kb. 40%-a van kitéve napközben 55 dB-t meghaladó közúti közlekedési zajterhelésnek, 20%-nál pedig a zajszint nappal nagyobb 65 dB. Éjjel az arány még rosszabb: a lakosság 30%-a 55 dB-nél nagyobb zajban él, ez pedig már bizonyítottan zavarja az alvást (BRENDT M. – BIBÓK ZS. 2003).

  1. Halláskárosodás során általában a hallásküszöb emelkedéséről beszélünk. A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást.

  2. Beszédértés romlása: Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása, és az is elképzelhető, hogy a személyiségében is zavarok keletkeznek. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy „túlkiabálják” a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, 45-50 dB hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 dB-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó (F. Baum 1992).

  3. Alvás zavarása: Ebben a tekintetben a feldolgozott irodalom mindegyik szerzője egyetért, hogy orvosi szempontból az alvás zavarása a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének. Az alvászavar leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében. A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, esetleg arythmia, növekvő pulzusszám,erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb. Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. Különféle tanulmányok azt is megmutatták, hogy zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. Vizsgálatok szerint a jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 dB értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 dB szintet (W. Gatschnegg 2003).

  4. Mentális egészség és teljesítmény romlása: szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria. A zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol.

  5. Magatartásunkra való hatás: A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Ezek a hatások többnyire közvetettek, illetve több összetevő kölcsönhatásának eredményeként keletkeznek. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg (Barótfi I. 2000).

A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentős eltérés mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja:

  • egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradsági állapot, idegállapot, társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, törekvések, zajforráshoz való viszony, egyéb betegségek stb.

  • környezeti tényezők: a lakáskörnyezet minősége (levegőszennyezés, biztonság), a lakás helye (városközpont, külváros, vidék) közlekedési ellátottság stb.

Az Osztrák Közlekedési Klub (VÖC) szerint azoknál a személyeknél, akik hangos utak mentén laknak 20 %-kal magasabb risikófaktrot állapítottak meg a szívinfarktusra vonatkozásában. Az egészségügyi kutatások eredményeként több országban 65 dB feletti zajt a szívinfarktus egyik rizikófaktoraként kezelik (W. Gatschnegg 2003).

Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben „normális” vagy „átlagos” embereket vizsgáltak. Az ezekben kiválasztott embereket általános társadalmi csoportokból válogatták, rendszerint egészséges felnőttek voltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok „alulképviseltek”. Ilyen csoportok: csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok – úgy tűnik – kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben.

Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. Tanulmányok igazolják, hogy a zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze. Mindenek előtt azért is, mert a gyerekek és fiatalok a zajterheltséget nemcsak a mindennapi életből kapják, hanem önként kiteszik magukat a szabadidős tevékenységeiknél egészen magas akusztikai terhelésnek, állítja Wolfgang Gatschengg (W. Gatschnegg 2003).

Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Megfigyelések szerint zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség (Póta Gy.-né 2006).

Annak ellenére, hogy a zajhatásait az emberek esetében is nehéz mérni, illetve bizonyítani, kiterjedt kutatásoknak köszönhetően számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.

A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja. Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket). További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak. A már említett fajokhoz hasonlóan, halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható hang hatására (Zentai K., Schád P. 2001).

Zajvédelmi tervezéshez használt zajtérképek és értékelése

Magyarországon az emberi környezet és egészség megóvása érdekében a környezeti zajvédelem területén az érvényes általános előírásokat a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet szabályozza. A zajvédelmi tervezéseknél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket kell betartani. Általános zajvédelmi tervezéshez használt zajtérkép nappali (6-22 óra) és éjszakai (22-6 óra) megítélési időkre készülhet.

A zajtérkép, a zajvizsgálat eredményeinek ábrázolási formája, a vizsgálat eredményeinek szemléltetése helyszínrajzon, grafikus eszközökkel. Zajtérkép sokféle célból készülhet:

  • Egyfajta zajforrás területi szennyező hatásának vizsgálatához (pl. hogyan alakul egy-egy városrészen a közúti közlekedési zaj)

  • Egy zajforrás környezetében kialakuló zajszintek jellemzésére (közlekedés, ipar)

  • Adott terület általános zajhelyzetének bemutatására

  • Egy üzemen belül a zajos üzemrészek feltárására

  • Új beruházások esetén a hatásvizsgálat részeként a zajterhelés bemutatására (pl. bevásárlóközpont)

A zajimmissziós térképek felhasználhatók a területfejlesztési és rendezési tervek vizsgálati részében, nagy létesítmények előtervezésekor (pl. közutak, vasúti nyomvonalak kijelölésénél, átépítésénél, zajérzékeny területek és létesítmények helyének kijelöléséhez, zajos létesítmények telepítési változatainak elemzésére, zajcsökkentési intézkedések elfogadásához, parkolási övezetek kialakításához, stb.) Továbbá felhasználható a környezeti hatásvizsgálatok, a regionális és települési közlekedésfejlesztési koncepciók zajvédelmi részének elkészítésekor. Alkalmas egyéb környezetvédelmi intézkedések zajterhelési hatásainak elemzésére, természetvédelmi és üdülőterületek kijelölésekor az alkalmasság vizsgálatára (BITE P.-NÉ – BITE P. 2005).

Zajtérkép készítése menete

A zajtérkép készítő programok alkalmasak közúti, légi, kötöttpályás közlekedésből és ipari forrástól származó zajok terjedésének szimulációjára.

A szoftver bemenő adatai:

  • digitális helyszínrajz, ami lehet AutoCad-del, ArcView-val készített rajz (tartalmaznia kell az összes zajterjedést befolyásoló építményt, út,- vasúthálózatot, beépített területeket)

  • forgalmi intézkedések (pl. körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák, forgalom-szabályozás)

  • épületek magasságára, szintjeire vonatkozó adatok

  • zajterhelési értékek, forgalmi adatok, óraforgalom, ÁNF

  • gépjárművek sebességre vonatkozó adatok

  • zajvédelmi létesítmények adatai

Először az adott területről készült méretarányos helyszínrajzot kellett megfeleltetni a szoftverrel. Az alaptérképet a programmal való megfeleltetésére a lehető legegyszerűbb formátumba kell létrehozni, ami azt jelenti, hogy az épületek, azakusztikai középvonal, a jelzőlámpák, a zajvédő falak, a növényzet - főként fák – egyéb zajterjedést befolyásoló létesítmények, mind-mind külön, zárt vonaltípusként legyenek létrehozva a tervezőprogramban.

A rajzolás fázisban történik az épületek, falak jellemzőinek megadása. Minden épületet a sarkaival kellett kijelölni, hogy a szoftver azonosíthassa a koordinátáját, ugyanekkor meg kellett adni az épületek nevét, magasságát. A rajzolással egy időben kell a zaj terjedését befolyásoló környezeti elemek (épületek, zajárnyékoló falak, meterológiai adatok) paraméterezését is elvégezni.

Ezután az emissziós adatok felvitele következett. Az zajtérkép készítő szoftverbe beépítették a hazai ÚT 2-1.302 számú szabványt, így közúti közlekedési zaj terjedésének számítása esetén, elég járműkategóriánkénti átlagos napi forgalmat beadni, nem kell zajszintet számolni, mert ezt a szoftver elvégzi helyettünk. A zajtérképező szoftver a helyszínrajzot tekinti a fogadó oldalnak, ennek az adatai fogják meghatározni, hogy a bevitt zajszint értékek milyen zajterjedést eredményeznek majd. Közúti közlekedési zajtérképet esetén, az emissziós adatokat az út akusztikai tengelyeiben, mely nyomvonala, irányonként egy forgalmi sáv esetén az út geometriai tengelyében, míg irányonként kettő, vagy kettőnél több forgalmi sáv esetén az egyes forgalmi irányokhoz tartozó forgalmi sávok összefüggő burkolat felületének a geometriai középvonalában fekszik, kell megadni. Ez azt jelenti, hogy a térképre kézi úton kell felvinni egy járműiránynak az útvonalát, hogy kövesse az alapul szolgáló térkép helyszínrajzát. Egy akusztikai vonal azonos egyenértékű zajszint adatokat hordoz. Tehát, ha adott sávon több más-más zajszintű járműforgalom halad (a csomóponti forgalmi jelzőlámpa fázisainak megfelelően), azt mind külön - külön kell jelölni, és a hozzárendelt adatokat megadni. Ezzel a munkafolyamattal együtt tudom megadni a gépjárművek sebességét, az út érdességi kategóriáját az adott útvonalon.

Attól függően, hogy milyen eredményt várok meg kellett adni a raszter méreteket, az ún. rács paramétereit. A rács tulajdonképpen kis területekre osztja fel az alaptérképünket és azt, a megadott mértékben teszi, amelyet méterben adunk meg. Például 10x10 méteres rasztert alkalmazása azt jelenti, hogy 10 méteren belül a szoftver azonosnak tekinti a zajterhelést, így azokat 10 méterenként jeleníti meg.

A vizsgálati eredményeket, az azonos szinteket összekötő zajszint görbékkel lehet ábrázolni. Tehát meg kell adni, hogy milyen lépcsőben jelenjenek meg az azonos zajszintek görbéi. A zajszint görbéket általában 2-5 dB - enként veszik fel, de a vizsgálat céljának megfelelően ennél finomabb osztás vagy nagyobb szintkülönbség is elképzelhető. Ez után meg kell adni azt a magasságot, amelyen a modellezést el szeretnénk végeztetni.

Ezután következhet a térkép készítéséhez szükséges immissziószámítás, amit a szoftver végzett el az MSZ 15036 számú szabvány alapján. Ennek az aprólékos munkának az eredményeként alakultak ki a zajimmissziós térképek. A határértéket túllépő zajszint a térképről leolvasható a színskála segítségével (Bedő A. 2007).

Az 5.11. és 5.12. ábra Győrben egy körgeometriájú jelzőlámpás csomópont konkrét példája közúti forgalomból származó zajterhelés bemutatására, nappali és éjszakai megítélési időszakokra. A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékekkel összehasonlítva megállapítható a zajhatárérték túllépés mértéke.

5.11. ábra - Győri Árkád csomópont nappali zajtérképe (Bedő A. 2007)

Győri Árkád csomópont nappali zajtérképe (Bedő A. 2007)


5.12. ábra - Győri Árkád csomópont éjszakai zajtérképe (Bedő A. 2007)

Győri Árkád csomópont éjszakai zajtérképe (Bedő A. 2007)


Az általános tervezéshez használt zajtérképek segítséget nyújtanak adott zajforrás szennyeződésének vizsgálatához, egy terület zajhelyzetének feltárásához. A határértékekkel összevetve megállapítható a zajterhelt területek aránya. A megfelelő intézkedések után a zajterhelés csökkenthető az akusztikai komfortérzet javíthat, de nem alkalmas a zajterhelt területek összehasonlító elemzésére.

A zajterhelési térképek felhasználása korlátozott. Nem használhatók, pl., jogszerű bizonyítékként, azaz egy mértékadó immissziós pontban egy adott zajforrásra vonatkozó határérték túllépés leolvasására. A térkép alapján csak azokat a területeket lehet kiszűrni, ahol a zaj nagy valószínűséggel túllépi a határértéket, segítséget nyújtva a települési környezetminőség javításában (Bite P.-né – Bite P. 2005).

Stratégiai zajtérképek és értékelése

Az Európai Bizottság az 1996-os Zöld Könyvben a zajpolitikára egy új keretrendszert dolgozott ki, amelynek alapját a Közösség, a tagállami és a helyi szintű szervezetek közötti felelősség megosztása jelenti, valamint a szennyező forrásnál történő zajcsökkentési stratégia kiterjesztését tűzte ki célul. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 25-én elfogadta a 2002/49/EK irányelvet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, amely szerint az Európai Unió területén egységes mérési, megítélési módszerrel kella zajterhelési értékeket megadni, amelynek célja a lakosság megvédése a lakókörnyezetben elszenvedett zajszennyezés okozta káros hatásoktól (Passalacqua et al., 2004). A rendeletet a kormány 280/2004. (X.20.) szám alatt honosította. A kormányrendeletben előírt stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó előírásokat a 25/2004. (XII.20.) számú KvVM rendelet tartalmazza.

A stratégiai zajtérkép adott területem belül a különféle zajforrásokból eredő zajnak való kitettség átfogó értékelését, vagy az e területre vonatkozó átfogó zajhelyzet előjelzések céljára elkészített térképeket jelenti (Bite P.-né – Bite P. 2005).

A stratégiai zajtérkép mindig Ldenés Léjjelzajjellemzőre kell készíteni. Maga az Lden egy olyan zajjellemző, mely a teljes napi zajterhelésre vonatkozik, értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni (Brendt M. 2007):

A tagországoknak joguk van más és más megítélési idő megválasztására. Magyarországon a képletben szereplő Lnapköz- napközbeni (06-18 óra közötti) -, Leste- esti (18-22 óra közötti) -, Léjjel- éjjeli (22-06 óra közötti) – megítélési időszakot alkalmazzák. A fenti képletben szereplő Lesteés az Léjjelzajjellemzőkhöz a kitevőben 5-öt illetve 10-et hozzá kell adni. Ennek oka az, hogy az Ldennapi zajjellemző azt is figyelembe veszi, hogy este illetve éjjel az emberek érzékenyebbek a zajra, tehát súlyozott értékről van szó. Az Ldenés az Léjjelzajjellemzőket a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004 (X.20.) Kormány rendeletben meghatározott küszöbértékekkel kell összehasonlítani:

üzemi létesítmény esetén:
Lden/ = 46 dB,Léjjel= 40 dB
közlekedési zajforrás esetén:
Lden= 63 dB,Léjjel= 55 dB

A stratégiai zajtérképezés során a következő térképeket kell elkészíteni:

  1. Stratégiai zajtérkép - zajimmissziós térkép : a vizsgált területen, az egyes zajforrások (közút, vasút, üzemi létesítmények, légi közlekedés) által külön-külön okozott zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszint bemutatása egész napra (Lden) és éjszakára (Léjjel).

  2. Zajérzékenységi térkép : a különböző funkciójú, zaj elleni védelmet igénylő, zajérzékeny területek akusztikai igényeit, követelményeit ábrázolja.

  3. Konfliktustérkép : az immissziótérkép és a stratégiai küszöbérték összehasonlításával készül, a zaj megítélési szintje, tehát a területre vonatkozó határértékek különbségét a túllépést ábrázolja a különböző megítélési időintervallumokra. Minden egyes zajforrásra külön kell elkészíteni. A konfliktus térképen pozitív számmal jelzett értékekhez tartozó lakóépületek, érintett lakók, iskolák és kórházak számát táblázatosan meg kell adni.

  4. Zajcsökkentési terv : intézkedési terv, amely megadja a túllépés csökkentése érdekében tervezett műszaki és szervezési intézkedéseket. Meg kell adni aköltségek becslését és a realizálás idejét (Bite P.-né – Bite P. 2003).

A stratégiai zajtérkép az igazán jelentős, meghatározó zajforrások pontos hatását, hatásterületét mutatja be, képileg is szemléletesen. Alkalmazásával lehetővé válik a zajterhelés szempontjából legkritikusabb helyszínek lokalizálása (a terheltség és érintettség alapján), lehetővé teszi nagyobb térséget érintő stratégiai szintű döntések következményeinek zaj szempontú értékelését. A zajterhelés mértéke mellett információt ad a lakossági és érzékeny területek érintettségéről is (érintett lakosok, iskolák, kórházak száma), ezzel támogatja a környezeti zaj szempontjainak megalapozott figyelembe vételét a döntéshozatali folyamatokban. A kritikus zajhelyzeteket nyilvánosság számára is közérthető módon mutatja be.

A stratégiai zajtérkép alkalmazása során információkat kapunk egy-egy térség jelentős, meghatározó zajterheltségéről, valamint azokról a helyekről, ahol a leginkább szükséges és egyúttal leginkább hatékony lehet a beavatkozás. A kritikus zajhelyzeteket a lakosság széles rétegei számára érthetően és világosan lehet bemutatni, gyorsan és teljes körűen vizsgálhatóvá teszi, egy-egy jelentős beavatkozás (pl. metróépítés, elkerülő út, új Duna-híd stb.) zaj szempontú pozitív/negatív következményeit (terhelés mértéke, érintettség mértéke), a döntéshozók eszközt kapnak kezükbe a zaj hatásainak gyors áttekintésére.

A stratégiai zajtérkép jelenlegi formájában nem alkalmas, kis területre kiterjedő helyi zajproblémák bemutatására és kezelésére, az agglomeráció területére vonatkozó teljes terhelési helyzet bemutatására, mivel forráscsoportonként külön-külön térképen mutatja be a terhelést és a konfliktusokat, valamit részletes akusztikai tervezésre Brendt M. – Muntág A. (2007).

A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004 (X.20.) Kormány rendelet előírja, hogy Budapest és vonzáskörzetére a stratégiai zajtérképeket el kellett készíteni, melyeket a 5.13. és 5.14. ábra mutat. A 280/2004 (X.20.) Kormány rendeletben meghatározott küszöbértékekkel összehasonlítva megállapítható a küszöbérték túllépésének mértéke.

5.13. ábra - Budapest és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe – Lden(Brendt M. – Muntág A. 2007).

Budapest és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe – Lden (Brendt M. – Muntág A. 2007).


5.14. ábra - Budapest és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe – Léjjel(Brendt M. – Muntág A. 2007).

Budapest és vonzáskörzetének stratégiai zajtérképe – Léjjel (Brendt M. – Muntág A. 2007).


A stratégiai zajtérképek nem csak térképekből, hanem a segítségükkel előállítható statisztikai mutatókból és adatokból is állnak (lakossági, intézményi stb. érintettség). Alkalmas jelentős beavatkozások zajhatásának globális vizsgálatához (pl. M0, metró, kormányzati negyed, stb.). A stratégiai zajtérképek a legjelentősebb szennyezőkre koncentráló, kellőképp megalapozott zajcsökkentési intézkedési tervek készítésének lehetőségét nyújtja. Alkalmazásukkal megkezdődik egy hosszabb távon mindenképp eredményes folyamat, mely során a terhelt területek nagyságának a terheltség mértékének csökkenésével nem csak az életminőség javul, hanem esetenként jelentős értéknövekedés is kimutatható lesz. (Pl. ingatlanok értékének növekedése miatt (Brendt M. – Muntág A. 2007).

Az ésszerű területrendezéssel és fejlesztéssel, az átgondolt és színvonalas tömegközlekedési hálózatok kialakításával, valamint a zajtérképek használatával élhetőbb környezetet tudnánk teremteni. Amennyiben a területfejlesztések, az úthálózati,- és tömegközlekedési fejlesztésekkel együtt valósulnának meg, és a várható egyéni és tömegközlekedési igények felmérése alapján, a várható zajterhelési értékeket zajtérképen ábrázolnánk, akkor már a tervezés fázisában látnánk, hogy az adott területen a különböző fejlesztési javaslatok milyen pozitív illetve negatív változások várhatók a zajterhelés tekintetében.

Stratégiai zajtérképek alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Uniós országok zajhelyzetét a zajterhelési mutatók és érintettségi adatok segítségével összehasonlítsuk. Hosszú távon pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a fenntartható fejlődés elvét erősítse és segítse.