Ugrás a tartalomhoz

Környezeti informatika

Dr. Gyulai István (2011)

1. fejezet - A környezeti adatok jellege, adatforrások, zöldhatóságok

1. fejezet - A környezeti adatok jellege, adatforrások, zöldhatóságok

Írta: Gyulai István PhD, Széchenyi István Egyetem, Győr

A környezeti adatok

Az adatok térbeli lehatárolása

A környezet vagy miliő fogalmát a Környezetvédelmi lexikon úgy határozza meg, hogy az az élőszervezeteket körülvevő fizikai, kémiai, biológiai körülmények összessége.

A bioszféra, ahol az élőszervezetek előfordulnak, a tengerszint felett (gondoljunk a 8848 m magas Csomolungma hegycsúcsra) és alatt (Mariana árok 10900 méter mély) kb. 2x10 kilométeres sávban helyezkedik el.

Ez a 20 km-es sáv a legfontosabb adatok színtere. A Föld sugarához képest (R=6780 km) kicsi, 0,3 % (még az egy százalékát sem éri el), ezért szemléletes erre a szférára a földfelszín elnevezés. Kogutowicz Károly (1930) geográfus meghatározása szerint a földfelszín a litoszféra (szilárd kéreg), hidroszféra (víz) és az atmoszféra (levegő) élettel átszőtt tere. Más elnevezéssel földrajzi burok, földrajzi környezet, geoszféra. Szoros értelemben véve ebben a szférában gyűjtjük az adatokat.

A szilárd kéreg legfontosabb része a kb. 1,5 m vastag felső mállott rétege, a talajtakaró (pedoszféra), ami a mezőgazdaság alapja, az élelmiszer termelés közege.

A légkör legalső, kb. 12 km vastag rétege a troposzféra, ahol az időjárás jelenségei lejátszódnak. Bár ez a legfontosabb, élőszervezetekez körülvevő közeg számunkra, megjegyezzük, hogy az ennél magasabban fekvő sztratoszféra vagy maga a Nap is hatással van az élőszervezetekre (uv sugárzás, ózon réteg).

Az adatok időbeni megjelenése

A környezetünkről gyűjtött adatok némelyike több mint száz éves múltra tekint vissza, pl. vízgazdálkodás, földművelés, más adatok többnyire néhány évtizedesre. Ezek az adatok az egyes ágazatok (pl. energetika, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) gazdálkodási céljait szolgálták/szolgálják. A környezeti adatok rendszeres és folyamatos gyűjtéséről a környezetvédelmi felügyelőségek megalakulásától beszélhetünk (1990. december 1.).

A környezeti adatokat az áttekinthetőség kedvéért a jellegük és a forrásuk szerint csoportosítjuk. Jellegük szerint az alábbiak lehetnek:

  1. a mérő állomások adatai (közvetlen mérés)

  2. modell számítási adatok (közvetett)

  3. statisztikai adatok (összesített)

  4. egész Földre kiterjedő (globális rendszerek) adatai.

a) A mérő és megfigyelő állomások adatait rendszeresen gyűjtik. Az adatnyerés kiépített formája a legbiztosabb – általában a költségek tekintetében a legdrágább – módszer. Pl. Duna –monitoring, automata on-line légszennyeződés mérő, manuális immisszió (RIV) mérő állomás, meterorológiai állomás, talajvíz kutak, stb.

Mérő eszközökkel, közvetlenül mért paraméterek, pl.

- a levegőben lévő koncentráció: PM10 lebegő por [μg/m3], levegőbe kibocsátott nitrogén oxid, korom, toluol, xilol, etil-acetát [kg/h], szélerősség [m/s], csapadék [mm],
- felszíni víz hőmérséklet, vezető képesség, pH, KOI, összes keménység, stb.

Az áttekinthetőség kedvéért ebbe a csoportba, a közvetlen mérésekhez soroljuk a közmű pl. víz, csatorna, gáz, elektromos áram, kommunális szolgáltató üzemeltetési és nyilvántartási célú adatait, pl. lakossági víz fogyasztás, az ivóvíz fizikai és kémiai tulajdonságai, élővízbe engedett tisztított szennyvíz, vagy gondozott zölterület ha - m2, lerakott hulladék t/év.

b) A modell számítási adatok a közvetlenül nem mérhető, becsült környezeti terhelés (pl. diffúz forrás) számítását teszik lehetővé. Pl. forgalom számlálással és az egyes járművek kibocsátásának figyelembe vételével számolhatunk levegő terhelést.

c) A statisztikai adatok alapja a bejelentési kötelezettség. Az országos gyűjtés eredményét a feldolgozás után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványok, évkönyvek formájában adja közre. Lehetnek területi (országos, megyei, nagyvárosok) és ágazati (ipar, mezőgazdaság) összesítésű adatok.

1.1. ábra - KSH adat, forrás: KSH

A termőterület művelési ágakénti megoszlása (2008)


A környezetvédelmi felügyelőségek is összesítik az adatokat. Egy részüket nyilvánosságra hozzák. A hat évente készülő Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) összefoglalja ezen adatok alapján a kiinduló helyzetet és a megvalósítandó célokat és eszközöket. Két évente kiadványokban teszik közzé a hazai környezet állapotot figyelemmel a program megvalósulására. A környezeti állapot jellemzés kiterjed az alábbiakra:

-          más ágazatok (egészségügy pl.) fejlesztéséhez kapcsololódás, nemzetközi együttműködés (éghajlatváltozás, biodiverzitás), regionális feladatok (pl. Tisza vízgyűjtő)
-          állapotértékelés: levegő, talaj, felszíni és felszín alatti vizek, táj-élővilág, település- zaj, hulladék- , emberi egészség, környeztbiztonság
-          környezeti problémák (légszennyezés, szennyvíz, talaj savanyodás, zaj, sugárzás)
-          célkitűzések ( SO2, NOx, VOC, nettó üvegház gáz csökkentése, szennyvíz tisztítás, termálvíz visszatáplálás, szabályozott hulladék lerakás, természeti és földtani értékek megóvása, egészség megőrzés
-          beavatkozások és ezek anyagi háttere.

d) A globális rendszerek adatai alatt a földfelszín-figyelő, térképező mesterséges holdak adatait és az egész Földre kiterjedő ENSZ által szervezett adatgyűjtést (GEMS, GRID) értjük.

Az adatforrások alapján lehetnek:

  1. környezet-használati adatok

  2. környezet-leíró adatok.

A) A környezet-használati adatok a környezet használat (pl. bányászat, vízhasználat, hulladéklerakás, mezőgazdasági művelés alóli kivonás, beépítés, termőföldre gyomirtószer kihordás) során keletkeznek. Engedélyezési kötelezettséggel járó tevékenységek indítása és üzemeltetése a használónak adatszolgáltatást illetve hatásvizsgálatot ír elő. Pl. 85 000 férőhelynél nagyobb baromfitelep már környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.A környezet-használati adatoknál elsősorban hatóságoknál és szakhatóságoknál bejelentett, nyilvántartott adatokról van szó.

B) A környezet-leíró adatok szerteágazóak. Hivatalok, hatóságok, kutatási intézetek, szolgáltatók,termelők, vállalkozások gyűjtenek, használnak környezettel kapcsolatos adatokat. A környezeti elemek (rendszerek) szerint vesszük ezeket számba. Pl. földnél: ingatlan nyilvántartás, termőhelyi talajadottságok, földtani adattár, vagy épített környezetnél: műemlék, lakásállomány, közmű, stb.