Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Levegő adatbázisok

Levegő adatbázisok

Írta: Zseni Anikó PhD, Széchenyi István Egyetem, Győr

Légszennyező telephelyek levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatásai

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. kormányrendelet a légszennyező telephelyek számára kötelező adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Az adatszolgáltatást a felügyelőségek számára a tárgyévet követő március 31-ig kell benyújtani a LAL (Levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás) és LM (Légszennyezés mértéke éves bejelentés) lapokon.

Az adatszolgáltatók közé az alábbiak tartoznak:

  • a rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrás;

  • bejelentés köteles diffúz forrás;

  • az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. kormányrendelet hatálya alá tartozó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezések közül a 3 kg vagy annál több ózonkárosító szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezések.

A rendelet hatálya azonban nem terjed ki az alábbiakra:

  • az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (háztartási tevékenység) forrásaira;

  • az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek; valamint

  • a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira.

A LAL lapok tartalmazzák a helyhez kötött légszennyező források levegőtisztaság védelmi alapbejelentését, melyet az új légszennyező pontforrásokra a használatbavételi engedély kérelemmel együtt kell teljesíteni. Az adatlapok adatainak megváltozása esetén 60 napon belül kell az üzemeltetőnek az alapbejelentő lapokon bejelenteni a változásokat.

Az LM lapok a helyhez kötött légszennyező források levegőtisztaság védelmi éves adatainak bejelentésére szolgálnak: a bejelentésre kötelezett légszennyező pont- és diffúz források tényleges szennyező anyag kibocsátásáról kell évente az LM adatlapon nyilatkozni.

Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a nyilvántartási rendszereivel, a mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 

Az OSAP keretében szolgáltatott levegőre vonatkozó adatok

Amint azt a 2.2. fejezetben leírtuk, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) évente meghatározza az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket. A 2.3._1. táblázat az OSAP levegővel kapcsolatos adatgyűjtési kötelezettségeit részletezi.

2.3. táblázat - A levegővel kapcsolatos adatgyűjtési kötelezettségek az OSAP-ban.

Nyilvántartási szám, cím, az adatszolgáltatás beérkezési határidejeAdatszolgáltatóinak meghatározásaAdatkörökIrányadó uniós jogi aktus
1066: Levegőtisztaság-védelmi adatok.A tárgyévet követő szeptember 30. Országos Meteorológiai Szolgálat
(1) A levegő nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettsége a fővárosban, a megyeszék-helyeken és néhány ipari településen a manuális mérőhálózat adatai alapján
(2) A levegő kén-dioxid (SO2) szennyezettségeaz automata mérőhálózat adatai alapján
(3) A levegő nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettsége az automata mérőhálózat adatai alapján
(4) A levegő 10 mm alatti szálló porral való szennyezettsége az automata mérőhálózat adatai alapján
(5) A levegő nitrogén-oxid (NOx) szennyezettsége az automata mérőhálózat adatai alapján
(6) A levegő ózon (O3) koncentrációja az automata mérőhálózat adatai alapján
(7) A levegő szén-monoxid (CO) szennyezettsége az automata mérőhálózat adatai alapján
1999/30/EK Irányelv
2000/69/EK Irányelv
2002/3/EK Irányelv
50/2008/EK Rendelet
96/62/EK Irányelv

A levegőminőség immissziós adatgyűjtő rendszere

A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos alapvető feladat- és hatásköröket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. kormányrendelet szabályozza. Eszerint az ország légszennyezettségét az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) segítségével rendszeresen vizsgálni és értékelni kell. A Korm. rendelet rögzíti, hogy a mérőhálózat telepítése és fenntartása állami feladat.

1974 és 2001 között a mérőhálózatot (korábbi nevén: Országos Immisszió-mérő Hálózat) az egészségügyi tárca szakmai irányításával az akkori megyei (fővárosi) KÖJÁL-ok, majd ezek utódai, a megyei (fővárosi) ÁNTSZ intézetek üzemeltették. A mérőhálózat üzemeltetéséért 2002. február 1. óta a környezetvédelmi tárca, 2010-től a Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős. A tényleges kezelői feladatokat a területi szervei, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (felügyelőségek) látják el.

A szakmai és minőségirányítási koordinációs feladatokat a minisztérium irányítása mellett a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) végzi, az Országos Meteorológiai Szolgálat keretében. Az LRK felelős a mérőhálózat minőségirányítási feladataiért, a minőségellenőrzési feladatok ellátása érdekében akkreditált kalibráló laboratóriumot üzemeltet, és Nemzeti Referencia laboratóriumként biztosítja a mérőhálózati mérések összehasonlíthatóságát.

Az OLM adatainak gyűjtését, végleges érvényesítését, feldolgozását és értékelését, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatást, valamint a közönségtájékoztatást az Országos Légszennyezettségi Adatközpont (OLA) végzi. Az OLM honlapján (www.kvvm.hu/olm) tájékozódhatunk az aktuális légszennyezettségi adatokról és egyéb kapcsolódó információkról.

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat két részből áll: az automata és a manuális mérőhálózatból.

Az automata mérőhálózat folyamatos működésű mérőállomásokból áll. Adataik a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeken működő alközpontokba, onnan pedig az Országos Légszennyezettségi Adatközpontba jutnak on-line módon. Jelenleg 31 település 52 mintavételi helyén mérik folyamatosan a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (2.21. ábra).

Az automata mérőhálózatban mért légszennyező anyagok:

Az automata mérőhálózatban mért meteorológiai paraméterek:

- szélsebesség,
- szélirány,
- hőmérséklet,
- légnedvesség.

2.21. ábra - Az automata mérőhálózatban vizsgált települések (forrás: http://www.kvvm.hu/olm).

Az automata mérőhálózatban vizsgált települések (forrás: http://www.kvvm.hu/olm).


A manuális hálózatban vizsgált komponensek:

- SO2(μg/m3),
- NO2(μg/m3),
- ülepedő por (g/m2*30 nap).

Az ország területe a légszenyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. KvVM rendelet alapján zónákra tagozódik. Az egyes légszennyezettségi zónákban a szennyezettség szintjétől függően kell ellenőrizni a levegő minőségét: folyamatos méréssel, időszakos méréssel vagy modellezéssel.

2.22. ábra - A manuális mérőhálózatban vizsgált települések (forrás: http://www.kvvm.hu/olm).

A manuális mérőhálózatban vizsgált települések (forrás: http://www.kvvm.hu/olm).


A háttér légszennyezettséget mérő hálózat

Az ország háttér légszennyezettségét 6 mérőállomáson mérik: K-puszta, Nyírjes, Farkasfa, Hortobágy, Fertőújlak (Sarród), Majláth-puszta.A településeken kívüli mérőhálózatot 4 mérőponton (Nyírjes, Farkasfa, Hortobágy és K-puszta) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) működteti, továbbá két állomást felügyelőség üzemeltet (Észak-dunántúli és Dél-dunántúli).Az állomások közül az ország középső részén elhelyezkedő K-pusztai mérőhely tagja a Meteorológiai Világszervezet és az EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) hálózatának. A felsorolt állomásokon kívül csapadék mintavételek Siófokon is folynak a levegőből a Balatonba ülepedő kémiai anyagok mennyiségének megállapítása céljából.Az OMSZ által működtetett 4 mérőpont mindegyikén végeznek automata mérőműszerrel ózon vizsgálatokat, és a hortobágyi mérőállomás kivételével manuális mintavételi módszerrel kén-dioxid, nitrogén-dioxid és salétromsav-gőz, valamint K-pusztán ammónia vizsgálatokat. A mintákat az OMSZ Gilice téri laboratórium dolgozza fel a manuális mérőállomások aeroszol és csapadékvíz mintáival együtt.A felügyelőségek kezelésében Majlátpusztán és Fertőújlakon üzemelő háttér állomásokon kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot és ózont mérnek automata mérőműszerekkel.

KSH adatok

A 2.2.5. fejezetben már említett Település Statisztikai Adatbázis Rendszer (T-STAR) tartalmazza a településekre vonatkozó valamennyi, a KSH által gyűjtött vagy megkapott adatok állományát. A H-val jelzett témacsoport a víz-, villamos energia-, vezetékesgáz-ellátás, csatornázottság és 8-féle környezetterhelés adata. A H témacsoportból a közművesítéssel, a levegő környezetterhelésével kapcsolatos adatok az alábbiak:

  • A levegő kéndioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő kéndioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő ülepedő por szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő ülepedő por szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő lebegő por szennyezettségének féléves átlagértéke a fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • A levegő lebegő por szennyezettségének féléves átlagértéke a nem fűtési időszakban, a mérőállomásokkal ellátott településeken.

  • Háztartási villamosenergia fogyasztók száma.

  • A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége.

  • Háztartási gázfogyasztók száma.

  • Propán-bután gáz háztartási fogyasztók száma.

  • Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (33,49 MJ-ra átszámítva a városi és földgáz eltérő fűtőértéke miatt).

  • A teljes háztartási gázfogyasztás mennyisége (33,49 MJ-ra átszámítva a városi és földgáz eltérő fűtőértéke miatt)

  • Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül).

  • Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül).

  • Az összes gázcsőhálózat hossza.

  • Összes gázfogyasztók száma.

  • Gázzal fűtött lakások száma.