Ugrás a tartalomhoz

Orvosi leképezéstechnika

Balkay László (2011)

Debreceni Egyetem

SPECT vizsgálat EKG-kapuzása

SPECT vizsgálat EKG-kapuzása

Az EKG-kapuzás technikát mind planáris, mind tomográfiás vizsgálatokhoz alkalmazhatjuk.

A SPECT vizsgálat kapuzásánál:

  • A vetületi képek mindegyike kapuzva van.

  • Eltérések a planáris kapuzott vizsgálattól:

    • Szélesebb időablak (általában 15-15%)

    • Vetületenként rövidebb idő (pl. 30 jó ciklus)

    • Kevesebb kép (általában 8, esetleg 16) vetületenként.

  • A kapuzatlan SPECT-tel összevetve:

    • Ugyanannyi v. kicsit hosszabb gyűjtési idő szükséges vetületenként (20-30 s)

    • Minden egyes részintervallum külön van rekonstruálva.

A gyakorlatban kétféle szív SPECT vizsgálatot szoktunk kapuzottan begyűjteni:

  • A vörösvérsejt-jelzéses vizsgálatnál a szívüregek ábrázolódnak (vagyis a bennük levő vértömeg). Angolul ezt "multi-gated blood pool scintigraphy"-nak hívják.

  • Másik lehetőség a szívizom perfúzió SPECT kapuzása. Ilyenkor a bal kamra fala ábrázolódik, annak a mozgása tanulmányozható, ld. az alábbi ábrákat.

Kapuzott perfúziós SPECT eredményeinek bemutatása

Falvastagodási térkép

A szívizom térfogata a szívciklus során állandó, így – mivel a kamratérfogat a végszisztolés állapotban kisebb – a fal megvastagodik, ahol összehúzódik. A vastagodás mértéke tehát az összehúzódási képességet jellemzi. Az úgynevezett résztérfogat-hatás miatt (mivel a leképező rendszer felbontása nem túl jó, és minden pont képe összeátlagolódik a környezetével) a vastagabb szívizom magasabb radioaktivitásúnak látszik. Vagyis ahol jól összehúzódik a szívizom, ott a szívfal látszólagos aktivitása nagyobb mértékben változik a szívciklus során, mint ahol rossz vagy hiányzik az összehúzódás. Ezt ábrázolja a falvastagodási térkép (a fenti ábrán jobbra).

Az EF a vörösvérsejt-jelzéses vizsgálatból pontosabban számolható!

Ugyancsak a korlátozott felbontás miatt a perfúziós vizsgálatnál a "szétkenődő" képű szívfal belső felületének helyzete nem állapítható meg pontosan. Így minél alacsonyabb az EF, annál pontatlanabb a becslése a kapuzott szívizom-perfúziós vizsgálatból. Itt ugyanis – ellentétben a vörösvérsejt-jelzéses vizsgálattal – nem a beütésszámokból, hanem a becsült ED és ES térfogatokból számoljuk az EF-t.

Falmozgászavar vagy elnyelési műtermék?

Kellemetlen ellentmondás, hogy míg leginkább az alacsonyabb perfúziójúnak látszó falszakaszok mozgása érdekelne bennünket (pl. hogy elkülönítsük a sugárgyengítési műterméket a perfúziózavartól), épp ezek nem ábrázolódnak jól, így sok esetben csak becsülni tudja a program, hol lehet a kamrafal, mint arra az alábbi ábra mutat példát.

Kapuzott szívizom-perfúziós vizsgálatból nyerhető információ

A nyerhető információk értéke csökkenő sorrendben:

  • Perfúzió-hiányos területek

  • Falmozgás megítélése:

  • Falvastagodás (%)

  • Elmozdulás nagysága (mm)

  • Fázisszög

  • Globális pumpa-funkció: EF

  • Méretek:

  • Systolés és diastolés térfogat

  • Falvastagság.

A szívizom-perfúzió SPECT kapuzásának haszna

A különböző technikai nehézségek behatárolják a szívizom-perfúzió SPECT vizsgálat eredményének megbízhatóságát; főleg a sugárelnyelési műtermék okozhat hibás leletet.

Két begyűjtéstechnikai megoldással próbálhatunk ezen javítani: CT segítségével végzett sugárgyengítés-korrekcióval (AC: attenuation correction), és EKG-kapuzással (gating). Az alábbi ábra mutatja, hogy a két módszer együttes alkalmazása lényegesen csökkentheti a bizonytalan leletek arányát.

Forrás: Heller GV et al., J Nucl Cardiol 2004;11:273-81.

A klinikai vonatkozásokról további információkat kaphat itt (a képalkotó szakosok 3. éves anyagában): url="" >http://www.nmc.dote.hu/oktatas/izot_diagn/izdg_nappali.htm