Ugrás a tartalomhoz

Orvosi képfeldolgozás

Emri Miklós (2011)

Debreceni Egyetem

Képkorrekció

Képkorrekció

Megfelelő képminőséget csak a leképező rendszer és a leképezés folyamatának fizikai sajátságait is figyelembe vevő korrekciós eljárásokkal lehet elérni. Ezek az eljárások részei lehetnek a képrekonstrukciós folyamatnak (iteratív módszerek) de bizonyos esetekben elvégezhetők a már előállított képanyagokon. A korrekciós eljárok a PET esetében nélkülözhetetlenek: ezek nélkül elfogadható diagnosztikai képalkotás nem létezik.

Koincidencia adatok korrekciója

A nyers koincidencia adatokon korrekciós lépéseket kell végeznünk ahhoz, hogy számunkra értékelhető adatokhoz jussunk, azaz a rekonstruált kép minden voxelében (3D-s elemi kocka) a valós szöveti-koncentráció eloszlást kapjuk. Ezek a korrekciók a következők: normalizáció, gyengítési korrekció, szórás korrekció, a random koincidencia eseményre irányuló korrekció és a detektorrendszer holtideje miatti korrekció.

Normalizáció

Mivel a MiniPET kamerában lévő detektorpárok detektálási és geometriai hatásfoka, a speciális detektor-struktúrákból adódó egyébb zavaró tényezők (PMT elektronika, vezetékek hossza, stb.) mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a LOR-onként rögzített koincidencia események száma „homogén leképezés” esetén is eltérő.. Ezekből a tényezőkből származó eltérések korrigálhatóak megfelelő méréstechnikai eljárással számolt ún. korrekciós tábla segítségével.

Gyengítési korrekció

A gamma-kvantumok a szövetben haladva, szövet bizonyos fizikai tulajdonságaitól függően, gyengül, tehát a gyengült sugárzás nem kívánt hatásokat indukálhat, ami a detektorpárokban zavarként tapasztalunk. Ezt a hatást szintén LOR-onként meghatározott szorzófaktor segítségével korrigálhatjuk.

Szórás korrekció

A gamma-foton, a szövetben végbemenő Compton szórás miatt hibásan, annihilációként jelenik meg a detektorban. Azt tudjuk viszont, hogy a Compton szórás termékeként keletkező gamma-foton csak energiájában külömbözik az annihiláció által keltett gamma-kavantumtól. Ennek kiküszöbölésére egy detektálási energiaintervallumot állítanak be (450 keV – 650 keV). Ezen kívül léteznek kifinomultabb korrekciós eljárások, amelyekre elsősorban a humán vizsgálatok esetében van szükség, kisállat kamerák esetében a szórás hatás gyakran elhanyagolható.

Random-korrekció

A mérés során előfordulhat, hogy a koincidencia párként detektált fotonok között nincs annihilációs összefüggés, tehát véletlenszerűen, egy koincidencia időablakon belül észlelte a ’’random’’ gamma-fotonokat a detektor. Ezt korrigálni kell, mivel e hatás is rontja a kép minőségét. 1.4.5 Holt-idő korrekció A detektoroknak van egy un. holtideje, amivel abban az esetben számolunk, amikor a látótérben jelentkező radioaktivitás bomlások száma meghaladja a detektorrendszer által feldolgozható események számát, így rontva a rendszer detektálási hatásfokát.