Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Víz adatbázisok

Víz adatbázisok

Írta: Zseni Anikó PhD, Széchenyi István Egyetem, Győr

Emissziós adatok

A környezeti alapnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket és feladatokat a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. kormányrendelet tartalmazza. A kormányrendelet szabályozza a kötelezettségek teljesítésének módját, tartalmát és határidejét.

Az adatszolgáltatás első lépése a környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok (az egyes szakrendszerekben közösen használt alapadatok, pl. telephely, ügyfél) egyszeri bejelentése a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR), a KAR adatlapok megfelelő rovatainak kitöltésével és a kitöltött nyomtatványok – az illetékes felügyelőség részére történő – megküldésével. Az adatszolgáltatás során beküldött adatlapokat a Környezeti Alapnyilvántartó Rendszerben dolgozzák fel. A feldolgozást követően a KAR-ban nyilvántartott ügyfél adatai, az ügyfél által szolgáltatott környezetvédelmi adatok – a személyes adatok kivételével – nyilvánosak. A KAR rendszerbe történő bejelentkezés után a felügyelőség az adatszolgáltató számára megküldi a KÜJ és a KTJ számokat.

A KÜJ, azaz a környezetvédelmi ügyfél jel a természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata. A KTJ, azaz a környezetvédelmi területi jel a környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító adata, a tevékenységi hely azonosítására szolgál. Környezetvédelmi adatszolgáltatást kizárólag KÜJ és KTJ azonosító birtokában lehet teljesíteni.

A KAR, valamint az egyes környezetvédelmi szakrendszerek által feldolgozott adatok alapján adatok kérdezhetők le, amelyek tájékoztatást adnak az ország, illetve kisebb közigazgatási térségek környezeti helyzetéről.

A felszíni vizek terheléséről szóló adatszolgáltatási kötelezettség

Az egyes környezeti elemeket terhelő tevékenységek nyilvántartásra és bejelentésre kötelezettek. A felügyelőségeken 1990-től működik a rendszeres adatgyűjtés.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. kormányrendelet bevezette a szennyvíz és használtvíz kibocsátás önellenőrzésének intézményrendszerét. A kormányrendelet meghatározza a közcsatornába bocsátás illetve közvetlenül felszíni befogadóba történő szennyvíz bevezetés során önellenőrzésre kötelezetteket. Az önellenőrzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvíz kibocsátási jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről adatot szolgáltatni (összhangban a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. KvVM rendelettel).

Az adatszolgáltatás a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek számára történik, a VAL és VÉL lapok felhasználásával. A VAL és VÉL lapokat a 27/2005. KvVM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

A VAL lapok (összesen 3 lap) az ún. Vízminőség-védelmi alapbejelentés lapok . A Borítólapon kell feltüntetni az adatszolgáltató ügyfél adatait, a telephely adatait, a kapcsolattartó személy adatait. Az ENG1 lap a szennyvízkibocsátásra vonatkozó előírások adatait tartalmazza, úgymint a szennyvíz mennyiségét (m3/nap), a szennyvíztisztító mű kapacitását (m3/nap, LE), valamint az engedélyezett szennyező anyag kibocsátásokat (szennyező anyag neve, koncentrációja, mennyisége). A VHA2 lap a szennyvíz befogadójának adatai közlésére szolgál: a szennyvíz befogadójának neve, típusa, kódja, szennyvízbevezetés szelvényszáma, EOV koordinátája. A VAL lapokat csak az abban szereplő jellemzők változása esetén kell ismételten beküldeni.

A VÉL lapok (összesen 8 lap) az ún. Vízminőség-védelmi éves bejelentés lapok , amelyeket a tárgyévet követő március 31-ig kell benyújtani.

  • VÉL Borítólap: az adatszolgáltató ügyfél adatait, a telephely adatait, a kapcsolattartó személy adatait tartalmazza.

  • VHA1: Telephelyi és vízhasználati adatok: a telephely alkalmazottainak száma, a telephely vízhasználata (beérkező víz megnevezése, típusa, mennyisége).

  • VHA1_A: A beérkező víz minőségére vonatkozó adatok: a szennyező anyag megnevezése, KAJ száma, koncentrációja.

  • SZK1_1: Szennyvízkibocsátás alapadatai 1 – Telephelyi kibocsátás: a kibocsátott (telephelyről elvezetett) szennyező anyag minősége és mennyisége (szennyező anyag megnevezése, KAJ száma, átlag-koncentrációja, adatmeghatározás módja, használt elemzési/számítási módszer, baleset %, diffúz kibocsátás, termékre vetített mennyiség).

  • VÉL SZK1_2: Szennyvízkibocsátás alapadatai 2 – IPPC köteles létesítmény kibocsátása: az egységes környezethasználat engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó (IPPC) létesítmény által kibocsátott szennyező anyag minősége és mennyisége.

  • VÉL SZK1_3: Szennyvízkibocsátás alapadatai 3 – Veszélyes anyag kibocsátása: veszélyes anyag technológia által kibocsátott szennyező anyag minősége és mennyisége

  • VÉL SZK2: Szennyvízkibocsátás adatai 2 – Kilépő szennyvíz: Az adatszolgáltató/kibocsátó területéről kilépő szennyvíz minősége és éves mennyisége (tisztítási fokozatok szerint).

  • VÉL SZK3: Szennyvízkibocsátás adatai 3 – Iszap: szennyvíziszap adatok (éves iszapmennyiség térfogata és szárazanyag-tartalma, az iszap szennyezőanyag-tartalma, a keletkezett iszap előkezelésének módja és megoszlása, a keletkező iszap elhelyezésének módja és megoszlása).

A felszín alatti vizek terheléséről szóló adatszolgáltatási kötelezettség

A Felszín alatti víz és földtani közeg információs rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. KvVM rendelet mellékletei tartalmazzák a 219/2004. kormányrendelet előírásai alapján szükséges bevallások adatlapjait, azaz A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. kormányrendelet

  • 35. § 1 (b) bekezdése szerinti szennyező források, szennyezett területek és kármentesítések országos számbavételéhez (FAVI-KÁRINFO) szükséges adatlapokat;

  • 35. § 1 (c) bekezdése szerinti környezet használati monitoring rendszerek adatszolgáltatásához (FAVI-MIR-K) szükséges adatlapokat;

  • 35. § 1 (a) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentéséhez (FAVI-ENG) szükséges adatlapokat.

A 219/2004. kormányrendelet, valamint a 18/2007. KvVM rendelet részletezi adatszolgáltatás jogi hátterét (kötelezettek köre, határidők).

A FAVI-KÁRINFO adatszolgáltatás teljesítése során (a KÜJ és KTJ azonosítók megléte esetén) a B1 (Tényfeltárás előtti adatok adatlapja), a B2 (Tényfeltárás utáni adatok adatlapja) és a B3 (Műszaki beavatkozás utáni adatok adatlapja) adatlapot kell kitölteni, és az illetékes felügyelőségnek megküldeni.

A B1 adatlapon kell részletezni az alábbiakat: potenciális, pontszerű szennyezőforrás jellemzése, szennyező anyag környezetbe történő potenciális bejutásának és a védelmi megoldás(ok)nak a jellemzése, valószínűsíthető szennyezettség meghatározása a potenciális, pontszerű szennyezőforrás területén környezeti elemenként, természetes védettség, receptorok, hatásviselők.

A B2 adatlapon kell részletezni az alábbiakat: a feltárt szennyezőforrás(ok) jellemzése, feltárt szennyező anyagok jellemzése, a szennyező anyag mennyiségi jellemzése környezeti elemenként, természetes védettség, felszín alatti vízáramlási rendszer, hatásviselők, a tényfeltárás költség adatai, a műszaki beavatkozás becsült költsége, a tényfeltárás utáni kármentesítési monitoring becsült költsége.

A B3 adatlapon kell részletezni az alábbiakat: a műszaki beavatkozás eredményessége, a visszamaradt szennyezettség terjedésének jellemzése, a szennyező anyag jellemzése, a szennyező anyag mennyiségi jellemzése környezeti elemenként, a visszamaradt szennyezettség jellemzése, természetes védettség, hatásviselők, az eltávolított szennyező anyag mennyiségének becsült értéke, a műszaki beavatkozás során kezelt talaj és felszín alatti víz mennyisége, az alkalmazott kármentesítési technológia, a tényfeltárás költség adatai, a műszaki beavatkozás és az azt megelőző és követő monitoring költségei.

A FAVI-MIR-K bejelentő adatlapok a környezet használati monitoring rendszerek adatszolgáltatását tartalmazzák. Adatszolgáltatás szükséges a monitoring rendszerről, a monitoring rendszer által megfigyelt környezethasználatról, a mérőpontra vonatkozó adatokról (kút, forrás stb. műszaki és hidrogeológai adatai), mintavételre vonatkozó adatokról, a helyszíni és laboratóriumi mérések adatairól, a mérőpontra vonatkozó mennyiségi adatokról.

A FAVI-ENG lapokon történik az engedélyköteles tevékenységek bejelentése, azaz ezek alap bejelentőlapok a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről (az engedélyköteles tevékenység adatait, a terhelő szennyező anyagok fajtánkénti mennyiségét, az engedélyező határozatok adatait tartalmazzák). A FAVI-ENG-ÉJ lapokon történik az engedélyköteles tevékenységek éves jelentése: éves adatszolgáltatás a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről. A FAVI-ENG-ÉJ 1 és 2 lapokon szerepelnek a szennyező anyag fajtája szerint az adott helyen történő bevezetések, elhelyezések éves mennyiségei, illetve a felhalmozott anyagok év végi mennyisége, valamint a rendkívüli események miatti szennyező anyagok tárgyévi bevezetése/elhelyezése.

Az OSAP keretében szolgáltatott vízre vonatkozó adatok

A statisztikai adatgyűjtés megvalósítása vagy adatszolgáltatási kötelezettség előírásával vagy önkéntes adatszolgáltatás alapján történhet. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatforrásait és hazai információs kapcsolatait az íOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) által évente meghatározott feladatok jelölik ki. Az OSAP tartalmazza az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket. Az OSAP-ban szereplő adatgyűjtések nyilvántartási rendszerét a KSH alakítja ki és vezeti. A program tervezetét a KSH állítja össze, majd az Országos Statisztikai Tanács (OST) véleményezése után a kormány rendeletet hoz a programról és az adatszolgáltatási kötelezettségről. Jelenleg az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. kormányrendelet hatályos.

A 2.1. táblázat az OSAP vízzel kapcsolatos adatgyűjtési kötelezettségeit részletezi.

2.1. táblázat - A vízzel kapcsolatos adatgyűjtési kötelezettségek az OSAP-ban.

Nyilvántartási szám, cím, az adatszolgáltatás beérkezési határidejeAdatszolgáltatóinak meghatározásaAdatkörökIrányadó uniós jogi aktus
1062 : Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás.A tárgyévet követő március 24.a lakosság részére vízellátást vagy szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást nyújtó regionális vízművek, az önkormányzati víz- és csatornamű-vállalatok, az önálló víz- és csatornaművel rendelkező város- és községgazdálkodási, valamint egyéb vállalkozások, intézmények, szervezetek
(1) Közüzemi víztermelés, szolgáltatott vízmennyiség, ivóvízvezeték-hálózat, ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások, üdülőegységek száma
(2) Az ivóvíz-ellátási célra kitermelt víz minősége és a közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések átmeneti ivóvízellátása
(3) Az ivóvízellátás díja, díjbevételek, ivóvíz-ellátási beruházások
(4) Szennyvízgyűjtő-hálózat, a szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások, üdülőegységek száma
(5) Szennyvízkibocsátás, -tisztítás, a települési szennyvíztisztítók fontosabb paraméterei
(6) Szennyvízkibocsátások szennyezőanyag-tartalma kibocsátások szerint, szennyvízkibocsátások nehézfémtartalma kibocsátások szerint
(7) Szennyvíziszap-keletkezés és -elhelyezés, a tisztított szennyvíz hasznosítása, szennyvíziszap-kezelés és üzemeltetői ráfordításai
(8) Szennyvíz-elvezetési, -tisztítási díjbevételek
(9) A szennyvíz-elvezetési agglomeráció területén megvalósuló szennyvíz-elvezetési, -tisztítási beruházási ráfordítások

2000/60/EK Irányelv

75/440/EGK Irányelv

91/271/EGK Irányelv

93/481/EGK Határozat

1373 : A mezőgazdasági vízszolgáltatás.A tárgyévet követő január 20. környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, regionális vízművek, vízitársulatok, egyéb üzemeltetők
(1) A főművek fontosabb kapacitás és vízszolgáltatási adatai
a) Kitermelt és értékesített víz mennyisége (öntözés, halastó, egyéb)
b) Vízjogilag engedélyezett terület (öntözés, halastó)
c) Üzemeltetésre bejelentett terület (öntözés, halastó)
(2) Főművön kívüli mezőgazdasági vízszolgáltatás
a) Kitermelt és értékesített víz mennyisége (öntözés, halastó, egyéb)
b) Vízjogilag engedélyezett terület (öntözés, halastó)
c) Üzemeltetésre bejelentett terület (öntözés, halastó)
(3) Öntözés és tógazdaság megoszlása megyénként
a) Vízjogilag engedélyezett terület
b) Az év folyamán üzemeltetett terület
c) Értékesített vízmennyiség
2000/60/EK Irányelv
91/676/EGK Irányelv
1375 : A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint megfigyelő-kutak üzemi figyelési tevékenysége.A tárgyévet követő március 31. azok a vízbázisok, ahol az átlagos víztermelés mennyisége (Q)100 m3/nap, továbbá a Q10 m3/d ivóvíz-szolgáltatók, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által kijelölt víztermelők
(1) Termelő és megfigyelő kút, forrás törzsadatai
(2) Termelő és megfigyelő kút, forrás azonosítói
(3) Termelőkút, megfigyelő kút, forrás vagy galéria mennyiségi mérési adata
(4) Termelőkút, megfigyelő kút, forrás vagy galéria vízminőségi vizsgálatok adatai
2000/60/EK Irányelv
1376 : A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai.A tárgyévet követő március 1. víz- és csatorna-közműveket üzemeltető állami, önkormányzati és társasági tulajdonban lévő gazdasági szervezetek
(1) A közüzemi vízellátási és csatornázási tevékenységekkel összefüggő műszaki-gazdasági adatok
(2) Víztermelés, víztisztítás, vízszállítás és vízelosztás létesítményei, mennyiségi, minőségi, kapacitás és technológiai adata
(3) Ivóvízellátó hálózatok rendszerkapcsolatai, vízforgalmi adatok
(4) Szennyvíz agglomerációk létesítményei, gyűjtőhálózati, szállítóművi, tisztítóművi mennyiségi, kapacitás és technológiai adatai
(5) Ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díjak
(6) Beruházási ráfordítások
91/271/EGK Irányelv
98/83/EK Irányelv
1378 : Az 5 m3/óra teljes vízforgalmat, illetve a 80 m3/d frissvíz-használatot elérő nem közüzemi vízhasználók vízgazdálkodási adatai.Külön utasítás szerint. a tárgykörben érintett nem mezőgazdasági, kijelölt vízhasználók
(1) Az adatszolgáltató és a telephely adatai
(2) A felhasznált vízkészletek mennyiségi, minőségi adatai, vízforgalom
(3) Üzemi vízgazdálkodási adatok
(4) Használtvíz kibocsátás mennyiségi, minőségi jellemzői, befogadók azonosítása
(5) A telephely víz- és szennyvíztisztítási, valamint szennyvíziszap kezelési, energetikai és biogáz hasznosítási adatai
(6) Víz-, csatornadíj és munkaügyi adatok
2000/60/EK Irányelv
1694 : A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai.A tárgyévet követő január 31.Az 500 m3/év feletti vízhasználatra vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyesek, vízszolgáltató vállalkozások, környezetvédelmiés vízügyi igazgatóságok
(1) Vízhasználó azonosítása és adatai
(2) Vízkivételi adatok
a) A vízkivétel beazonosítása (vízfolyás, szelvény)
b) A felszíni vizekből (vízfolyás, állóvíz) történő közvetlen vízkivétel felhasználási célja és módja
c) A vízhasználat vízjogi alapja
d) A vízkivétel havonkénti és nyári dekádonkénti mennyisége (m3)
(3) A vízbevezetés
a) A vízbevezetés beazonosítása (vízfolyás, szelvény)
b) A vízbevezetés vízjogi alapja
c) A felszíni vizekbe (vízfolyás, állóvíz) történő közvetlen vízbevezetés éves mennyisége (m3)
d) A bevezetett víz minősége (minősítése)
2000/60/EK Irányelv

A vízminőség immissziós adatgyűjtő rendszerei

Magyarországon 1954 óta léteznek rendszeres vízminőségi mérések a felszíni vizekre vonatkozóan. A „hagyományos” vízszennyező anyagokra (szerves anyagok, tápanyagok, ásványi sók) így meglehetősen hosszú távú adatsorok állnak rendelkezésre. 1994-2007-ig az MSZ 12 749 szabvány tartalmazta a felszíni vízminőségi törzshálózati rendszer működésének alapkövetelményeit és a vízminőségi rendszer leírását. Általában kétheti gyakorisággal történtek a mintavételek 109 folyó, a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza tó és a Fertő tó összesen 240 szelvényében. Évente mintegy 6000 mintavétel történt, és 30-40-féle fizikai, kémiai, biológiai paramétert vizsgáltak.

A felszín alatt vizek rendszeres vízszintészlelése még régebbi múltra tekint vissza: a talajvízszint-észlelő törzshálózat az 1930-as évektől, a karsztvízszint-észlelő törzshálózat az 1950-es évektől, a rétegvízszint-észlelő törzshálózat pedig az 1970-es évektől épült ki. A felszín alatti vízminőségi törzshálózat az 1980-as évek közepe óta működött. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotáról alapvetően három fő adatcsoport ad számunkra információt: a monitoring rendszerek, a vízkivételekhez kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatások, valamint kutatási programok, egyes időszakos felmérések.

A korábbi monitoring hálózatokat 2007-től felváltotta a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásainak megfelelő feltáró, operatív és vizsgálati monitoring, amely több-kevesebb változást hozott az észlelések helyét, gyakoriságát, a mért paramétereket tekintve is.

A víztestek állapotának értékeléséhez szükséges adatokat és információkat a VKI háromszintű monitoringja állítja elő.

A feltáró monitoring célja az alapállapot, a kiinduló helyzet felmérése a természeti viszonyok hosszú távú változásainak és az emberi tevékenységből származó hosszú távú változások értékelésének céljából. A feltáró monitoring elegendő szintű információt kell biztosítson a felszíni víztestek állapotának minősítéséhez, a hosszú távú természetes és antropogén hatások okozta állapotváltozások kimutatásához, a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekben vállalt mérési kötelezettségek teljesítéséhez. A feltárási megfigyelést egész évben folyamatosan kell végezni a vízgyűjtő-gazdálkodási terv által lefedett időtartamon belül. Amennyiben a feltáró megfigyelés eredménye alapján megállapítható, hogy a vizsgált víztest elérte a jó állapotot, valamint a terhelések és azok hatásainak változása a későbbiekben nem feltételezhető, akkor a feltáró megfigyelést elég minden harmadik vízgyűjtő gazdálkodási terv időszakában elvégezni.

Az operatív monitoring célja az emberi terhelések ökológiai állapotra vonatkozó hatásainak pontosítása, a víztestek állapotára vonatkozó előzetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések megtervezése és hatásainak nyomon követése. Az operatív monitorozó program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásának időszaka alatt módosítható.

A vizsgálati monitoring a rendkívüli (balesetszerű szennyezések), illetve új terhelésekként megjelenő szennyezések mértékének és hatásának megállapítására szolgál mindaddig, amíg az esemény előtti állapot helyreáll. Vizsgálati monitoringot kell működtetni, ahol: valamely vízminőségi határérték túllépésének oka ismeretlen; a feltáró monitoring jelzi, hogy a víztestre a célkitűzések valószínűleg nem teljesülnek, és operatív monitoring még nem létesült; balesetszerű szennyezés nagyságáról és hatásáról kell megbizonyosodni.

Felszíni vizek Víz Keretirányelv szerinti feltáró monitoringja

Magyarországon a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelésének rendjét, az új monitoring rendszer működtetésének elveit, rendszerét és szakmai követelményeit a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. KvVM rendelet szabályozza. A VKI monitoring tervezése az ebben foglalt előírásoknak megfelelően történt meg, a már évtizedek óta működő monitoring programokra alapozva. A VKI előírásain túl figyelembe vételre kerültek az egyéb hazai jogszabályi és szakmapolitikai szempontok, valamint a rendelkezésre álló mérési kapacitások is.
A 31/2004. KvVM rendelet mellékletei az alábbiakat tartalmazzák:
  • Vízminőségi elemekaz ökológiai állapot és potenciál osztályozásához, valamint a referencia értékek kialakításához.

  • Az ökológiai állapot osztályozásának általános meghatározásai.

  • Az osztályba sorolás módja.

  • A VKI monitoring felszíni vizes alrendszerei, vizsgált paraméterek listája, mérési gyakoriság.

  • Felszíni vizek tipológiája.

  • Feltáró monitoring helyek listája.

  • A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek.

A VKI a vízminősítési rendszert is megváltoztatta . A VKI fogalomrendszerében nem vízminőségről beszélünk, hanem az érintett víztest állapotát ill. potenciálját határozzuk meg. Míg korábban a víz fizikai-kémiai paramétereit mérték döntően, mostantól fogva kiemelt szerepet kapnak a biológiai mutatók, mivel a vízminőséget ökológiai szemlélettel vizsgálják. Eszerint a felszíni víztest állapotát annak ökológiai és kémiai állapota együttesen határozza meg. Az ökológiai állapot a biológiai elemekből (vízi flóra, fenéklakó gerinctelen fauna, halfauna), a hidrológiai és morfológiai elemekből (áramlás, folyófolytonosság, medermorfológia), valamint a biológiai elemekre hatással levő fizikai és kémiai elemekből (hőmérséklet, oxigénellátottság, sótartalom, savasodási állapot, tápanyag-állapot) tevődik össze. A víz kémiai állapotát a vízszennyező anyagokkal jellemzik. Ide tartoznak az ún. Elsőbbségi anyagok („33” lista: kiemelten veszélyes, a vízi környezetre jelentős kockázatot jelentő anyagok, amelyek vizekbe történő bevezetését meg kell tiltani), valamint azok az egyéb szennyező anyagok, amelyek jelentős mennyiségben kerülnek bevezetésre az élővizekbe, és ez által kedvezőtlen hatást okoznak.

Az ökológiai állapotot kiváló, jó, mérsékelt, gyenge és rossz osztályba soroljuk; térképi színkódja rendre kék, zöld, sárga, narancs és vörös. A kémiai állapot osztálya lehet jó (térképi ábrázolásának színkódja: kék), vagy nem éri el a jó állapotot (színkódja: vörös).

A feltáró monitoring során az alábbi paramétereket mérik, általában a megadott vizsgálati gyakorisággal, de ettől való eltérés is lehetséges. (Részletesebben a 31/2004. KvVM rendelet 4. mellékletéből lehet tájékozódni.)

Általános fizikai-kémiai paraméterek (évente 12 alkalommal):

  • vízhőmérséklet, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, összes lebegőanyag, KOIp, KOIk, TOC, BOI5, összes oldott anyag, összes keménység, oldott vas, oldott mangán, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lúgosság, klorid, szulfát.

Tápanyagmutatók (évente 12 alkalommal):

  • ammónium, nitrát, összes nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor, klorofill-a.

Veszélyes anyagok („33” lista és „egyéb veszélyes anyagok” listája alapján) (évente 12 alkalommal, 6 év alatt egyszer egy évig):

    • „33” lista szerves:

      • Poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek:

        • naftalin, antracén, fluorantén, benzo(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén;

      • Illékony aromás szénhidrogének (BTEX):

        • benzol;

      • Tributil-ón vegyületek

      • Egyéb aromás szénhidrogén vegyületek:

        • di(2-etilhexil)ftalát, nonil-fenolok, (4-p-nonilfenol), oktil-fenolok, (p-terc-oktil-fenol);

      • Halogénezett alifás szénhidrogén vegyületek:

        • diklórmetán, triklórmetán, 1,2-diklóretán, C10-C13 klóralkánok, hexaklór-butadién;

      • Halogénezett aromás szénhidrogén vegyületek:

        • 1,2,4-triklór-benzol, pentaklór-benzol, hexaklórbenzol, brómozott difeniléterek, pentaklór-fenol;

      • Peszticidek:

        • alaklór, atrazin, klórfenvinfosz, klórpirifosz, endoszulfán (alfa-endoszulfán), hexaklór-ciklohexán, gamma izomer lindán, izoproturon, diuron, simazin, trifluralin.

    • „Egyéb veszélyes anyagok” szerves:

      • DDT vegyületek, aldrin, dieldrin, endrin, isodrin, széntetraklorid, tetraklór-etilén, triklór-etilén.

    • „33” lista (nehézfémek):

      • kadmium, ólom, higany, nikkel.

    • „Egyéb veszélyes anyagok” (nehézfémek):

      • összes króm, arzén, cink, réz.

Biológiai mutatók:

  • fitoplankton: lebegő életmódot folytató algák (évente 4 alkalommal vízfolyások, 6 alkalommal állóvizek esetén);

  • fitobenton: a mederaljzaton vagy egyéb szilárd felületen bevonatot képező algák (évente 2 alkalommal);

  • makrofita: a makroszkopikus lágyszárú növényzet (évente 1 alkalommal);

  • makrozoobenton: a fenéklakó makroszkopikus vízi gerinctelenek (évente 2 alkalommal vízfolyások, 1 alkalommal állóvizek esetén);

  • halak (min. 6 évente).

A hidrológiai és morfológiai paramétereket (a meder kanyargóssága, a mederanyag összetétele, az üledék vastagsága, a meder jellemző méretei, a hullámtér szélessége és használati jellege, a partvédelem jellege és célja, a burkolat hossza és jellege, a mederduzzasztás helye és mértéke, a meder szabályozás helye és jellege, a kotrás gyakorisága és célja) minimum 6 évente kell vizsgálni.

Az ivóvíz kivételére használt vizekkel kapcsolatban a VKI 7. cikke előírja az átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosító víztestek megfigyelését. Az ivóvíz kivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz ellenőrzési követelményeit a 6/2002. KvVM rendelet szabályozza Magyarországon. A rendeletekben szabályozott vízminőségi követelmények és monitoring előírások teljes mértékben megfelelnek a Tanács 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételére szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, valamint a Tanács 79/869/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérési módszereiről és a mintavétel és analízis gyakoriságáról szóló irányelvekben előírt kötelezettségeknek. A VKI 7. cikke szerinti ivóvízkivételekre vonatkozó monitorozási követelményeket a fenti jogszabályok tartalmazzák. Ezek a követelmények érvényesülnek az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestek monitorozásánál. Az ivóvízbázisok esetében minden olyan veszélyes anyagot,illetve egyéb szennyező anyagot rendszeresen monitorozni kell, amelyet a víztest vízgyűjtőjén kibocsátanak és veszélyeztetheti az ivóvízellátást.

A felszíni vizek feltáró monitoringja két alprogramot foglal magába: az állóvizek (HUSWPS_1LW: 23 mintavételi hely) és a vízfolyások (HUSWPS_1RW: 124 mintavételi hely) feltáró monitoringját . A vizsgálandó mintavételi helyek úgy lettek kiválasztva, hogy azok megfelelően reprezentálják a víztestek, víztest csoportok állapotát, és hogy a VKI által szigorúan előírt szempontokon túlmenően alapinformációkat szolgáltassanak az egyéb hazai szakmai, jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek szempontjából is.

Felszíni vizek Víz Keretirányelv szerinti operatív monitoringja

A felszíni vizek esetében az operatív monitoringon belül három fajta vizsgálat történik: a szerves anyag és tápanyag terhelés szerinti kockázatosság, a hidromorfológiai kockázatosság, valamint a veszélyes anyag terhelés szerinti kockázatosság alapján. (Kockázatosnak az a víztest minősül, amelyik 2015-re várhatóan nem éri el a VKI szerinti jó állapotot valamely fenti paraméter esetében.) A kockázattípusnak megfelelően azokat a szennyezőket vizsgálják, amelyek az adott helyeken a terheléseket jellemzik, és amelyek a vízi élővilág számára meghatározóak; és olyan részletességgel, hogy a szignifikáns hatás eldönthető legyen, illetve az intézkedések hatása kimutatható legyen.

Az operatív monitoring esetén a vízhozam naponta, a morfológiai paraméterek min. 6 évente, a biológiai paraméterek évi 1-4 alkalommal, az általános fizikai-kémiai paraméterek évente 4 alkalommal, a veszélyes anyagok szerinti kockázatosság esetén a veszélyesanyagok évente 12 alkalommal kerülnek meghatározásra. (Részletesebben a 31/2004. KvVM rendelet 4. mellékletéből lehet tájékozódni.)

A tavak hidromorfológiai kockázatosság szerinti operatív monitoringja (HUSWPO_1LWHM) 19, a tavak tápanyag és szerves anyag kockázatosság szerinti operatív programja (HUSWPO_1LWNO) 21 mintavételi helyet foglal magában.

A vízfolyások operatív monitoringja 6 alprogramot foglal magában. Négy alprogram működik a különböző okokból hidromorfológiailag kockázatosnak minősített folyó víztestekre (HUSWPO_1RWHM, HUSWPO_2RWHM, HUSWPO_3RWHM, HUSWPO_4RWHM: összesen közel 600 mintavételi hely). Egy alprogram a tápanyag vagy szerves anyag terhelés miatt kockázatosnak minősített folyó víztestekre (HUSWPO_1RWNO: 177 mintavételi hely), valamint egy a veszélyes anyag terhelés miatt kockázatosnak minősített folyó víztestekre (HUSWPO_1RWPS: 76 mintavételi hely).

A felszíni vizek monitoring rendszerének mintavételi pontjairól a 2.19. ábra nyújt áttekintést.

2.19. ábra - Felszíni vizek monitoring rendszere (Forrás: Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2009).

Felszíni vizek monitoring rendszere (Forrás: Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2009).


Egyéb felszíni víz monitoring rendszerek

A VKI monitoring programokon kívül a kiemelt fontosságú felszíni vizeink esetében (pl. Felső-Duna szigetközi térsége, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó), valamint egyes, jogszabályokban kijelölt „védett” területen (fürdővizek,felszíni vizes ivóvízbázisok) ún. speciális monitoring rendszerek üzemelnek.

A Tisza vízgyűjtőjén működik az Automatikus Vízminőségi és Riasztó Rendszer , a külföldről érkező váratlan szennyezések előrejelzése céljából. A Hernádon, a Szamoson és a Berettyón összesen három mintavételi helyet foglal magában. A mért paraméterek: vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, zavarosság, ammóniumion, TOC, felszíni olaj, klorofill-a, toxicitás. A szamosi állomás cink, kadmium, ólom, réz és cianid mérésére is alkalmas. A folyamatos mérések eredményeit a www.rivermonitoring.hu oldalon lehet megtekinteni.

Felszíni alatti vizek 2006 előtti monitoringja

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi változásainak országos áttekintését két törzshálózat biztosította: a több hálózatot magába foglaló felszín közeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat, valamint a felszín alatti vízminőségi törzshálózat.

A felszín közeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat az állami vízügyi és földtani szervek kezelésében üzemel(t). A talajvízszint-észlelő hálózat az 1930-as évek óta épült ki fokozatosan, 1642 kútban hetente 1-2-szer történt vízszint-leolvasás. A rétegvízszint-észlelő törzshálózatot az 1970-es évektől fejlesztették. 377 kútban, legalább havonta történt vízszint-leolvasás. A karsztvízszint-észlelő törzshálózat az 1950-es évektől alakult ki, elsősorban a Dunántúli-középhegységben, főként a bányászat kapcsán. 250 figyelőkútban, legalább havonta történt leolvasás.

A fenti törzshálózaton kívül egyéb vízszint mérések is rendelkezésre álltak. A Magyar Állami Földtani Intézet vízszint-figyelő hálózata 163 kutat foglalt magába. A forrásmérő törzshálózatban 52 forrás vízhozamát mérték, legalább havonta. Üzemi mérések is folynak: a vízmű vállalatok havonta mérik a hozamokat és szinteket. Az adatokat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG-ek) számára kell elküldeniük, ezek pedig évente továbbítják azokat a Központi Vízrajzi Adattárba. Ezen kívül minden, évi 500 m3-nél többet termelő forrásról és kútról a termelési adatokat a használó a KÖVIZIG-ek számára meg kell küldje, ezek pedig az adatokat a Központi Vízrajzi Adattárba továbbítják (összesen 31 700 objektum). Rendelkezésre áll még mintegy 75 000 kút építéskori vízszintadata. A sérülékeny távlati (78 db) és üzemelő (626 db) vízbázisokon feltárást végeztek, az itt elkészült monitoring-kutak azonban főként vízminőségi monitoring céljára szolgálnak.

A Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat 1983-tól működött. A hálózatba tartozó kutakból és forrásokból évente 1-12 alkalommal vettek vízmintát. A hálózat lényegében az üzemi adatszolgáltatásokban is megjelenő vízminőségi információk egy részére támaszkodott, és nem felelt meg az országos felszín alatti vízminőségi törzshálózat követelményeinek. A felszín alatti víztestek kémiai állapotának jellemzésére használható adatok az alábbi, különböző rész-monitoring rendszerekből származtak:

  • A kutak építése során szerzett vízminőségi adatok. Az 1970-ig létesített 60 ezer kút elégtelen adatokkal rendelkezik, de az azóta létesült közel 15 ezer kútnál megtörtént az építéskori rutin ellenőrzés.

  • A települési ivóvíz-ellátásra szolgáló kutak rendszeres minőség-ellenőrzése történik. Ez több mint 3800 kút évi 1-12-szer történő rutin kémiai vizsgálatát jelenti.

  • A Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat 1983-tól, 600 kúttal üzemelt. A kutak többsége a közüzemi vízművek termelőkútjai közül került ki, évi 1-12 mintavétel történt.

  • A pontszerű szennyező források monitoringja. A legfontosabbakat már nyilvántartásba vették. A helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik. Az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyező forrás típusától függenek.

  • A sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoring (ld. korábban).

  • Környezetvédelmi monitoring-rendszerek. Elsősorban a hiányosságok kiküszöbölésére hozták létre a felszín közeli vízminőség monitorozására. Kiépítettsége nem teljes. A célok szerint az alábbiakra terjedne ki: a Szigetköz és környezete, a Duna-Tisza köze, a Dráva-völgy, havária monitoring a nagy felszíni vízfolyásaink mentén, expedíciószerű talajvíz feltárás az Alföldön, mezőgazdasági diffúz szennyezések monitoringja, települési monitoring, a vízkivételi területek közötti térségek monitoringja.

Felszín alatti vizek Víz Keretirányelv szerinti monitoringja

A felszín alatti vizek VKI szerinti monitoring programjának alapjait a 30/2004. KvVM rendelet (a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól) fekteti le.

A felszín alatti víz monitoring rendszer a területi és a környezethasználati monitoring rendszerből épül fel. A területi monitoring jelenti az állami szervezetek által működtetett monitoring rendszereket. Ezek a felszín alatti vizek mennyiségi, valamint a természetes tényezők (pl. a kőzetekből kioldódó ásványianyag-tartalom) és a diffúz emberi hatások (nem pontszerű szennyező források) következtében létrejövő minőségi állapotát, illetve ezek hosszú távú változásait követik nyomon. A környezethasználati monitoring célja a pontszerű szennyező források felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak megfigyelése. Az ehhez szükséges adatokat a környezethasználók által végzett mérések szolgáltatják.

A felszín alatti vizek területi monitoringjába 6 mérési alprogram tartozik. A vízminőségi monitoring helyeken az oldott oxigén, a pH, a fajlagos elektromos vezetőképesség, a nitrát és az ammónium meghatározása, valamint az egyes alprogramoknál jelölt paraméterek meghatározása történik. A mintavételek gyakorisága a sérülékeny rétegekben évente 1-2, a mélyebb, nem sérülékeny rétegekben évente 1, a termálvíztestekben pedig hatévente egy.

HUGWPQ1 Vízszint észlelő monitoring és HUGWPQ2 Kiegészítő mennyiségi monitoring:

Összesen 1772 mintavételi hely. Az észlelési gyakoriság a hideg vizű porózus víztestek felszín közeli állomásain, valamint a hideg vizű karsztvíztesteken általában heti vagy annál gyakoribb, a porózus mélyebb rétegekben havi gyakoriságú. A termálvíztesteken kijelölt állomások észlelési gyakorisága havi egy alkalom.

HUGWPS1 Feltáró monitoring külterületeken:

Döntő többségében sérülékeny rétegekre terjed ki. A 685 mintavételi hely 25 típusterületet képvisel. A VKI szerinti kötelező paraméterek mérése mellett a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek. A mintavételek gyakorisága: évente 1-2.

HUGWPS2 feltáró monitoring beépített és ipari területeken:

Döntő többségében sérülékeny rétegekre terjed ki, 196 mintavételi helyen. A VKI szerinti kötelező paraméterek mérése mellett a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek. A mintavételek gyakorisága: évente 1-2.

HUGWPS3 feltáró monitoring mélyebb, nem sérülékeny rétegekre:

784 mintavételi hely (elsősorban ivóvíztermelő kutak). A VKI szerinti kötelező paraméterek mérése mellett a következő paraméterek mérése tervezett: arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, ill. indokolt esetben peszticidek, triklóretilén, tetraklóretilén. A mintavételek gyakorisága: évente 1.

HUGWPS4 feltáró monitoring termálvíztestekre:

74 mintavételi hely. A VKI szerinti kötelező paraméterek mérése mellett a következő paraméterek mérése tervezett: klorid, szulfát. A mintavételek gyakorisága: hatévente 1.

Az EU Nitrát irányelve a mezőgazdasági célú nitrát szennyezés csökkentése érdekében írja elő a felszín alatti vizek minőségi megfigyelését. Ezek a mérőpontok egyben a VKI minőségi monitoring részét is képezik (2.20. ábra).

Az ivóvízkivételre igénybevett víztermelő monitoring pontokra a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. KöViM rendelet előírásai az irányadóak.

2.20. ábra - A VKI és nitrát monitoring pontjai (Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2009).

A VKI és nitrát monitoring pontjai (Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2009).


Vizek hidrológiai adatgyűjtő rendszerei

Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR)

A vízgazdálkodási tevékenység körébetartozó vízügyi szakterületek, úgymint a vizek és vízilétesítmények kezelése, a vízkárelhárítás, a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység, valamint a vízkészlet-gazdálkodás feladatainak ellátására az észlelés, adatgyűjtés, továbbítás, feldolgozás és értékelés egységes rendszerének létrehozása szükséges.

Hazánkban több mint 150 évre visszamenő múltja van a vízügy területén a hidrológiai méréseknek, vizsgálatoknak és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtésnek. A készletek megállapításához, jellemzéséhez és a fogyasztással való összevetéséhez a vízgazdálkodásnak szüksége van a meteorológiai, vízrajzi, vízföldtani adatokra is. Az elmúlt évtizedek során ma is működő információs rendszerek alakultak ki a vízrajzi, medermorfológiai és vízföldtani adatokból. Ilyenek a folyók vízrajzi atlaszai, a napi vízjárási térkép és az országos vízrajzi adattár. A kezdeti papír alapú adatnyilvántartást, feldolgozást és hozzáférést mára felváltották a folyamatos fejlesztés alatt álló számítógép alapú rendszerek. Az 1980-as évektől elterjedt személyi számítógépeken kezdték meg működésüket az első, még DOS alapú adattároló és feldolgozó rendszerek. 1987 és 1989 között sor került a SHATIR programrendszer kifejlesztésére, amelynek feladata a vízrajzi elsődleges adatfeldolgozás és adattárolás támogatása volt. Ez a rendszer 1989-től 2001-ig üzemelt a vízügyi igazgatóságokon és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben (VITUKI, később Rt., majd Kht.). Az 1997-ben elindított VIHAR projekt (Vízgazdálkodási Információs Rendszer Hidrológiai Alrendszere) jelentette a fejlesztések következő lépését.

A vízügyi informatika fejlesztése során az alábbi – legjelentősebb – informatikai rendszereket hozták létre:

  • Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR).

  • Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR).

  • Vízminőségi Kárelhárítási Információs Rendszer (VIKÁR).

  • Hidrometeorológiai Információs Rendszer.

  • Vízföldtani Információs Rendszer (mintegy hatvanezer kút és más objektum adatait gyűjti, kezeli és szolgáltatja).

  • Vízügyi jelentés nyilvántartási információs rendszer (nyilvántartja és kezeli a vízügy külföldre irányuló jelentési kötelezettségeit).

A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának rendszere, amely tartalmazza és kezeli a társadalom vízzel kapcsolatos igényeivel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére. A VIZIR egy vízgazdálkodási alapnyilvántartó rendszer, mely a digitális Vízügyi Adattárra épül rá. A VIZIR országos üzemeltetése (működtetése) 2007. április 1-től a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) feladata, és működtetésében a területi igazgatóság ok is részt vesznek.

A VIZIR-en belül elsőként üzembe állított alkalmazások a Vízrajzi Objektum- és Törzsadat-kezelő Rendszer (OTAR), az Operatív Hidrológiai Modul (OHM) és a Magyar Hidrológiai Adatbázis (MAHAB) voltak. Az adatbázisok Microsoft SQL Serveren vannak.

A VIZIR országos rendszerét jelenleg az alábbi adatbázisok alkotják (2.2. táblázat).

2.2. táblázat - A VIZIR adatbázisai.

 adatbázisleírás
1.dtmDigitális Törzskönyv és Mérőeszköz nyilvántartó adatbázis
2.eafMAHAB elsődleges adatfeldolgozási területi adatbázis
3.erendVízrajzi észlelési rendek adatbázisa
4.gmsqlGazdasági-műszaki nyilvántartás munka-adatbázisa
5.hidroMAHAB hidrológiai idősorok adatbázisa
6.hoMAHAB hófeldolgozás adatbázis
7.mahab2000Magyar Hidrológiai Adatbázis alaprendszere
8.naploVIZIR naplózási adattáblák
9.ohmOperatív Hidrológiai Modul adatbázisa
10.otrVízügyi Objektum és Törzsadatkezelő Rendszer (OTAR) alapadatbázis
11.profilTerületi profil adatbázis
12.rep_mahab_2000_xxMAHAB idősorok replikációs adatbázisai (VKKI)
13.rep_vkj_xxVízkészletjárulék replikációs adatbázisok (VKKI)
14.riportTerületi objektum riport adattáblák az otr adatbázisból
15.sqlforumSQL fórum témák és felvetések
16.tavmTerületi távmérő rendszer bemeneti adatbázis
17.teszirTelepülési Szennyvíz Információs Rendszer munkaadatbázisa
18.vaVízügyi Adattár területi munkaadattáblái és eljárásai
19.vfnaploVízföldtani Napló alapadatbázis
20.vizhozamRészletes vízhozam mérések (jegyzőkönyvek) alapadatbázisa
21.vizirVIZIR alapadatbázis (definíciók, fogalomtár, rendszerelemek, verziók)
22.vkjVízkészletjárulék területi alapadatbázis

Magyar Hidrológiai Adatbázis

A Magyar Hidrológiai Adatbázis (MAHAB) megvalósítása az előkészítő munkák után 1999-2000-ben történt meg. 2000 őszére töltötték fel a számítógépes adatbázist a vízrajzi törzsállomások 1900-1998-ig terjedő adataival. Az adatbázis feltöltése az igazgatóságok feladata, míg az adatbázis működtetése, szervizelése a VKKI hatáskörébe tartozik. Az itt tárolt adatok egy része, kb. 110 állomás (törzsállomások) a VITUKI Kht. által terjesztett Vízrajzi Évkönyvekben papír és CD formátumban elérhetőek. Ezek az adatok a VITUKI Kht. és a VKKI üzemeltetésében lévő www.vizadat.hu honlapon is hozzáférhetőek lesznek bárki számára. A honlapon az alábbi adatok érhetők el.

A) Törzsadatok:

  • Meder (vízfolyás, tó, csatorna stb.) adatok: adott vízbe (listából konkrétan kiválasztható) milyen más vizek (árok, belvíztározó, csatorna, ér, folyó, holtág, kisvízfolyás, mellékág, öböl, patak, tározó, tó) torkollanak, és a betorkolló víz adatgazdája melyik igazgatóság.

  • Védelmi szakaszok.

  • Védelmi szakaszokat keresztező műtárgyak.

  • Felszíni vízrajzi állomások (vízmércék): a kiválasztott vízfolyáson lévő vízmércék törzsszáma, neve, helye, típusa (törzs, üzemi, tanulmányi, árvízi üzemi, külföldi), adatgazdája.

  • Felszín közeli vízrajzi állomások (talajvízkutak): törzs, üzemi, tanulmányi, árvízi üzemi, külföldi állomások rendszáma, kút neve, törzsszáma, jelzőszáma, adatgazdája.

  • Felszín alatti vízrajzi állomások (rétegvízkutak): törzs, üzemi, tanulmányi, árvízi üzemi, külföldi állomások rendszáma, kút neve, törzsszáma, jelzőszáma, adatgazdája.

  • Forrás megfigyelő vízrajzi állomások: adott vízgyűjtőn, igazgatóságon, megyén, településen lévő törzs, üzemi, tanulmányi, árvízi üzemi, külföldi vízrajzi állomások neve, rendszáma, törzsszáma, adatgazdája.

  • Hidrometeorológiai vízrajzi állomások: adott vízgyűjtőn, igazgatóságon, megyén, településen lévő törzs, üzemi, tanulmányi, árvízi üzemi, külföldi hidrometeorológiai vízrajzi állomások neve, rendszáma, törzsszáma, SYNOP állomáskódja, adatgazdája.

B) Online vízrajzi éves adatok:

  • meder (vízfolyás, tó, csatorna stb.) adatok,

  • védelmi szakaszok,

  • védelmi szakaszokat keresztező műtárgyak,

  • töltésszakaszok,

  • felszíni vízrajzi állomások (vízmércék),

  • felszín közeli vízrajzi állomások (talajvízkutak),

  • felszín alatti vízrajzi állomások (rétegvízkutak),

  • forrás megfigyelő vízrajzi állomások.

Az adatok feltöltése a kézirat leadásakor folyamatban van.

C) Hidrológiai idősorok (grafikonnal):

Az általunk kiválasztott állomások adott paraméterének idősorai tetszőleges időintervallumban (az adott állomáson végzett rendszeres mérések kezdő időpontjától napjainkig ill. az adott állomáson végzett utolsó mérésig bezárólag), az alábbi paraméterekre vonatkozóan:

  • felszín vízállás idősorok,

  • számított felszíni vízhozam idősorok,

  • vízhőmérséklet idősorok,

  • léghőmérséklet idősorok,

  • csapadék idősorok,

  • talajvízállás idősorok,

  • rétegvízszint idősorok.

D) Vízrajzi Évkönyv adatok:

Az adatok 1997-2004-ig lesznek elérhetőek. A kézirat leadásakor az adatok feltöltése folyamatban volt.

Települési Szennyvíz Információs Rendszer (TESZIR)

A TESZIR a települési szennyvíztisztítással kapcsolatos adatok nyilvántartásának és feldolgozásának rendszere. Létrehozása a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv által előírt jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében történt. A TESZIR az Irányelv végrehajtásával összefüggő döntés-előkészítéshez használható információkat tartalmazza és kezeli, a szennyvíztisztítással és elvezetéssel kapcsolatos hiteles alapadat nyilvántartást biztosítja. A www.teszir.hu oldalon elérhető közérdekű adatok az alábbiak:

  • agglomerációs településrészek (település, lakosok száma, lakások száma, agglomeráció);

  • szennyvízelvezetési agglomerációk (név, besorolás, vezetékhossz);

  • szennyvíztisztító telepek (név, LE, agglomeráció);

  • kibocsátási pontok (szennyvíz mennyisége, szennyvíztisztító telep neve).

KSH adatok a közművesítésre és a vizek terhelésére vonatkozóan

Az épített környezetre leggazdagabb tartalommal és legnagyobb területi részletezettséggel rendelkezésre álló információforrás a Település Statisztikai Adatbázis Rendszer (rövidítve: T-STAR), amely a Központi Statisztikai Hivatal 1977-től üzemszerűen működtetett adatterméke. A T-STAR elektronikus (Oracle rendszerű) adatbázis, csak számítógépes állományként létezik. A rendszer 1985-re, valamint 1990-től kezdve évenként tartalmazza a településekre vonatkozó valamennyi, a KSH által gyűjtött vagy megkapott adatok állományát. A településekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat az ábécé betűivel jelzett témacsoportokba sorolták. Ezek közül a H-val jelzett témacsoport a víz-, villamos energia-, vezetékesgáz-ellátás, csatornázottság és 8-féle környezetterhelés adata. Ez az éves gyakoriságú adatbázis alkalmas a lakosság vízfogyasztási adatainak becslésére, és így közvetett módon, a szennyvíztisztítás figyelembe vétele után az egyes felszíni víztesteket érő pontszerű terhelések becslésére. Így e KSH adatok az egyéb forrásokból származó adatok jó kontrollját képezik.

A H témacsoportból a közművesítéssel, a vizek környezetterhelésével kapcsolatos adatok az alábbiak:

  • Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége.

  • Közüzemi és közüzemi jellegű vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma (a lakóegységen kívüli kifolyóval ellátott lakóegységek száma nélkül).

  • Vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma.

  • Üzemelő közkifolyók száma.

  • Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza.

  • Az év folyamán a vízhálózatba bekapcsolt lakóegységek száma.

  • Vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma, ahol a kifolyócsap nem a lakásban, de az épület telkén belül van.

  • Összes szolgáltatott víz mennyisége.

  • Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége.

  • Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége.

  • Összes vízkiszállítás a közegészségügyileg még nem megfelelő ivóvízzel rendelkező települések számára.

  • Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma.

  • Az év folyamána közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma.

  • Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza.

  • Az év folyamán újonnan fektetett közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza.

  • Felszín alatti zárt csapadék csatorna hossza.

  • Közüzemi és közüzemi jellegű elválasztó és egyesített rendszerű csatornahálózat hossza.

  • Közüzemi és közüzemi jellegű csatornahálózatba bekapcsolt lakóegységek száma.

  • Az év folyamán közcsatornahálózatba bekapcsolt lakóegységek száma.

  • Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza.

  • Közcsatornahálózat hosszából elválasztó rendszerű csapadékcsatorna hossza.

  • Közcsatornahálózat hosszából egyesített rendszerű csatorna hossza.

  • Az év folyamán újonnan fektetett közcsatornahálózat hossza.

  • Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (ahol a kifolyócsap a lakáson belül van).

  • Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma.

  • Az év folyamán a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (ahol a kifolyócsap a lakáson belül van).

  • Az év folyamán a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma.

  • Közkifolyókról ellátott (számított) lakások száma.

  • Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása.

  • Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége.

  • Közcsatornán elvezetett, csak mechanikailag tisztított szennyvíz.

  • Közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége.

  • Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége.

  • Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége.

Az egyes települések kommunális ellátási adatai a Térport internetes oldalán (www.terport.hu) találhatóak.