Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

2. fejezet - Környezet-leíró adatok

2. fejezet - Környezet-leíró adatok

A hazánkban működő adatbázisok, információs rendszerek áttekintését a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág, település) szerint végezzük.

Föld adatbázisok

Földhasználat, földügyi igazgatás

Földhasználat

A földhasználat kiterjed nemcsak a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági célú hasznosításra, hanem egyéb használatra is, pl. földművek (töltés, bevágás, meder) építése, bányászat, hulladék elhelyezés. A földnek több funkciója van:

-  építési anyag, illetve épületek és építmények (út, vasút) teherhordó közege,
-  energia átalakító rendszer, a Nap sugárzását elnyeli, átalakítja,
-  szűrő rendszer, a felszín alatti vizeket megszűri és védi a felszíni szennyeződéstől,
-  tároló (puffer), hő, víz, növényi tápanyag raktározására képes; veszélyes anyagokat képes tárolni és lebontani,
-  élettér, földön / földben lakó növények, állatok, mikro-organizmusok élőhelye,
-  az élelmiszer termelés létfontosságú közege.

A több funkció és érdekeltség miatt a földhasználatot több törvény és alacsonyabb szintű jogszabály is érinti. Külön van erdőtörvény, bányatörvény, környezetvédelmi törvény, földtörvény, termőföld törvény, illetve az építési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, ipari tárca (melyek elnevezése folyamatosan változik) által kiadott rendeletek szabályozzák a földhasználati tevékenységet.

A gazdálkodási célú földhasználat történelmi kialakulása

A szántóföldi növénytermesztés mai formája Magyarországon olyan történelmi fejlődés eredménye, amely tartalmaz technikai és társadalmi vonatkozásokat. Röviden áttekintjük a mai állapothoz vezető utat.

A honfoglalás utáni évszázadban, a X. század végén keletkezett angolszász zsoltár-világtérkép, a Cottonian, a Kárpát-medencét elfoglaló magyarokat, mint a hunok leszármazottait (hunorum gens) jelöli. Szent István király központi hatalmának megerősödésével nyugati mintára Magyarországon is kialakult a földesúr-jobbágyi rendszer. A jobbágyok a nagy- és a középbirtokokon éltek, munkájuk ellenértékeként házhelyet és művelésre alkalmas földet kaptak. A jobbágytelek nagysága vidékenként 24-40 hold között változott (egy holdon a föld minősége szerint 1100-1300 négyszögöl nagyságú területet értettek). Forrás:Varga J. (2006): Föld- és Területrendezés, WEB

Érdekességként említjük, hogy a mai kataszteri térképeken is gyakran találunk dűlő névként vagy egyéb tömbben lévő telekcsoportra „Jobbágytelkek”, elnevezést, utalva a korábbi használatra.

Térképet két alapvető érdekből készítettek: egyrészt a honvédelem céljaira, másrészt a nyilvántartás és adókivetés céljára. Mindkettő elkészítését és tartalmi frissítését napjainkig fontos államérdek támasztja alá. A nyilvántartás céljára - a katonai térképek titkossága miatt - inkább összeírásokat készítettek Mária Terézia idejében. II. József is elrendelte az adókivetés célú összeírást, amit 4 év alatt el is készítettek. Kilenc művelési ágat (szántó, halastó, rét, kert, mező, havas, tövisbokor, szőlő, erdő) határoztak meg. Területegységként a kataszteri holdat jegyezték. A király halálával megsemmisült a felmérés.

A 48-as forradalom után császári pátens, azaz nyílt parancs, rendelkezett a földadó kataszterről. Több ilyen pátenst is kiadtak a témában. Hároméves műszaki előkészítés után, 1856. évtől kezdve megindult a rendszeres, folyamatos, részletes kataszteri felmérés Magyarország területén. Megalakították a Földmérési Igazgatóságot és a földmérési felügyelőségeket. A szervezet a bécsi, majd az 1867-es kiegyezés után a magyar pénzügyminisztérium alá tartozott. Az 1875. évi VII. törvénycikk rendelkezett az állandó kataszterről, ami a mérföldköve lett egy 80 évig tartó szoros és szabályozott telekkönyv – földmérés kapcsolatnak. 10 évig tartó munkával felmérték a földterületeket és megállapították azok tiszta jövedelmét. Kezdetben koronában, majd búza egyenértékben, 1924-től aranykoronában.

Az 1959-1962 közötti években megvalósult a mezőgazdaság „szocialista” átszervezése, az állami gazdaságok mellett megalakultak a nagy termelőszövetkezeti gazdaságok. Később (1976-tól) földrendezések, földcserék történtek a nagyüzemi táblák kedvezőbb kialakítására.

A nagyüzemi termelésre alkalmas táblákat tudományos igénnyel igyekeztek megvalósítani. 1: 10 000 –es méretarányú térképet használva, Észak- Dél irányú, 700-1300 méter hosszúságú, általában 40 – 50 hektár, sík vidéken 80 – 100 ha, dombvidéken ennél kisebb, 15 – 20 hektár területű táblákat terveztek.

1967-ben a földhasználat ügye átkerült a mezőgazdasági tárcához. és azt a megalakuló földhivatalok kezelésébe adták.

1991-ben elindult a földkárpótlás és részarány földtulajdon kiadás évekig tartó folyamata. A kárpótlás tetemes mennyiségű adminisztratív és műszaki munkájának a földhivatalok megerősítésével lehetett hozzákezdeni. Korszerű eszközökkel szerelték fel a földhivatalokat, és elvégeztették a kárpótlási földeket tartalmazó térképek digitalizálását. 1994-ben elindult a TAKAROS (Térképi Alapú KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése). Már ekkor felmerült a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) megvalósítása, amely a teljes földhivatali térképállomány digitalizálását tűzte ki célul. A Takaros befejeződött 1997-ben és elkezdődött a Takarnet program, ami az internetes földhivatali szolgáltatás bevezetését célozta meg.

1997-től útjára indult a Nemzeti Kataszteri Program, egy közhasznú társaság (NKP Kht.) szervezésében. 1998-ban beindult a számítógépes tulajdoni lap szolgáltatás, majd 2003-tól a térképes szolgáltatás is, kezdetben kísérleti, majd előfizetéssel megvásárolható szolgáltatásként.

2007. évben elkészült az egész országra a kataszteri (földhivatali) térképek digitalizálása.

Megjegyezzük, hogy a digitális térképek pontossága nem nőtt a korábbi állapotukhoz képest, csak a kezelhetőségük lett hatékonyabb. A térkép pontossága a származásától függ, milyen adatokból szerkesztették: újfelmérés, felújítás, fotogrammetria, digitalizálás (külterületi vektor térkép, KÜVET, belterületi vektor térkép, BEVET) eredményeként jött-e létre?

A kataszteri térképekről megemlítjük, hogy nemzetközi összehasonlításban jól megállja a helyét a hazai térkép.

A kárpótlás a kezdeti becslésekkel ellentétben nagymértékben megváltoztatta a hazai birtokviszonyokat. A versenyképesség szempontjából előnyös közép birtok eltűnt. Az egyéni gazdaságok átlagos földterülete 3,5 hektár (KSH 2004), a gazdasági szervezeteké pedig 487 ha.

Földügyi igazgatás, ingatlan nyilvántartási hatóság

Az ország teljes területéről, beleértve a városi, mezőgazdasági, ipari és az ember által nem használt területeket is, folyamatosan vezetett leltár áll rendelkezésre. A kataszter (leltár) létrehozásának gondolata már korábban is felmerült, de rendszeres, módszeres és folyamatos adatvezetésről csak a pénzügyminisztérium irányításával megalakult földmérési felügyelőségek (1856) létrejöttével beszélhetünk. A második világháború után (1946) az állam újjászervezésével a kataszter ügye a földhivatalok kialakításával (1967) a mezőgazdasági (később vidékfejlesztési) tárcához került.

A földügyi igazgatás feladatát a miniszter közvetlen irányítása alatt álló Földügyi- és Térinformatikai Főosztály (FTF) látja el. FTF felügyeli a földhivatalokat. Elnevezése többször is változott: Állami Földügyi és Térképészeti Hivatal, Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal, Földügyi és Térképészeti Főosztály.

Az FTH, a 20 megyei földhivatal (19 megye + főváros) és 116 körzeti földhivatal hármas feladatot lát el:

-  ingatlan nyilvántartás
-  földmérés, térképezés
-  földminősítés, földvédelem.

Ingatlan nyilvántartás

Több mint 9 millió Magyarországon az ingatlan tulajdonosok száma. Évente több mint 2 millió beadvány illetve tulajdoni lap másolat iránti kérelem érkezik a földhivatalokhoz.

A tulajdoni lap tartalmazza

-  az ingatlan helyrajzi számát, területét, művelési ágát (szántó, rét, gyümölcsös, lakóház, stb.),
-  a tulajdonosok nevét, születési helyét és idejét, címét, tulajdoni hányadát,
-  Jelzáloghitel (pl. házépítési kölcsön), szolgalmi jog bejegyzéseket (légvezeték, földkábel, csatorna telken való elvezetése).

A hiteles tulajdoni lap és nyilvántartási térkép másolatot a földhivatal adja ki a hivatalos ügyek intézéséhez, mint pl. adás-vétel, építési engedély.

Földmérés, térképezés

Az ingatlan nyilvántartáshoz tartozik a nyilvántartási térkép, amely 1:4 000 méretarányban az egész országot lefedi. Általában a községek belterületét 1:2 000 méretarányban, városokét 1:1 000 méretarányban. A térkép tartalmazza a telek (földrészlet) elhelyezkedését, határait, azonosítására szolgáló helyrajzi számát, az állandó jellegű épületeket és építményeket, közterületet és vízrajzot, az utca és dűlő neveket, a térképezéshez szükséges geodéziai alappontokat, a térképszelvény számát, méretarányát.

A műszaki osztályon a nyilvántartási térkép mellett a régi térképeket is megőrzik, néha 10-20 évvel korábbi állapotokat kell vizsgálni. Ezek mellett az egykori felmérések, tömbrajzok, légi felvételek, felmérési alappontok, telek megosztások, az átvezetéshez szükséges munkarészek is megvannak.

A földmérés keretét adó országos alappontok adatait a megyei földhivatalokban érjük el, az országos műholdas helymeghatározással bemért pontokat (OGPSH) a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A műholdas helymeghatározáshoz (Global Navigation Satellite System, GNSS) pontosságot javító (fizetős) szolgáltatást működtet a FÖMI.

A földmérési tevékenységet FTF felügyeli, a kataszteri térképezést kiadott jogszabályokban rögzítik. Építési telek kialakítását, épületek bemérését, a kisajátítást, stb. a kiadott jogszabályok és szabályzatok szerint kell a fölmérésre jogosult szakembernek végeznie. FTF felügyeli a Nemzeti Kataszteri Programot is, ami elsősorban a települések korszerű és aktuális térképpel való ellátását célozza.

2.1. ábra - Kataszteri térkép, Győr, részlet

Kataszteri térkép, Győr, részlet


2.2. ábra - Országos negyedrendű alappont (balra) és szintezési alappont, Nadap (jobbra)

Országos negyedrendű alappont (balra) és szintezési alappont, Nadap (jobbra)


2.3. ábra - Aktív GPS hálózat (Forrás: FÖMI)

Aktív GPS hálózat (Forrás: FÖMI)


Földminősítés

A földhivatalok harmadik nagy szakterülete a termőföld minősítésével és védelmével kapcsolatos.

A földtörvényhez kapcsolódóanidézünk a 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól c. jogszabályból.

„1. § (1) Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme megállapításra kerül.
(2) Becslőjárás: a földminősítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítően hasonlóak. Az egyes becslőjárásokhoz művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.
(3) Osztályozási vidék: ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslőjárás egész területére nem általánosíthatók, a becslőjárás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik. Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.
(4) Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.
(5) Minőségi osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidéken (a továbbiakban együtt: becslőjárás) belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb minőségi nyilvántartás mellett a földhivatal szám értékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják.
A talajt a minőségi osztályra jellemző mélységig, legfeljebb száz centiméterig kell megvizsgálni.”

Földvédelem

A talaj minőség nyilvántartásán kívül földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről földhasználati nyilvántartást vezet. E nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet használójának adatait, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.Aki termőföldet használ, s annak területe az egy hektárt meghaladja, köteles harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak is alá kell írnia.A használó köteles megóvni a talaj termékenységét. Ennek érdekében köteles talajvédő művelést folytatni, pl. talajpusztulás elkerülésére fedettséget biztosító növényt termeszteni, tápanyag visszapótlást (trágyázást) végezni, a vegyszer és hulladék szennyezést elkerülni.

A településeket belterületre és külterületre osztják. Belterületre esnek a lakó épületek, intézmények, ipari területek.

A külterületen lévő területek csak mező és erdőgazdálkodásra használhatók. Ha közlekedési út, vagy egyéb, nem mezőgazdasági célú (építési telek, ipari park, stb.) kérelem érkezik a tulajdonoshoz (települési önkormányzathoz), a földhivatal (szak)hatóságként nyilatkozik annak elfogadásáról, vagy visszautasításáról. Elfogadás esetén meghatározza a (mezőgazdasági) termelés alóli kivonás díját (földvédelmi járulékot), ami a telek árának nagyságát is elérheti.

Pl. 2008. évi árfolyamon egy nagyon jó minőségű szántó terület (Észak-Alföldön) 800 ezer Ft/ hektár. Ha a terület 20 ha nagyságú, akkor az ára 16 millió forint.

Megjegyezzük, hogy a hektáronkénti (1 ha=10 000 m2) ár Magyarországon átlagban 388 ezer Ft (2008. év) Ausztriában 1 – 2 millió Ft, Hollandiában 3 – 6 millió Ft.

Ha ezt a földterületet nem mezőgazdasági célra akarják felhasználni, akkor földvédelmi járulékot kell fizetni. Ez a szabály arra ösztönzi a vállalkozót, hogy ne a legértékesebb földet válassza.

A földvédelmi járulékot a föld Aranykorona értéke után számítják. A besorolástól függően 4000 – 92000 Ft/AK lehet a járulék.Ha fent említett jó minőségű terület I. kategóriás (pl. 30 AK/ha) 600 AK értékű, akkor a járulék 600AK*92000 Ft/AK= 55,2 millió Ft. Ha ugyanez a terület rossz minőségű gyep lenne (3 AK/ ha) 60 AK értékű, akkor a fizetendő földvédelmi járulék 60 AK * 4000 Ft/ AK = 240 ezer Ft.

A földtörvény témánkhoz kapcsolódó egyes részeit idézzük alábbiakban.

„2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
2.§ E törvény alkalmazásában
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított területművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
h) talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;”

Növény- és talajvédelem

A termőföld mennyiségi védelme (a nem mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek betartása) mellet fontos a termékenység megőrzése, amit korábban a használó kötelességeként említettünk.

Talajvédelmi hatóság

A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos állami feladatokat a földügyért (vidékfejlesztésért) felelős miniszter (államtitkár) a talajvédelmi hatóság útján látja el. A központi talajvédelmi hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH).

A MgSzH alapfeladatai keretében ellátja (többek között):

-  a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a genetikai anyagok megőrzésével;
-  az agrár-környezetvédelemmel, a növényvédelemmel, a talajvédelemmel;
-  a zöldség–gyümölcs minőségellenőrzéssel, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével;
-  a mezőgazdasági célú vízgazdálkodással; továbbá 
-  az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági és mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat.

A munkát MgSzH 19 megyei kirendeltségén végzik, engedélyt adnak ki és szakhatóságként járnak el.

Engedélyezési hatáskörök (többek között):

-  talajjavítás (savanyú vagy a savanyodásra hajlamos, szikes vagy a szikesedésre hajlamos talajok, valamint homoktalajok javítása),
-  mezőgazdasági célú tereprendezés,
-  erózióval veszélyeztetett területeken, talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása.

Szakhatósági hatáskörök:

-  vízügyi, környezetvédelmi, jegyzői, földhivatali, ingatlanügyi, bányahatósági, erdészeti, kül- és belterületi termőföldet érintő építésügyi, távközlési építmények engedélyezési,
-  közlekedés felügyeleti, kulturális örökségvédelmi, védetté nyilvánítási, helyi önkormányzat képviselő testületének rendeletalkotási,
-  Szőlőkivágás, -telepítés, a mezőgazdasági beruházások és értékcsökkenési leírási eljárások, továbbá vegyes, például a termőföldön (állókultúra telepítés),
-  termőfölddel határos beruházások, területfejlesztési, valamint kistérségi koncepciók és programok kidolgozása.

A hatóság munkáját segítik a regionális laboratóriumok: Tanakajd, Velence, Kecskemét, Szolnok, Debrecen központtal.

2.4. ábra - Talajvédelm laboratóriumok (forrás: Talajvédelem, FVM kiadvány, 2004)

Talajvédelm laboratóriumok (forrás: Talajvédelem, FVM kiadvány, 2004)


Föld adatbázisok

Először a föld, mint termőföld: a mezőgazdaság eszköze kerül sorra (TIM, TAKI), majd röviden az egyéb funkciók: földtan, bányászat.

Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) Forrás: MTA TAKI tanulmány , 2003.

A TIM adatait a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) és regionális talajvédelmi laboratóriumaiban keletkezett adatok alkotják. A TIM kialakítása során a talajkészleteinkre vonatkozó minden eddigi információt (leírást, adatot, térképet, modellt, stb.) felhasználtak. Ezek közül legfontosabbak a következők:

-  a harmincas évek közepétől az 50-es évek közepéig az ország egész területére elkészített 1:25.000 méretarányú Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek,
-  az ország mezőgazdasági területének 60 %-ára elkészült nagyméretarányú (M=1:10.000) talajtérképek,
-  az erdőterületekre elkészített 1:10.000 méretarányú „termőhely-térképek”,
-  az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázisát szolgáltató, mintegy 5 millió hektárnyi szántóterület, a rét-, legelőterületek, és az ültetvények tábláinak feltalajára vonatkozó hároméves ciklusú talajvizsgálatok eredményei, valamint a termelő üzemek összes táblatörzskönyv adatai,
-  mintegy 6000 tábla talajának 3 szintjére vonatkozó, úgynevezett mélyebb réteg vizsgálatok adatai,
-  az országos mintateres földértékelési program keretében feltárt, -több ezer- talajszelvényre vonatkozó leírás és vizsgálati adat,
-  a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (MTA TAKI) adatbázisa
-  (MTA TAKI) talajinformációs rendszerének (TIR) adatbázisa,
-  a különböző speciális célokra készített talajtérképek és azok adatbázisa (például a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer területére elkészített, 1:25.000 méretarányú, 6 tematikus térképet magában foglaló térképsorozat),
-  meliorációs, vízháztartási és agrotechnikai beavatkozásokat megalapozó térképek, adatok és szakvélemények, stb.,
-  különböző értekezések, könyvek, atlaszok, tanulmányok, gyűjteményes kötetek, szakvélemények, stb. talajtani információ anyaga.

Fenti szempontok figyelembevételével 1236 pontot jelöltek ki. Alapos felmérést 1992-től végeznek.

2.5. ábra - Országos TIM pontok

Országos TIM pontok


A talaj fizikai és kémiai tulajdonságait meghatározzák a kijelölt pontokban. További feladat a tulajdonságok megváltozásának figyelemmel kísérése.

Talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők az alábbiak:

-  Arany-féle kötöttségi szám (KA)
-  mechanikai összetétel,
-  higroszkóposság (hy),
-  térfogattömeg,
-  teljes vízkapacitás (pFo),
-  szabadföldi vízkapacitás (pF2,5),
-  holtvíz tartalom (HV, pF4,2),
-  hasznosítható vízkészlet (DV, pF2,5-pF4,2)

Talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom

  • kémhatás /pH (H2O), pH (KCl)/, összes vízoldható sótartalom, fenolftalein lúgosság, hidrolitos aciditás, kicserélődési aciditás, szerves anyag tartalom, szénsavas mésztartalom, adszorpciós kapacitás (T érték), kicserélhető kationok, 1:5 arányú vizes kivonat, NO3-+NO2-, összes nitrogéntartalom a talaj minden szintjéből;

  • felvehető tápanyagtartalom (P, K, Mg, Na, Ca, Cu, Zn, Mn, Fe, B, Mo) csak a szelvények felső szintjéből, de minden évben;

  • oldható toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a talajmintákból Lakanen-Erviö-féle eljárás szerinti oldattal kivonatot készítenek, majd ebből határozzák meg a talaj oldható toxikus elem tartalmát ICP készüléken;

  • összes toxikus elemtartalom (As, Cd, Co, Cr, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn, Cu). a feltárást salétromsav és hidrogén peroxid keverékével 105 °C-on végzik, a szűrletből határozzák meg az előzőekben felsorolt toxikus elemeket ICP készüléken.

Talajvízmintákból meghatározandó paraméterek: pH, EC, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, CO32-, HCO3-, Cl-, SO42-, NO3-, NO2-, PO43-A vizsgálati módszerek megtalálhatók a vonatkozó magyar szabványokban, valamint a vizsgáló laboratóriumok akkreditálási kézikönyvében.

Talaj mikrobiológiai vizsgálatok:

-  nedvességtartalom,
-  CO2produkció meghatározása,
-  cellulózbontó aktivitás,
-  dehidrogenáz enzimaktivitás meghatározása.

Az CO2produkció meghatározását kivéve a talajbiológiai vizsgálatokat is szabványos módszerekkel kell végezni.

Eróziós mérőpontok vizsgálata

A talajréteg vastagsága változásának mérésére a felszín alá, azzal párhuzamosan elhelyezett 1 m2(1 x 1 m) felületű, 10 mm vastagságú alumínium lemez beépítését végezték el. A lemez helyzetét GPS méréssel rögzítették, majd penetrométer segítségével a visszatöltött föld vastagságát közvetlenül megmérték.

A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (MTA TAKI) adatbázisa; Forrás: MTA TAKI honlap

Az intézetet 1949-ben alapították. A ’80-as években kezdődött a talajtani adatok adatbázisokba szervezése és a GIS Labor 1993-as megalakulását követően regionális léptékű térképek készítése.

Az Agrotopográfiai Adatbázis (AGROTOPO)

Az ország területére 1:100.000-es méretarányban, talajtani, meteorológiai és földhasználati adatokból építkezik. A geometriai adatbázis homogén agroökológiai egységekből áll, amelyekhez a termőhelyi talajadottságokat meghatározó főbb talajtani paraméterek tartoznak.

2.6. ábra - Agrotopográfiai térképsorozat egyik eleme. Forrás: MTA TAKI

Agrotopográfiai térképsorozat egyik eleme. Forrás: MTA TAKI


2.7. ábra - Agrotopográfiai térképsorozat másik eleme. Forrás: MTA TAKI

Agrotopográfiai térképsorozat másik eleme. Forrás: MTA TAKI


Nagyléptékű adatbázisok

-        Pest megye területére üzemi genetikus talajtérképek felhasználásával szerkesztett, 1:25.000 méretarányú talajtérkép-sorozat és mintegy négyezer talajszelvény adatainak egységes (digitális térinformatikai) rendszerbe szervezése (PeTTRe).
-        Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat a mindmáig egyetlen, az országot teljes egészében lefedő ilyen jellegű nagyléptékű térképsorozat 1:25 000.
-        Térinformatikai módszertani fejlesztés 1997-től, amelynek célja a mezőgazdaság táblaszintű adatainak (1:10.000 méretarányú üzemi genetikus- és földértékelési-, valamint egyéb talajvizsgálati adatok) üzemi szintű hasznosításának megalapozása.
-        A korábbi magyarországi talajtani kutatások: nagy mennyiségű térképi és leíró adat (térképezett talajtulajdonságok legnagyobb részének időbeli változása nem jelentős.) A gyors változások esetén viszont éppen ellenkezőleg, ezen archív térképek adatai referenciaként szolgálhatnak az ember által okozott környezeti hatások részletes vizsgálatához.

2.8. ábra - Digitális Kreybig – féle térkép. (Forrás: MTA TAKI honlap, Németh Tamás, Szabó József)

Digitális Kreybig – féle térkép. (Forrás: MTA TAKI honlap, Németh Tamás, Szabó József)


Földtani térképezés, a Magyar Állami Földtani Intézet adatbázisa

A Magyar Állami Földtani Intézet, Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete 1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Itt történik az ország földtani kutatása és térképezése, amelynek során időről időre újabb földtani térképek készülnek el és jelennek meg digitális formában és nyomtatásban.

2.9. ábra - Magyarország földtani térképe, 1:200 000 ma. sorozat, gazdaságföldtani változat (Eger), részlet

Magyarország földtani térképe, 1:200 000 ma. sorozat, gazdaságföldtani változat (Eger), részlet


2.10. ábra - Magyarország földtani térképe, 1:200 000 ma. sorozat, gazdaságföldtani változat (Eger), szín- és jelmagyarázat, részlet

Magyarország földtani térképe, 1:200 000 ma. sorozat, gazdaságföldtani változat (Eger), szín- és jelmagyarázat, részlet


Hegyvidéki területeken a felvételezés általában 1:10 000-es, a szerkesztés pedig 1:25 000-es méretarányú térképlapokon történik A nyomtatásban megjelenő tájegységi térképek méretaránya általában 1:50 000-es. A síkvidéki területek esetében a felvétel 1:25 000-es, a szerkesztés 1:50 000-es, míg a kiadás 1:100 000-es méretarányú lapokon történik. (Forrás: MÁFI honlapja)
Az intézet laboratóriumában műszeres ásványtani vizsgálatok (számítógép vezérlésű röntgen diffraktométerrel, derivatograph-PC termoanalitikai berendezéssel és Fourier transzformációs infravörös spektrométerrel), továbbá kémiai, szerves geokémiai, szedimentológiai, pásztázó elektronmikroszkópos, optikai és termolumineszcens vizsgálatokat végeznek.
Külön geoinformatikai osztály hozza létre és kezeli a digitális térképeket.
A környezetföldtani osztály tevékenysége során a földtani közeg különböző elemeinek védelmével, a velük való fenntartható gazdálkodással kapcsolatos szerteágazó feladatok ellátásával foglakozik
Vizsgálja azokat a hatásokat, amelyek a változatos emberi tevékenység (vonalas és területi építkezések, mezőgazdasági tevékenység, különféle hulladékok elhelyezése, közlekedés, vízgazdálkodás, bányászati és ipari tevékenységek stb.) következtében e rendszer természetes állapotát befolyásolják. Továbbá vizsgálja a földtani természeti értékeket, illetve a különböző minősítésű természetvédelmi területek földtanát, védendő földtani értékeit.
A környezetföldtani kutatások (agrogeológia, környezetföldtan, környezet-geokémia, mérnökgeológia, ökogeológia, természetvédelmi földtan, városi geológia) tárgya a felszíni és felszín alatti képződmények (beleértve a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszert.
Az Európai Unió környezetvédelmi törvénye, a Víz Keretirányelv (VKI) feladataihoz kapcsolódóan a MÁFI vízföldtani osztálya részt vesz a felszín alatti víztest-határok pontosításában, azok földtani-vízföldtani-vízgeokémiai jellemzésében, a határokkal osztott víztestek kutatásában, a felszín alatti vizek földtani és vízföldtani információs rendszerének kiépítésében.
A Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges a felszín alatti vizek (ivó- és termálvizek) mennyiségi és minőségi jellemzése. Ehhez elengedhetetlen a víztestek vízszintjeinek észlelése és kémiai állapotának felmérése (az ivóvizek természetes és emberi tevékenység által okozott egészségkárosító komponensei), a regionális sérülékenységi térképek elkészítése, a víz-kőzet kölcsönhatások vizsgálata, valamint olyan modellek kidolgozása, melyek alkalmasak a vízgazdálkodási tervek szakszerű kidolgozásához.
A MÁFI közel 180 darab kút folyamatos észlelését, az adatok adatbázisba történő rögzítését, megjelenítését, értékelését és szükség szerint szolgáltatását biztosítja. A folyamatos észlelések segítségével nyomon követhetőek és értékelhetőek a víz-túltermelések és vízszint-helyreállások, valamint kalibrálási adatok biztosíthatók az ivóvíz-készletek fenntartható használatának vizsgálatához szükséges modellek kivitelezéséhez. Az Intézet által üzemeltetett, az egész ország területét behálózó felszín alatti vízmegfigyelő hálózatának 83 megfigyelő kútja részét képezi a VKI által előírt felszín alatti vizek mennyiségi monitoringának.
A modellezések lehetőséget biztosítanak az ország geotermális energiájának felhasználására vonatkozó kérdések megválaszolására is.
Az intézet muzeumot és szakkönyvtárat működtet. (Forrás: MÁFI honlapja)

2.11. ábra - légi felvétel a MÁFI épületéről. Forrás: http://www.mafi.hu. wikipedia.org

légi felvétel a MÁFI épületéről. Forrás: http://www.mafi.hu. wikipedia.org


A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH); Forrás:http://www.mbfh.hu

A hivatalhoz tartozik a MÁFI, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a területi bányakapitányságok.

A MBFH feladatai közé tartozik

-  bányászat, ásványi nyersanyag kutatás, bányatelkekkel kapcsolatos engedélyek, egyes szakhatósági (tereprendezés, vízjog, környezethasználat, tározók, földalatti tárolóterek) hozzájárulások
-  földtani szakvélemények készítése, bányászati nyilvántartás: szén, bauxit, ércek, szénhidrogének, nemfémes nyersanyagok, geotermikus energia témakörben, Építési Geotechnikai Adattár működtetése
-  további, a bányászatról szóló 1999. évi XLVIII. törvényben előírt tevékenység.

2.12. ábra - Bányakapitányságok: Budapesti, Miskolci, Szolnoki, Pécsi, Veszprémi

Bányakapitányságok: Budapesti, Miskolci, Szolnoki, Pécsi, Veszprémi


2.13. ábra - Bányászati területek Forrás:http://www.mbfh.hu

Bányászati területek Forrás:http://www.mbfh.hu


Távérzékelés alapú rendszerek

Felszínborítás térkép (CLC); Forrás: FÖMI

A felszínborítási projekt elnevezése: CORINE LAND COVER (CORINE - Coordination of Information on the Environment - környezeti információ koordinációja; LAND COVER - Felszín borítás )

Az EU által a 80-as években indított projektben 28 ország vett részt-köztük hazánk is. Összesen 4,4 millió km2területet értékeltek ki, ami Magyarország területének 47-szerese. Azokat a felszínborításokat értékelték, amelynek a változása több időt vesz igénybe, mint egy év.

A cél egy földhasználati alapfelmérés volt. kvantitatív, megbízható és összehasonlítható felszínborítási információ biztosítása az EU területére, melyeken keresztül a felszínborítás és annak változásának ismerete segíti az összehangolt európai környezeti politika kialakítását. Magyarországon 44 felszínborítási kategóriát használtak.

A CLC alkalmazási lehetőségei:

  • környezeti folyamatok modellezése,

  • regionális tervezés,

  • tájgazdálkodás,

  • vidékfejlesztés.

Technikai jellemzők:

Az adatbázis létrehozása a standard európai módszertannak megfelelően történt.
A kiértékelés során űrfelvételekből tematikus térkép készült.
Az űrfotó térképek értékelése vizuális fotóinterpretációval történt.
Az interpretációt az interpretációs fólia szkennelésével és az azt követő vektorizálással digitalizálták. Az ellenőrzés számítógépes segédlettel készült. Az észlelt tematikus és geometriai hibák korrigálása képernyőn történő digitalizálással valósult meg.
Alig, hogy befejeződött az 1: 100 000 méretarányú térkép, máris elkezdték a felújítását. 200-2002 között tartalmilag frissítették az adatokat és a méretarány 1: 50 000 lett.

2.14. ábra - A kiértékelés során űrfelvételekből tematikus térkép készült. Forrás: FÖMI

A kiértékelés során űrfelvételekből tematikus térkép készült. Forrás: FÖMI


Magyarország légi felmérése

Már a kilencvenes évek végén felmerült egy többcélú, egész Magyarországról készítendő légi fénykép sorozat ötlete. Főleg térképészeti, közigazgatási és földtani tanulmányok segítésére. Az első komplex légi fényképezés 2000. évben az FVM EU ANP és MePAR együttes eredményeképpen valósult meg. Forrás: Winkler Péter: Magyarország digitális ortofotó programja, előadás Győr, földmérő vándorgyűlés, 2003

A feldolgozás eredménye: ortofotó az ország egész területéről.

A légi felvétel, mint minden centrális projekcióban készült termék perspektív torzulású, a párhuzamos elemek összetartanak a képen, nincs méretaránya, tájolása. Hogy egy képet metrikusan tudjunk kezelni, térképként, pl. róla geometria adatot le tudjunk venni, át kell alakítani. Az átalakításhoz olyan azonosító pontok kellenek, amelyek rajta vannak a képen, kiértékelő eszközökkel le tudjuk mérni a koordinátáit – és ismerjük a helyét (koordinátáit) a geodéziai rendszerben., mert meg lettek határozva hagyományos földi úton. Ezen illesztő pontok mellett föl kell venni az ábrázolás vonatkozási síkját is. Ehhez ismerni kell a domborzatot. FÖMI-ben több mint 4000 db topográfiai térkép feldolgozásával előállították Magyarország digitális domborzati modelljét, 5 méteres raszterrel. Ennek segítségével készítették el a képátalakítást. A perspektív torzulás eltüntetése, a domborzat figyelembevételével készült képátalakítás és tájolás után kb. 0,5 m pontosságú, nyomtatásban 1:5000 méretarányú digitális raszter (tónusos) térkép készült. Ezt nevezik ortofotónak.

Hasonló országos légi fényképezés zajlott le 2005-ben az egész ország, 2007-ben a keleti országrész, 2008-ban a nyugati, 2009-ben a középső

Ha a földalapú támogatások érdeke továbbra is létrehozza, akkor három évenként frissített ortofotóval rendelkezik az ország.

A Közös Agrárpolitika és a MePar

Az ötvenes években Nyugat-Európában a mezőgazdasági termelés - ellentétben a gazdaság más ágazataival - nem indult fejlődésnek. A paraszti gazdaságok nem voltak képesek a hazai fogyasztást fedező mértékben élelmiszereket előállítani. A paraszti jövedelmek messze elmaradtak az ipari átlagtól, fennállt a gazdaságok tömeges tönkremenetelének veszélye.

Hogy elejét vegyék a további leszakadásnak, közös agrárpolitikát (KAP, CAP, Common Agricultural Policy) alakítottak ki.

1957-ben 6 európai állam (Hatok) aláírta a Római szerződést , ami az Európai Gazdasági Közösség legfontosabb alapelveit tartalmazta, köztük a közös mezőgazdasági politikát is.

 A Közös Agrárpolitika alapelvei:

  • A tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg a piacon. A termékek minőségi, állat-egészségügyi stb. előírásait egységesíteni kellett.

  • Előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett erős importvédelmet alkalmaznak.

  • A termelők részére egységes, a közösségi szinten megszabott normatívák szerinti támogatások kerülnek kifizetésre.

A hatvanas évek (piaci rendtartásokat) alakítottak ki, A legfontosabb piacrendtartások a gabonafélék, az olajos növények, a fehérjenövények, a cukor, az olívaolaj, a dohány, a bor, a hús marha, a tej, valamint a juh és a kecske szektorban működnek. A hetvenes évek strukturális fejlesztést alakítottak ki. A nyolcvanas évek elején jelentkeztek a KAP első problémái. A termelés bővítésére ösztönző szabályozás termékfeleslegek megjelenéséhez vezetett. A KAP legjelentősebb átalakítását 1992-ben hajtottákvégre. A cél az ár- és jövedelempolitika szétválasztása volt. A veszteségeket a területtől, az állatlétszámtól függő mértékben, közvetlen kifizetésekkel kompenzálták. Kötelezővé tették a területek egy részének ugaroltatását.

2003-ban ismét reformra került sor. Bevezették az egységes támogatási rendszert, a közvetlen kifizetések új rendszerét, melyben a támogatások már nem a termeléshez kötődnek. Az egységes rendszer fő célja, hogy a termelőket segítse viszonzásul azért, hogy azok betartják a környezetvédelmi, az állatjóléti és az élelmiszer-biztonsági szabályokat, valamint megőrzik földjük jó állapotát.

A támogatás feltétele a naprakész nyilvántartási rendszer. E feladatot látja el a MePAR.

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR)

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 81/2003. Kormány-rendelettel létrehozott országos hatáskörű szervezet. Az MVH kifizető-ügynökségi feladatokat lát el, támogatási kérelmek befogadásától és elbírálástól, az engedélyezés, utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed. Fontos területe a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése, ellenőrzések.

Az MVH hatáskörébe tartoznak (kiemelten a számunkra lényeges hatáskörök):

  • Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) vidékfejlesztési támogatások. Egységes területalapú támogatás.

  • Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetésével, ezen belül gazda- és ügyfélregiszter, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kezelésével összefüggő feladatok.

A nyolc igazgatóságból és hat, a szervezet elnökének közvetlen felügyelete alá tartozó egységből álló budapesti székhelyű MVH a központi irodáin, valamint a 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait.

A Közös Agrár Politika (KAP, Common Agricultural Policy, CAP) keretében a parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az Európai Gazdasági Közösség alapítói speciális intézkedések meghozatalát határozták el. A KAP keretében nyújtott támogatások döntő részét a mezőgazdasági termelők kapják. A támogatásokhoz jutás alapfeltétele, hogy a termelő rendszeresen részletes információt szolgáltasson gazdaságáról, földterületéről, állatállományáról, termelési adatairól stb.

A mezőgazdasági parcella azonosító (MePAR) az egész ország területére kialakított nyilvántartási rendszer, amely a földterület alapú támogatásokhoz szükséges és kötelezően előírt rendszer. Geometriai alapja az ország egész területéről készített légi felvétel sorozat. 1997-ben javasolta FVM-nek Távérzékelési Központ a földalapú támogatások ellenőrzésére ezt a technikát, amit az EU-ban már alkalmaztak egy 1992/93-as rendelet alapján.

A nyilvántartás mellett 2000-ben kezdődött meg az ellenőrzés, 150-160 ezer kérelem 5 – 7 %-át ellenőrzik.

2.15. ábra - MePAR, Győr, nyugati terület

MePAR, Győr, nyugati terület


A légi felvétel sorozatot a domborzat és illesztő pontok segítségével perspektív torzulását megszüntetve átalakítják (országos rendszerbe transzformálják). Az egész országot lefedő A3-as szelvényekre tagolják.

A gazda kézbe kapja az A3-as lapot és a kérelem mellé csatolja, bejelölvén, hogy mely parcellákon gazdálkodik. A fénykép(ortofotó) alapegysége a fizikai blokk, amelyet a készítők kijelölnek a fényképen. A fizikai blokk egy természetes határokkal (út, árok, erdősáv, stb.) rendelkező, az ortofotón piros vastag vonallal határolt terület, amelyhez azonosító szám, terület és egyéb pl. nitrát érzékeny terület adatok tartoznak.

(Forrás: Csornai G. – Csonka B. – Zelei Gy. – Martinovich L. – Kocsis A. – Tikász L. – László I. – Bognár E. (2003/a): A mezőgazdasági Parcellaazonosító rendszer (MePAR) kiépítése az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) részeként, 2003. december, Térinformatikai Almanach, Budapest)

NÖVMON

A NÖVMON az Országos Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés Program rövidítése.

A termésbecslés célja, hogy a betakarítás előtt megbízható mennyiségi adatokat szolgáltasson országosan a várható termésről. Az irányítók, döntéshozók még a betakarítás előtt számba veszik a szükséges raktár és szállító kapacitást, előkészítik a tárolást, előre tervezik a gabonaintervenciót. A gabonaintervenció első lépése a felvásárlás, amelynek során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megvásárolja a jelen ajánlattételi felhívásnak megfelelően felajánlott gabonát

Az agrárirányítás számára készített statisztika és termésbecslés régóta használatos. A módszerek és az eredmények az egyes országokat tekintve különbözők. A NÖVMON sajátossága, hogy nem az évekre visszamenő statisztikákból következtet, hanem távérzékelt adatokat használ. A kvantitatív kiértékelés nagy megbízhatósággal (95 %) képes a betakarítás előtt meghatározni a hozamot és nem függ a gazdálkodók bejelentésétől, sem a birtokszerkezettől. Különösen fontos az előrebecslés az eltérő adottságú években, pl. ha aszályos évet jól termő követ.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI, Budapest) munkatársai 1980 – 1996 között dolgozták ki a NÖVMON eljárást. Operatívan 1997-ben kezdődött, először 6 illetve 9 megyére, majd az egész országra.

Magyarország sajátossága a termő terület nagy aránya az összes fölterülethez képest. A 2000 – 2004 években a FVM és KSH adatok szerint a termő terület legnagyobb részét, 96 %-át, szántó: 4,5 millió ha, erdő: 1,8 millió ha, gyep: 1.1 millió ha, tette ki.

Mo. teljes területe: 9,3 millió hektár, termőterület: 7,689 m ha 80 %, mezőgazdasági terület: 5,817 millió ha.

A NÖVMON nyolc fő szántóföldi növényre végez becslést:

  • őszi búza

  • őszi árpa, tavaszi árpa

  • kukorica, silókukorica,

  • napraforgó,

  • lucerna,

  • cukorrépa.

A kiinduló adatok:

  • vetésszerkezeti térkép,

  • CORINE,

  • helyszíni adat,

  • űrfelvétel.

A vetésszerkezeti térképet a gazdálkodóktól kérik be. A térképen a vetésterületek nagysága, geometriai helyzete, nyilvántartási azonosítója, elvetett területe, a vetett növény olvasható. A térképek segítségével a feldolgozók olyan minta területeket jelölnek ki, amelyek alapján a feldolgozó program betanítható és a munka ellenőrizhető. A minta területek az egész becsült terület 10 %-át teszik ki. Két részre osztják. Az egyik felét a betanításra használják, a másikat ellenőrzésre.

A vetésszerkezeti térképek digitális vektor térképként, poligonként kerülnek a feldolgozó rendszerbe. 2003-2010 között szünetelt a NÖVMON.

Forrás: Csornai G. - Suba Zs. - Somogyi P. - Tarcsai B. - Tikász L. - Wirnhart Cs. (1995): Termesztett Növények Monitoringja Távérzékelési eljárással piacgazdasági körülmények között, Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok

VINGIS

A VINGIS a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása. Az EU követelmények szerint a támogatásra jogosult ültetvényeket olyan nyilvántartásba kell venni, amely kielégíti az 1: 10 000 méretarányú térképészeti pontosságot. A rendszer geometriai alapja az ortofoó, rajta a kataszteri fedvénnyel.

A hazai rendszer ütemezése a következő volt:

  • első fázis (2001-2002): Egri, Mátrai, Villányi, Pannonhalmi borvidék

  • második fázis (2002-2003): Etye-Budai, Balatonboglári, Szekszárdi, Soproni, Somlói, Badacsonyi, Móri borvidék

  • harmadik fázis (2003-2006). Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonfelvidéki, Pécsi, Bükkaljai, Tokaji, Zalai, Tolnai borvidék.

2.16. ábra - A VINGIS szervezeti felépítése Forrás: FÖMI honlap

A VINGIS szervezeti felépítése Forrás: FÖMI honlap


2.17. ábra - Földrajzi név elhelyezés a VINGIS-ben, digitális ortofotón Forrás: FÖMI honlap

Földrajzi név elhelyezés a VINGIS-ben, digitális ortofotón Forrás: FÖMI honlap


Parlagfű térkép

A FÖMI űrfelvételek és helyszíni bejárások segítségével deríti fel és összefoglaló térképet készít a 0,8 hektárnál nagyobb parlagfüves területekről. A 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról rendelkezik a parlagfű elleni közérdekű védekezésről. Ennek érdekében történik a felmérés és nyilvántartás a Parlagfű Információs Rendszerben (PIR).

2.18. ábra - Magyarország 2010. évi parlagfüves területei Forrás: FÖMI honlap

Magyarország 2010. évi parlagfüves területei Forrás: FÖMI honlap