Balkay László (2011)
Debreceni Egyetem
idő-aktivitás görbék és paramétereik
parametrikus képek és részterületek átlaga
különbség, változás.
Egy dinamikus képsorozat hatalmas mennyiségű információt tartalmazhat. Pl. egy epeút-vizsgálatnál 128*128-as képmátrixból 110-120 db-ot gyűjtünk be. Ez kétmillió számadatot jelent, amelyet önmagában az emberi agy nem képes áttekinteni, ezért van szükségünk arra, hogy különböző számítógépes műveletek segítségével ebből a hatalmas információ-tömegből a lényeges, informatív elemeket kiemeljük, és az alapján alakíthassuk ki a szervezet működésére vonatkozó véleményt.
Az áttekinthetőséget két módszer valamelyikének vagy együttesének alkalmazásával javíthatjuk, ld. az alábbi ábrát.
Dinamikus vizsgálatok feldolgozási lehetőségei
Részterületek (ROI, VOI) kijelölése után előállítjuk az aktivitásuk időbeli változását mutató görbéket. Ezekből a görbékből különböző, az adott szerv működését jellemző paramétereket számolhatunk (pl. a maximum elérési időpontját, a kiürülés felezési idejét, stb.).
Minden egyes képelem időbeli aktivitás-változásából kiszámolhatjuk egy paraméternek az értékét; az így kapott számokat egy eredménykép megfelelő képelemébe beírva ún. parametrikus képet kapunk, amit színkódolva kijelezhetünk.
Gyakran valamilyen parametrikus képen kijelölt ROI-kból állítunk elő idő-aktivitás görbéket, és azokból számolunk aztán paramétereket.
Görbeparaméterek
A következőkben néhány gyakori vizsgálattípus görbeelemzésére mutatunk példát.
Vesegörbék
Az egészséges vesék idő-aktivitás görbéje 3 fázisú: az elsőben a kiválasztódás, a harmadikban a kiürülés dominál, míg a középső szakaszban (a csúcs környékén) a kettő egyszerre van jelen.
A két folyamat viszonyát a maximum időpontjával (Tmax), míg az ürülés ütemét a leszálló szárra illesztett exponenciális görbéből számolt felezési idővel (Tfél) jellemezhetjük.
Bal szívkamra térfogatgörbéje
A vörösvérsejtek jelzésével a szívüregek vértartalmát, illetve annak változását képezhetjük le. (Az átlagos szívciklusra jellemző képsort és térfogati görbét EKG-kapuzással nyerhetjük, ld. későbbi fejezetben.)
A bal kamrai térfogati görbéből a szívkamra összehúzódó képességét az ejekciós frakcióval (EF), míg még jó összehúzódás mellett a tágulási szakasz kezdődő romlását a maximális telődési és maximális ürülési sebesség hányadosával jellemezhetjük, az ábra szerint.
Áthaladás a nyelőcsövön
A nyelőcső normális működését az jellemzi, hogy rajta a lenyelt folyadék gyorsan áthalad (8 s-nál rövidebb idő alatt). A perisztaltikus mozgás rendellenességei az áthaladás elnyúlásában jelentkeznek, amit egyrészt a maximum időpontjának (Tmax) későbbre tolódása, másrészt az ún. áthaladási idő (a maximum 1/10-énél magasabb aktivitás időtartama), illetve az ürülési idő (a maximumról a 10-edére csökkenésig eltelt idő) megnyúlása jelez.
További görbeelemzési módszerekről a kinetikai elemzésről szóló fejezetben szólunk.