Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Település adatbázisok

Település adatbázisok

Írta: Gyulai István PhD, Széchenyi István Egyetem, Győr

Épített örökség, műemlékek nyilvántartása

Forrás: Bulla et al. (Ónodi Gábor, SZIE, Gödöllő): Környezetállapot-értékelés, környezeti monitoring, Magyarország környezeti állapota, 2006

Az épített örökség, műemlékek nyilvántartását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) végzi. A honlapjáról a 2001 óta műemlékké nyilvánított objektumok és területek listája letölthető (.xls formátumban).

A korábban műemlékké nyilvánított objektumok és területek adatait az alábbi keresőn keresztül lehet elérni

2.26. ábra - Műemléki kereső

Műemléki kereső


A KÖH Dokumentációs Igazgatósága

Az örökségvédelmi nyilvántartással és védetté nyilvánítással összefüggésben végzi a kulturális örökség ingatlan elemeinek felkutatását, számbavételét, értékelését tudományos módszerekkel, ennek keretében régészeti feltárást végezhet. Kialakítja az ingatlan örökségi elemek védelmi politikáját. Felépítése:

  • Nyilvántartási Osztály,

  • Védési Osztály,

  • Informatikai Osztály.

A Nyilvántartási Osztály feladata a naprakész nyilvántartás vezetése, valamint az értékfeltárás, a védetté nyilvánítási eljárás, a hatósági munka során azonosított kulturális örökségi elemek nyilvántartásba vétele és az adatok folyamatos karbantartása, közvetlen adatszolgáltatás a hivatal és más hatóság, illetve külső fél számára.

A Védési Osztály foglalkozik a régészeti lelőhelyek és műemlékek védetté nyilvánításával, a védettség módosítását illetve törlését elrendelő jogszabályok előkészítésével. Ennek során a védendő örökségi elemek körét illetően adatokat gyűjt, tudományos kutatást és helyszíni vizsgálatokat végez.

Az Informatikai Osztály feladata a nyilvántartás digitális feldolgozása és adatszolgáltatás.

A Központi Statisztikai Hivatal épített környezetre vonatkozó adatsorai

A Magyarországra vonatkozó empirikus területi vizsgálatok számára leggazdagabb tartalommal és legnagyobb területi részletezettséggel rendelkezésre álló információforrás a Központi Statisztikai Hivatal 1977-től üzemszerűen működtetett adatterméke, a Település Statisztikai Adatbázis Rendszer (rövidítve: T-STAR).

A T-STAR elektronikus (Oracle rendszerű) adatbázis, csak számítógépes állományként létezik. A rendszer 1985-re, valamint 1990-től kezdve évenként tartalmazza valamennyi, a KSH által gyűjtött vagy megkapott, s az adott évre vagy annak valamely időpontjára (lehetőség szerint december 31-re) településenkénti részletezettségben, teljes körűen rendelkezésre álló települési adatok, illetve a városi jogállású településeken gyűjtött városi adatok állományát. A T-STAR-ba integrálták az 1980-as, 1990-es és 2001-es népszámlálások, illetve az 1994-es és 2000-es Általános Mezőgazdasági Összeírások települési szinten feldolgozott adatait, valamint a KSH ún. területi számjelrendszerét is. (Emellett, a T-STAR-nak megfelelő formátumban archivált állományokban szintén elérhető a KSH-ban az 1965-ös, 1970-es, 1975-ös, valamint az 1980-84 és 1986-89 közötti évek települési adatbázisa.) A rendszer adatai minden évben a január 1-jén aktuális településállományra, illetve városállományra vonatkoznak. A településstatisztikai adatbázisrendszer nagy jelentőségét egyrészt teljeskörűsége adja, hiszen bár adatainak egy részét közlik más kiadványokban is (pl. a megyei statisztikai évkönyvekben), legtöbbjüket máshol csak nagyobb területi egységekre, vagy egyáltalán nem publikálják. Másrészt, az elektronikus formátum lehetővé teszi a gyors adatfeldolgozást, harmadrészt – az előző kettőből következően – a T-STAR segítségével a gyakorlatban is könnyen kivitelezhetővé teszi igen nagyszámú jelzőszám tetszőleges területi egységekbe, illetve településcsoportba való aggregálását. Mindezek miatt a hazai területfejlesztési szakemberek, a területi kutatók, és még néhány egyéb területen tevékenykedők számára is szinte megkerülhetetlen, de legalábbis erősen ajánlott a használata.

A valamennyi településre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok témacsoportjai a következők (elől a témacsoportok betűjelzése, amely a változókódok 4. karaktere):

A: terület, népességszám, nem és korszerkezet (a lakónépesség adatai 1965 óta, az állandó népességé zömmel a 80-as évektől állnak rendelkezésre; 2003-ra összesen 27-féle adat).

B: népmozgalom (az alapadatok 1965-től óta folyamatosan; 2003-ra 9-féle adat).

C: önkormányzati költségvetés (2001 óta minden évre 32-féle adat).

E: ipar (foglalkoztatottak és telepek száma, állóeszközök értéke – 1997-től teljesen megszűnt).

F: kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom (többször változó struktúrában, folyamatosan bővülő tartalommal – 2003-ban 147-féle adat –; 1991 óta ugyanakkor nincsenek a kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok).

G: a lakásállomány nagysága, lakásépítés és -megszűnés volumene (építtetők, típus és felszereltség szerint részletezve a 90-es évektől; 1996 óta minden évre 39-féle adat).

H: a víz-, villamos energia-, vezetékesgáz-ellátás, csatornázottság (zömmel az 1980-as évek végétől, 2003-ra 37 db) és 1993-tól 8-féle környezetterhelés adata.

J: az egészségügy (az 1980-as évek eleje óta, részben változó struktúrában) és a szociális rendszer (az 1990-es évektől) állapota, teljesítmény-adatai (2003-ra összesen 66-féle adat).

K: a közoktatási intézményrendszer állapota, teljesítmény-adatai (folyamatosan, de 2001-től új struktúrában, 2003-ra már 59-féle adat).

L: közművelődési adatok (könyvtár, mozi, korábban művelődési otthonok is; csökkenő részletességgel, 2003-ra csak 8 adat).

M: a települések közhasznú intézményekkel való ellátottságának (van-nincs) adatai (3 évenként frissítve; utoljára 2002-ben 37-féle adat).

O: a mezőgazdaság állapot-adatai (a mezőgazdasági összeírások évében; 2000-ben 52 adat).

P: a gazdasági szervezetek száma a különböző ágazatokban, tulajdoni formákban és létszám-kategóriákban (1992-től, változó struktúrában; 2001-től 49-féle adat).

Q: a személyi jövedelemadó-bevallások 3 fő adata (az adóalap és adó összege, az adófizetők száma; a T-STAR csak 2001 óta tartalmazza).

R: a gépjármű- és vezetékestelefon-állomány, valamint a kábeltelevízió-előfizetők száma (1992-től, folyamatosan bővülő adatkörrel; 2003-ban már 34-féle adat).

S: Munkanélküliségi adatok (1993 óta; 2003-ban 18-féle adat).

T: az önkormányzati segélyezés adatai, folyamatosan bővülő részletezettséggel (1993-tól 2003-ban már 21 db).

X: bűnözési adatok (2000-től, 2001-től évi 25 db).

Az adott évben városi jogállású településekre ezen kívül a következő adatokat közli a T-STAR:

B: az állandó el- és odavándorlások száma (1977-től 2001-ig, azóta a teljes településkörre elérhető).

D: beruházási teljesítményadatok (1996-ig)

G: az ingatlankezelés, bérlakás szektor adatai (zömmel 1986-tól; 2003-ban 14 db).

H: egyes közmű szolgáltatási adatok: távfűtés, melegvíz-ellátás, közvilágítás, villamosenergia-ellátás, utak, járdák, zöldterületek, fürdők adatai (az 1970-80-as évektől; 2003-ban 15 db).

I: helyi autóbusz-közlekedés, posták, az 1970-80-as évektől; (2003-ban 7 db), 1990-ig sajtókiadványok száma, 1995-ig vezetékes telefonok is.

K: a település felsőoktatási intézményeinek létszám-adatai (részletesebben 2001-től, 2003-ban 13 adat).

L: a színházak, múzeumok, kiállítások (korábban könyvtárak) száma és teljesítményadatai (a 80-as évektől; 2003-ban 8 db).

M: városi intézményekkel való ellátottság (van-nincs; 1988-tól 3 évente; 2002-ben 9-féle intézmény).

A rendszerből az egyes évekre vonatkozó adatállományok (vagy annak kívánt részei) lekérdezés útján állíthatók elő, és ezeket vásárolhatják meg a külső felhasználók. A lekérdezés elsődlegesen .dat formátumú szöveges állományokat eredményez, az utóbbi években azonban szerencsére már .xls formátumú Excel-táblákban is forgalmazz T-STAR adatokat a KSH. Az 1997-es és utána következő évek adatai az adott év január 1-jei közigazgatási beosztás mellett bármelyik közigazgatási beosztásnak megfelelően lekérdezhetők, a korábbiak viszont csak az 1997. január 1-jei szerkezetben. Természetesen a legtöbbször a legutóbbi évre beszerzett adatbázisokat használjuk. Ezért, ha a korábbi években megvásárolt éves adatbázisok segítségével idősorokat is használni kívánunk, mindig gondolni kell a közigazgatási változásokra, és szükség esetén, az összehasonlíthatóság érdekében kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést kell kialakítani a különböző évekből származó adatok között. A KSH elektronikus adatszolgáltatásaiban, így a T-STAR adatbázisban – és immár egyre több államigazgatási nyilvántartásban, térinformatikai rendszerben is – a települések azonosítása a településazonosító törzsszám (elterjedtebb megnevezései: településkód, KSH-kód) alapján történik.

A KSH további éves rendszerességű, elektronikus területi adatbázisai

Budapest a T-STAR-ban egy településként jelentik meg, ugyanakkor az 1990-es évek közepétől a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága minden évre összeállítja és forgalmazza a T-STAR 23 budapesti kerületre vonatkozó kerületsoros megfelelőjét is. Az adatbázis felépítése a T-STAR-éval analóg, és a T-STAR változóinak nagy többségét tartalmazza, ráadásul a 2000. évtől kezdődően térképező rendszerrel egybekapcsolva, térinformatikai adatbázisként is elérhető, így a főváros térszerkezetének és területi folyamatainak elemzéséhez kiválóan használható.

A KSH Megyei-Regionális Statisztikai Adatbázis Rendszere az MR-STAR. Ez gyakorlatilag valamennyi, a Hivatal által évente gyűjtött, megyei és regionális szinten is kifejezhető adatot tartalmazza, teljes állománya 27 témakörbe csoportosítva évente több mint 2800 változót tartalmaz a megyékről, illetve a csak régiók szintjén reprezentatív felvételek alapján a régiókról. Az MR-STAR-t a KSH 2003 óta forgalmazza, ugyanakkor a társadalomstatisztikai adatok idősorai általában 1990-től, a gazdaságstatisztikai adatok idősorai 1992-től megtalálhatók a rendszerben. AZ MR-STAR adatainak többségét a KSH a megyei statisztikai évkönyvekben, illetve a megfelelő szakstatisztikai évkönyvekben is publikálja, ugyanakkor bizonyos adatok csak itt találhatók meg, emellett különösen az idősorok összeállítása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb az elektronikus adatbázis segítségével. A mutatókör fejlesztése a T-STAR-hoz hasonlóan folyamatos, az elérhető változólista évről évre bővül.

A kistérségi szintre – mivel kistérségi adatgyűjtés a KSH-ban nem folyik – nem létezik hasonló adatbázisrendszer, a kistérségek adatai a T-STAR települési adatainak aggregálásával állíthatók elő.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – TeIR

Az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer (TeIR) célja az, hogy objektív, pontos és friss információkkal lássa el a területfejlesztési és rendezési tevékenységet végző szerveket. A rendszer működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a 112/1997. (VI..27.) kormányrendelet teremtette meg. A törvény szerint: „A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.” A működtetésért felelős Kormány ezt követően rendeletben szabályozta a működtetését, a kötelező adatszolgáltatás rendjét. Az országos hatáskörű szervezetek (KSH, APEH, Foglalkoztatási Hivatal stb.) adatgyűjtésén alapuló rendszer két szinten működik. Országos szinten a rendszer felügyelete, az adatbázisok frissítése a VÁTI Kht feladata, melyet a többi irodával együttműködve az Informatikai Iroda lát el. Megyei szinten az adatbázis egyedileg bővíthető a megyére vonatkozó információkkal.

A térinformatikai alapon működő rendszer az adatokat települési, továbbá földrajzi azonosítókkal tartja nyilván, azok különböző területi szintekre aggregálhatók. A rendszer településenként több mint 35 ezer adatot tartalmaz az 1990 utáni időszakra vonatkozóan (de a népszámlálások adatai 1960-ig visszamenően megtalálhatók benne). Az adatok hálózaton keresztül elérhetők. Adatbiztonsági okokból azonban csak regisztrált felhasználók férhetnek hozzá a teljes rendszerhez.

A TeIR felhasználói:

-  Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága;
-  Állami Számvevőszék;
-  Miniszterelnöki Hivatal;
-  Minisztériumok, önálló állami szervezetek és háttérintézményeik;
-  Megyei és települési önkormányzatok;
-  Az országos, valamint regionális, megyei, térségi területfejlesztési tanácsok, területfejlesztési önkormányzati társulások és ezek munkaszervezeteik.

A szabadon hozzáférhető weboldalon (http://www.teir.vati.hu/), mindenki számára elérhetők az előre elkészített elemzések, a rendszer meta-adatbázisa, a fogalmak adatbázisa. Az alábbiakban az országos TeIR, regisztrált felhasználók számára elérhető teljes rendszere kerül bemutatásra. A rendszer átfogó képet ad a társadalom, a gazdaság, a műszaki infrastruktúra és a természet állapotáról különböző területi egységekre vetítve, a szakterületeket reprezentáló adatok és mutatók alapján. Bemutatja a területfejlesztés intézményrendszerét és pénzügyi eszközeit. A településre vetített adatok a demográfiai folyamatokról, a társadalom összetételéről, képzettségéről, a gazdaságról és az idegenforgalomról adnak képet. Az infrastruktúráról, a népesség életkörülményeiről ellátottsági mutatók képzésével tájékoztatnak. Másrészt az ágazati adatgyűjtésekből származtatott adatok szemléltetik a környezet, ezen belül a természet állapotát, és térségi nézőpontból a jellemzői elemeit, azok lényeges adataival együtt.

A TeIR főbb adatcsoportjai:

-        Demográfia, társadalom
-        Munkanélküliség
-        Gazdaság (ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom)
-        Lakosság és vállalkozások jövedelme
-        Műszaki infrastuktúra hálózatok nyomvonalai, ellátottság
-        Területhasználat
-        Természeti adottságok és a környezet állapota
-        A területrendezés és fejlesztés jogi eszközeinek, határozatoknak, döntéseknek főbb adatai
-        Önkormányzatok gazdálkodása
-        A területfejlesztés pénzügyi eszközei forrás és felhasználás adatai
-        Területi és települési koncepciók, tervek, programok
-        A területfejlesztésben és területrendezésben érintett szervezetek adatai
-        Az EU regionális adatai
-        A fentiekben bemutatott adatokon túl elérhető a szintén VÁTI által működtetett TÉRPORT elnevezésű szakmai portál is (http://www.terport.hu/), mely a területfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz.
-        Mutatókatalógus, Központi Statisztikai Hivatal, Meta rendszer
-        G: a lakásállomány adatai
-        Lakásállomány
-        Lakásállomány 1990 I.1-jén
-        Lakott egyéb lakóegységek száma 1990
-        Épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Épített üdülőegységek száma
-        Az épített üdülőkből a 12-20 m2 alapterületű szilárd falazatú és a fából épített üdülők száma
-        Az év folyamán épített egy szobás lakások száma
-        Az év folyamán épített két szobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt)
-        Az év folyamán épített három és több szobás lakások száma (a két és fél
-        szobásokkal együtt)
-        Az év folyamán épített villanyvezetékkel ellátott lakások száma
-        Az év folyamán épített viz- és házi vizvezetékkel ellátott lakások száma
-        Megszűnt lakások száma Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az épített lakások száma a 20 m2 feletti alapterületű, nem fából épített üdülőkkel együtt
-        20 m2 alapterület feletti nem fából épített üdülők száma
-        Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán állami erőforrásból épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán magánerőből épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített házi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített házi csatornával ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán magánerőből OTP kölcsönnel épített lakások száma
-        Az év folyamán magánerőből OTP kölcsön nélkül épített lakások száma
-        Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal
-        együtt, üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített három és több szobás lakások száma (a két és fél
-        szobásokkal együtt, üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített villanyvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán állami erőforrásból épített tanácsi bérlakások száma
-        Az év folyamán állami erőforrásból épített egyéb állami lakások száma
-        Az év folyamán magánforrásból, gazdálkodó szervezetek által értékesítés céljára épített lakások száma
-        Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt, üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt, üdülők nélkül)
-        Az év folyamán épített lakóépületek száma (üdülők nélkül)
-        Év folyamán magánerőből állami kölcsönnel épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Év folyamán magánerőből állami kölcsön nélkül épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Korszerűsítéssel újjáépített állami tulajdonú lakások száma (üdülők nélkül)
-        Korszerűsítés miatt megszűnt állami tulajdonú lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán magánforrásból családi, az év folyamán magánforrásból csoportos korszerű formában épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma
-        Az év folyamán központi költségvetési szerv által épített lakások száma
-        Az év folyamán gazdasági szervezetek által épített lakások száma (lakásszövetkezet nélkül)
-        Az év folyamán lakásszövetkezetek által épített lakások száma
-        Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma
-        Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma
-        Az év folyamán bérbeadás céljára épített lakások száma
-        Az év folyamán szolgálati használatra épített lakások száma
-        Az év folyamán saját használatra épített lakások száma
-        Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán csoportos korszerű formában épített lakások száma (üdülők
-        nélkül)
-        Az év folyamán megbízásból épített lakások száma
-        Az év folyamán vegyes célból épített lakások száma
-        Az év folyamán lakótelepi formában épített lakások száma
-        Az év folyamán többszintes, többlakásos formában épített lakások száma
-        Az év folyamán csoportház (sorház, láncház) formában épített lakások száma
-        Az év folyamán épített mosdó-zuhanyozó helyiséggel ellátott lakások száma
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma avulás miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma elemi csapások miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma település rendezés miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma lakásépítés miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma lakás műszaki megosztása miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma lakásösszevonás miatt (üdülők nélkül)
-        Az év folyamán megszűnt lakások száma egyéb ok miatt (üdülők nélkül)
-        H: közművesítés, a környezeti terhelés adatai
-        Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége
-        Közüzemi és közüzemi jellegű vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma (a lakóegységen kívüli kifolyóval ellátott lakóegységek száma nélkül)
-        Vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma
-        Üzemelő közkifolyók száma
-        Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza
-        Az év folyamán a vízhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma
-        Vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma, ahol a kifolyócsap nem a lakásban, de az épület telkén belül van
-        Összes szolgáltatott víz mennyisége
-        Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége
-        Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége
-        Összes vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára
-        Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma
-        Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma
-        Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
-        Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
-        Felszín alatti zárt csapadék csatorna hossza
-        Közüzemi és közüzemi jellegű elválasztó és egyesített rendszerű csatornahálózat hossza
-        Közüzemi és közüzemi jellegű csatornahálózatba bekapcsolt lakóegységek száma
-        Az év folyamán közcsatornahálózatba bekapcsolt lakóegységek száma
-        Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza
-        Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű csapadékcsatorna hossza
-        Közcsatornahálózat hosszából egyesített rendszerű csatorna hossza
-        Az év folyamán újonnan fektetett közcsatornahálózat hossza
-        Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (ahol a kifolyócsap a lakáson belül van)
-        Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma
-        Az év folyamán a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (ahol a kifolyócsap a lakáson belül van)
-        Az év folyamán a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma
-        Közkifolyókról ellátott (számított) lakások száma
-        Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása
-        Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége
-        Közcsatornán elvezetett, csak mechanikailag tisztított szennyvíz
-        Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége
-        Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége
-        Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége
-        A levegő kéndioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő kéndioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő ülepedő por szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő ülepedő por szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő lebegő por szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        A levegő lebegő por szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken
-        Háztartási villamosenergia fogyasztók száma
-        A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége
-        Háztartási gázfogyasztók száma
-        Propán-bután gáz háztartási fogyasztók száma
-        Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (33,49 MJ-ra átszámítva a városi és földgáz eltérő fűtőértéke miatt)
-        A teljes háztartási gázfogyasztás mennyisége (33,49 MJ-ra átszámítva a városi és földgáz eltérő fűtőértéke miatt)
-        Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül)
-        Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül)
-        Az összes gázcsőhálózat hossza
-        Összes gázfogyasztók száma
-        Gázzal fűtött lakások száma

Szoció-ökonómiai adatok pl. a fővárosban:

Szoció-ökonómiai adatok pl. a fővárosban:

KSH kiadványok

Statisztikai évkönyv, Demográfiai évkönyv, Gazdaságstatisztikai évkönyv, Területi statisztikai évkönyv, stb.

Magyar statisztikai zsebkönyv, Magyarország, stb., egyéb adatgyűjtemények, elemző szöveges kiadványok.

Budapest adatforrások

kiemelt fontosságú nyilvántartások

építésigazgatás, teleknyilvántarás

ingatlan nyilvántartás

központi közmű nyilvántartás

Közüzemek szak adatai

Fővárosi közterület fenntartó Váll.

Elektromos Művek

Főv. Gázművek

Föv. Távfűtő Művek

Főv. Fürdőigazgatóság

Főv. Csatornázási Művek

Bp. Távbeszélő igazgatóság

Föv. Kertészeti váll.

Bp-i Közlekedési Váll.

Egyéb adatforrások

szakági közmű adatok

önkormányzati vagyonkataszter (főváros, kerületek)

népesség (Orsz. Személyadat és Lakcím Nyilvántartó Hivatal)

műemlék védelem (Bp-i Műemlék Felügyelőség)

levéltáriadatok (Fővárosi Leváltár)

épület adatbázis

geotechnikai adatok (FTV Rt.)

magasépítési adatok (tervtár, tervező intézetek)

városrendezési tervek (tervező irodák)

utcajegyzék

lakcím

úthálózati adatok (FÖMTERV)

környezet állapot (felügyelőség)

közbiztonsági adatok, stb.