Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Környezetértékelés: módszertani fejlesztési lehetőségek

Környezetértékelés: módszertani fejlesztési lehetőségek

Írta: dr. Bulla Miklós, Széchenyi István Egyetem, Győr

Környezetállapot-értékelési módszerek

A többdimenziós elemzés technikái, és az azzal kapcsolatos ismeretek – azért is, mert egy zárt, logikusan kezelhető feladatként megfogalmazhatóak – a környezetállapot-értékelés tárgykörében előbbre járnak, mint az azt megelőző és az azt követő eljárások feltártsága.

A környezetállapot felmérése, értékelése, minősítése – természetesen – nem előzmények nélkül való feladat. Az állapot aktuális jellemzésének, a (káros) hatások (következményei) feltárásának számos módszere, „technológiája” létezik.

A környezetértékelés fölhasználása a környezetpolitika alakításában

Az állapotértékelő elemzésekből származó következtetéseken alapuló beavatkozásoknak nem a környezeti elemekre, rendszerekre kell irányulnia közvetlenül, amelyek változása lassú, mindenestre lényegesen lassabb, mint azoké a hatásoké, tevékenységeké, amelyek az állapot alakulását meghatározzák, kiváltják. A célokat tehát a környezet állapotára kell meghatározni, szabályozni azonban a tevékenységeket kell. Ebből új kutatási, fejlesztési feladatok adódnak a beavatkozások műszaki, jogi gazdasági szabályozások megalapozását, kidolgozását illetően

5.6. ábra - Célok és feladatok

Célok és feladatok


Továbblépési lehetőségek

A gyakorlatban széles körben alkalmazható, hitelesnek tekinthető rendszer kialakítása hatalmas feladat, és minden területről a legfejlettebb technológiák beépítését igényli.

A szakmai/tudományos továbblépési lehetőségek mellet a számítástechnikai megvalósítás eszközeit is tovább lehet bővíteni. A hatékonyság növelése, a korlátok átlépése céljából más, külső eszközöket és technológiákat is érdemes alkalmazni. A megjelenítésben is érdemes előbbre lépni: többdimenziós adatmezők szemléletes kirajzolására alkalmas (tudományos) vizualizációs technológiák révén. A keretrendszer alapjain illetve a koncepció mentén továbbépített program így válhat alkalmassá arra, hogy a gyakorlatban megvalósítsa a környezetállapot-értékelés magasabb szintjét, és a környezetpolitika kialakítását általános szinten elősegítő döntéstámogató rendszer legyen.

Az ilyen probléma nem lineáris, és nem determinisztikus, tipikus példája a nagybonyolultságú rendszereknek, amelyek kezelését, feltárását és modellezését hatékonyan föltehetőleg csak korszerű mesterséges intelligencia, illetve az ezt megvalósító „soft computing” vagy más intelligens számítási rendszerek és modellek, valamint algoritmusok segítségével lehet elvégezni.

A környezetállapot-értékelés rendszerfejlesztés, illetve tágabban a környezetelemzés; azaz, amit ismételten definiáljuk és hangsúlyozzuk: a társadalmi-gazdasági folyamatok, valamint a környezeti erőforrás-használatok, készletek és (befogadó)kapacitások állapotváltozásai kölcsönhatásának – döntés támogató – elemzése a legkorszerűbb: 3D, ill. 4D: ICT-k alkalmazásba vételét igényli. [Lásd: A környezettudományi kutatások ICT infrastruktúra szükséglete.]

A környezettudományi kutatások ICT (Information and Computer Technologies) infrastrukturális igénye/szükséglete

(EC Workshop ont he ICT and E-infrastructure needs int he field if Environmental Sciences. In Brussels, 2010. March)

Summary/összefoglaló; részletek

A környezettudományok adatgazdagsága és információ igénye egyaránt növekedik, „adatvezérelt” tudományokká válás irányába fejlődnek, amelyek …ICT és e-infrastruktúra szolgáltatásokat igényelnek…

A környezeti rendszerek … komplexek; jellemzőjük a sokszoros kölcsönkapcsolatok különféle idő és térbeli skálák mentén; a komplexitás gyakran eredményez önszerveződő sokféleséget. A környezeti rendszerek viselkedése nem érthető meg alkotóelemeik működésének extrapolálásával.

Különféle módszertani megközelítések a korrelációs tulajdonságok elemzésében, szimulációs modellek alkalmazása, óriási és különböző adatbázisok kezelésében komoly számítás(technikai) kapacitások szükségesek.

Mindez olyan kutatási infrastrukturális környezet meglétét igényli, amely képes a megfigyelések eredményeit, az adatokat és földolgozásuk eszközeit megfelelő rendszerbe integrálni, azaz a KÖRNYEZETELEMZÉSben, amely:

gazdasági folyamatok: ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek, lokális, valamint regionális fejlesztési programok, beruházási projektek természeti és társadalmi környezetre

gyakorolt hatásainak vizsgálata, többszempontú elemzése. Az ilyen probléma/feladat nem lineáris és nem determinisztikus, tipikus példája a nagybonyolultságú rendszereknek, amelyek kezelése, modellezése elmosódó határú halmazok közötti algoritmusok létrehozását, műveletek megoldását igényli intelligens számítási módszerek alkalmazásával. Információ Technológiai szempontból olyan alkalmazás-fejlesztést jelent, amely teljesen különböző szerkezetű (és tartalmú), heterogén adatkészletek kezelését, átvitelét, tárolását, metaadatbázisok létrehozását, a különféle felhasználói igényeket flexibilisen kiszolgálni képes, az interoperabilitást, a tudásbázisok kialakítására és összekapcsolására alkalmas virtuális platformok formálását, így a kölcsönhatások föltárását és az eredmények vizualizálását teszi lehetővé.