Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Élővilág adatbázisok

Élővilág adatbázisok

Írta: Gyulai István PhD, Széchenyi István Egyetem, Győr

A klasszikus környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) legösszetettebb komponense. Az élővilághoz tartozik maga az ember is, akit a környezetvédelem – célkitűzése szerint – a lehetséges módon megóv a káros hatásoktól.

Az 1992. évi Riói Konferencián, ahol a fenntartható fejlődés, mint az elmúlt évek meghatározó környezetvédelmi stratégiája lett elfogadva, külön szerződés foglalkozik az élővilág sokszínűségével, annak megőrzését célzó Biodiverzitás Egyezménnyel. Sokan csatlakoztak az egyezményhez, köztük hazánk is.

A biodiverzitás jelentősége az, hogy az élőszervezetek sokfélesége biztosítja az életképességet. Nem véletlenül reklámozzák pl. egy mesterséges gyep telepítésre szánt tasakban kapható fűmag csomagon, hogy nyolc fajta, vagy még ennél is több fűmagot tartalmaz a tasak. Ha betegség vagy más kellemetlen (szárazság, fagy) körülmény el is pusztítja a fű egy részét, a többi megmarad és biztosítja a gyep folytonosságát. Még a fűmagos tasaknál is sokszorosan több növény fajt tud magába foglalni egy erdei virágos rét.

Másik példa: a 2001. évi szivacsos agysorvadás (BSE) marhakór nagy veszteséget okozott a szarvasmarha tenyésztők körében több európai uniós országban, de a magyar szürke marhát nem érintette.

A fajok eltérő tulajdonsága, beleértve a táplálkozási szokásokat, az állattartási formát is, lehetővé teszi a leromlott állományok genetikus feljavítását, ezért fontos a rokon „vad” fajok, populációk megőrzése. Vonatkozik ez olyan növényi és állati fajokra, amelyek hasznosítása eddig még nem történt meg, de a jövőben azzá válhat (gyógynövény, különleges hormont termelő állat, vagy hasznos mikroorganizmus).

Másrészről a fajok kihalása utal az életkörülmények változására, ami elindul pl. egy alacsonyabb szinten, és még közvetlen veszélyt nem jelent az emberre, de már jelzi, hogy bajok vannak és még nagyobb bajok is lehetnek!

Az állapot értékeléshez szükséges a folyamatos figyelés, a figyelt fajok (csoportok), taxonok kijelölése, indikátorok választása.

A második Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003 – 2008) megjelöli a monitorozó feladatokat és programokat:

A Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó monitorozás
Az EU Víz Keretirányelvének monitorozási feladatai
A veszélyeztetett fajok monitorozása
A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok monitorozása
Az országos vízivad (vízimadár)-monitorozás
Az országos természetvédelmi programok eredményességének monitorozása
A különleges jelentőségű védett természeti területek monitorozása
Természetvédelmi célú tevékenységek monitorozása
Hasznosított fajok monitorozása

Natura 2000

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba – megfelelő igazításokkal – beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi és az Élőhely védelmi Irányelv.

Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak.

A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken évszázadok óta gazdálkodás folyik. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerül előtérbe.

2.23. ábra - Natura 2000 területek

Natura 2000 területek


Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR)

Térinformatikai adatbázis

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) egyik alrendszereként működik, kapcsolatban a környezetvédelmi és vízügyi alrendszerekkel.

A hazai természetvédelem alapvető adatbázisa lesz, a teljes ország terület természetvédelmi célú, igen komplex, többek között biotikai és szünfenobiológiai adatbázisa.

A természetvédelmi döntések szakmai megalapozását, az ország természeti állapotának jellemzését, az EU csatlakozással járó természetvédelmi vonatkozású irányelvek előírásainak teljesítését hivatott biztosítani.

2.24. ábra - TIR észak-keleti részlet

TIR észak-keleti részlet


2.25. ábra - Internetes TIR lekérdezés: a Bükki Nemzeti Park védett értékei

Internetes TIR lekérdezés: a Bükki Nemzeti Park védett értékei


Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer, NBmR Forrás: KÉP jelentés, 2006

A mintavételi módszertani útmutatók könyvsorozatban jelentek meg.

A monitorozó rendszer kiterjed a nagyobb állatcsoportokra és a növényekre. Az egyes állatcsoportok monitorozásának megvalósítása különálló projektekben valósul meg.

Terv: Digitálisan a TIR-ben lesz elérhető.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerül előtérbe.

Mindennapi Madaraink Monitoringja, MMM

A főbb élőhely típusokon végbemenő változások nyomon követése az ott fészkelő madárállományok alapján. A gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követése megfigyeléses vizsgálatok alapján. A kidolgozott módszertani útmutatók alapján elvégzett évenkénti megfigyelések eredményeit tartalmazó adatbázis. A mintavételeket az egyesület tagjai végzik.

Erdészeti Fénycsapda hálózat

Erdők rovarkártevőinek és rovarfaunájának vizsgálata. Végzi: Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ). Az Erdészeti Állomásokon végzett hosszú távú vizsgálatok a repülő rovarok szezonális egyedszám változásának mérésére. Állandó mintahelyeken az ország néhány pontján.

Növényvédelmi Fénycsapda hálózat

Különböző élőhelyek rovarkártevőinek és rovarfaunájának vizsgálata.

Állami Erdészeti Szolgálat, ÁOSZ, MTA NKI végzi.

Különböző élőhelyeken végzett fénycsapdázási adatok, melyek a repülő rovarok szezonális dinamikájának leírására irányulnak. Egyes projektek kártevők inváziójának mérésére, míg mások természetvédelmi céllal létesültek.

Országos Erdőállomány Adattár

Digitális, régebbi adatai zömmel papíron vannak.

Az ország erdeinek sokféle szempontot figyelembe vevő, gazdálkodási célú aktuális leltára

ÁESZ végzi. Kb. 1880-tól eleinte 15-20, majd 10 évente, erdőrészletenként szintenkénti bontásban fafajok elegyaránya, eredete, átlagos magassága, kora, fatermési osztálya, az erdőrészletre: területe, tengerszint feletti magassága, fekvése, talajtípusa, hidrológiai viszonyai, az állomány záródása.

Országos Vadbiológiai Adattár (OVA)

Térkép, digitális adatbázis

A vadgazdálkodási egységek határváltozásainak követése FVM-OVA

SzIE-Vadbiológiai Tanszék

Vadgazdálkodási egység határfedvény, vadállomány adatok, vadgazdálkodási egységek azonosítására vonatkozó adatok, 1:50.000

MÉTA-adatbázis (Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa)

Digitális, a magyarországi természetes növényzeti örökség és a táj tájökológiai aktuális térképe és adatbázisa ÖBKI (MTA ÖBKI, Magyar Tudományos Akaadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet) I70 000 db 35 hektáros, érintkező, hatszög alakú pixelben vegetációtípus-lista, vegetáció típusonként: természetesség, kiterjedés, elszigeteltség, szomszédosság, veszélyeztető tényezők, a hatszögre ökorégiós besorolás, parlagok és inváziós fajok kiterjedése, potenciális vegetáció, gyepek tájhasználat.

Ember

Az élővilág kiemelt szereplője az ember.

A környezet és az ember viszonyát egyrészt a vélemény típusú adatok jellemzik, másrészt a közvetlen környezetére: az épített környezetre gyűjtött statisztikák.

A vélemény típusú adatok kérdőívek, tanulmányok formájában jelennek meg. Néhány példa: Eurobarometer, TAI (The Access Initiative), életminőség mérés, Ökobarométer 2001-2004, Kistérségi szervezetek és szakemberek kérdőívei, Tanyakollégium kérdőíve, Önkormányzati Identitás vizsgálat stb.

A társalom mint aktív környezeti tényező az alábbi mutatókkal jellemezhető:

-                   Népesedés, demográfia
-                   Oktatás, képzettség, képességek, készségek
-                   Aktivitás, foglalkoztatás
-                   Kultúra, rekreáció, művészet
-                   Hozzáférés alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz, kisebbségek helyzete
-                   Közösségi tudat, identitás, társadalmi beágyazottság, bizalom, kötődés a lakóhelyhez, a természethez fűződő viszony
-                   Politikai/közösségi részvétel, közösségi munka, civil aktivitás
-                   Devianciák