Ugrás a tartalomhoz

Orvosi leképezéstechnika

Balkay László (2011)

Debreceni Egyetem

8. fejezet - Kvantitatív elemzés

8. fejezet - Kvantitatív elemzés

Az emissziós leképezés korlátai

A gamma-kamerás (és PET) képek minőségét több tényező is korlátozza:

  • A viszonylag gyenge felbontás, amit gamma-kameránál döntően a kollimátor határoz meg. Ennek következménye, hogy a kép minden pontja összeátlagolódik a környezetével, ezáltal lerontva a kontrasztot. (Ezt résztérfogat-hatásnak nevezzük, később még lesz róla szó.)

  • Zaj: gamma-kamerás vetületi képek esetén az egyes képelemek tartalmának eloszlása Poisson-eloszlású, amely olyan normális (Gauss-)eloszlással közelíthető, amelynek szórása a várható érték négyzetgyöke. Következésképp a zajtartalom alapvetően vagy a beadott aktivitás, vagy a leképezési idő növelésével csökkenthető.

  • Sugárgyengítés: az elektromágneses sugárzás a homogén közeg rétegvastagságával exponenciálisan gyengül. Emiatt a mélyebben fekvő szervek egyre halványabban látszanak. (Ezt bővebben külön fejezetben tárgyaljuk.)

  • A leképezéshez használt gamma-energiáknál (100-511 keV) a testszövetben a Compton-szóródás a domináló kölcsönhatás. Ez "ellene dolgozik" a sugárelnyelésnek: a máshonnan kiinduló sugárzás hozzáadódik a detektált számlálási sebességhez. A szórás ily módon tovább csökkenti a felbontást. Pl. a Tc-99m 141 keV-os sugárzását 20%-os ablakkal leképezve 60o-os eltérítésig belemérjük a szórt sugárzást!

Mindezek miatt a gamma-kamerás képekből nyerhető kvantitatív eredmények pontossága korlátozott.

Mivel a PET leképezésnél a sugárgyengítés-korrekció közvetlenül a mért adatokon (nem csak utólag a rekonstruált keresztmetszeti képeken), egyszerűbben végezhető, továbbá mivel nincs kollimátor, jobb a felbontás és – a jobb mérési hatékonyság miatt – alacsonyabb a zaj is, a PET technika alkalmasabb pontos kvantitatív mérésekre, mint a SPECT.