Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

Zöldhatóságok

Zöldhatóságok

Előzmények

Bár a mai értelemben vett környezetvédelem a hatvanas években alakult ki, korábban is voltak védett értékek hazánkban is.A hazai erdővédelem néhány mérföldköve:

1426. Zsigmond király, német-római császár dekrétuma az erdők kíméletes használatáról
1769. Mária Terézia erdőrendtartásának kiadása
1791. Az első feudális erdőtörvény hazánkban.
1879. Az első modern polgári erdőtörvény
A történelem során örvendetes és szomorú események egyaránt voltak, pl. a védett területek elvesztése szomorú esemény.
1920. Az első világháborút lezárását követően a védett értékek 70 %-a az utód államokhoz került.
1947. A Vadászati törvény tartalmazta a túzok védelmét.
1973. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozása.
1976. II. tv. az emberi környezet védelméről (az első környezetvédelmi törvény hazánkban)
1987. Miniszteri rangra emelkedett a környezetvédelem ügye.
1990. A felügyelőségek megalakulása
1995. LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.

A környezetvédelem megvalósulásának egyik fontos eleme a törvényi háttér és intézmény rendszer.A törvényi szabályozás hierachiája a környezetvédelemben is megvan:

törvény (act) országgyűlés fogadja el, Magyarországon a 1976-ban és 1995-ben jelent meg,
rendelet (decree, order): kormány, minisztérium adja ki,
szabvány (standard): Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) fogadja el,
műszaki előírás (technical specification),
műszaki irányelv (code of practice),
szabályzat (regulation).

Az intézményi hierachia csúcsán a környezetvédelmi miniszter áll.A miniszter illetve minisztérium elnevezése változó:

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (1987)
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (1994)
Környezetvédelmi Minisztérium (1997)
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM, 2002)
Vidékfejlesztési Minisztérium, környezetügyi államtitkár (2010)

Megjegyzés: a regionális intézmények neve, szervezete az átszervezések, kormányváltások, stb. következtében ugyancsak változik, de struktúrájában állandónak mondható felépítését alábbiakban vázoljuk.

A 2005. január elsejétől hatályos 341/2004. (XII. 22.) Korm. szabályozta a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeteket.

A feladatokat az alábbi szervezetek látják el:

  1. az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

  2. az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, és

  3. a területi szervek: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek.

a) A Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF ) felügyeleti szerve a minisztérium.A miniszter irányítása alatt önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed.Az OKTVF ellátja a jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkört. Ellenőrzi a felügyelőségek hatósági munkáját. Koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. Részt vesz az EU integrációval kapcsolatos, a feladat- és hatáskörét érintő tevékenységekben.

Bár a szóhasználat zöldhatóságokként említi a területi szervezeteket, az első fokú hatósági jogkörbe tartozó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi engedélyek, szakhatósági vélemények, egyéb kérelmek, bejelentések intézését a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végzi.A felügyelőség tehát a tényleges környezetvédelmi hatóság, a vízügyi igazgatóság a vízgazdálkodás feladatait irányítja, a nemzeti park pedig a természetvédelem feladatait.

c) A 12 felügyelőség és igazgatóság közelítően azonos vízgyűjtő területre esik és lefedi az egész országot.

  1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr

  2. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár

  3. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest

  4. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

  5. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Miskolc

  6. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nyíregyháza

  7. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Debrecen

  8. Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Gyula

  9. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged

  10. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Baja

  11. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs

  12. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely

1.2. ábra - Zöldhatóságok elhelyezkedése: felügyelőségek és igazgatóságok

Zöldhatóságok elhelyezkedése: felügyelőségek és igazgatóságok


Egy-egy felügyelőség hatósági és szakigazgatási feladatait a levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszínalatti vizek mennyiségének és minőségének védelme, a földtani közeg (talaj) védelme, a természet- és tájvédelem, valamint a hulladékok, a zaj- és rezgés okozta káros hatások, a radioaktív sugárzás elleni védelem képezi.Az általános környezetvédelem mellett egyes törvények (pl. földtörvény, erdő törvény, bányászati törvény stb.) külön is rendelkeznek egyes szakmák részére.A felügyelőség illetékességi területén ellátja a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, a várható, jelentős környezetállapot-változások előrejelzését, továbbá biztosítja az ezekre vonatkozó adatok nyilvánosságát.Működteti a környezetvédelmi monitoring és statisztikai adatgyűjtési rendszereket és a laboratóriumokat.A komplex értékelés érdekében együttműködik más területi szervek által működtetett információs és ellenőrző rendszerekkel (vízrajzi, talajvédelmi stb.).Vezeti a jogszabályok szerinti nyilvántartásokat és összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer számára az adatokat.A felügyelőség véleményezi a települési önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit és a környezetvédelmi programokat, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket. Segíti az illetékességi területén működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában;Javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására;A határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok:

  1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr

  2. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

  3. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest

  4. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

  5. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

  6. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

  7. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Debrecen

  8. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyula

  9. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged

  10. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja

  11. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

  12. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Egy-egy igazgatóság feladata a működési területén található települések, az ipar, a mezőgazdaság vízellátásával, csatornázásával, szennyvíztisztításával, fürdőellátással összefüggő ágazati irányítás területi érvényesítése, a közép- és hosszú távú területi fejlesztési koncepciók kialakítása, valamint azok végrehajtásban történő szakágazati koordináció.

Szakágazati tevékenysége során részt vesz a vízgyűjtő gazdálkodási terveinek elkészítésében és azok megvalósításában, közreműködik az EU Víz Keretirányelvek területi végrehajtásában, figyelemmel kíséri az ivóvíz ellátást és a szennyvízzel kapcsolatos feladatokat, szaktanáccsal segíti a felügyelőséget.

Nemzeti park igazgatóságok:

  1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

  2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém

  3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

  4. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

  5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

  6. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

  7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágy

  8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

  9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

  10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

1.3. ábra - Nemzeti Parkok Forrás: http://www.nemzetipark.gov.hu/

Nemzeti Parkok Forrás: http://www.nemzetipark.gov.hu/