Balkay László (2011)
Debreceni Egyetem
A kialakult gamma-kamerás kép tulajdonságai nagyban függenek a kollimátortól.
Ebben a leckében a leképezés két fontos jellemzőjével foglalkozunk: a felbontással és az érzékenységgel.
Felbontás
A felbontás a kép részletgazdagságát jellemzi. Méréséhez egy vékony vonalforrást képezünk le, amely radioizotópot tartalmaz. A vonalforrás képe egy szélesebb sáv lesz (ld. ábra "A"). A vonalra merőleges egyenes mentén megmérjük a képen a beütésszám változását: ez az úgynevezett vonalszétterjedési függvény (ld. az ábra "B" részét), melynek szélességét a félértékszélességgel jellemezzük (angolul: Full Width at Half Maximum, FWHM), amely a harang alakú görbe két szárának távolsága a csúcs magasságának felénél. A kép annál részletgazdagabb, minél kisebb számértékű a félértékszélesség.
Egészen pontosan a kép felbontása alatt azt a legkisebb távolságot értjük, amelyre elhelyezett két pont még megkülönböztethető a képen. Elvileg ez a félértékszélesség
–szerese.
A felbontás távolságfüggő!
Ha a vonalforrást távolítjuk a párhuzamos furatú kollimátortól, a képe egyre szélesedik. Az ábrán látható, hogy ennek az az oka, hogy távolabbról a hegyesebb szögben érkező sugárzás nem csak a forrással szemközti, hanem egyre távolabbi furatokon is áthaladhat.
Ez azt jelenti, hogy gamma-kamerás leképezésnél arra kell törekedni, hogy a detektor a lehető legközelebb legyen a beteghez.
Érzékenység
Érzékenység alatt azt értjük, hogy egységnyi aktivitású forrás milyen számlálási sebességet eredményez a képen:
A gamma-kamera elég alacsony aktivitású sugárzásmérő, aminek fő okai:
csak kis térszögben halad a sugárzás a detektor felé
az arra haladó sugárzás jelentős része is elnyelődik a kollimátor lyukainak falában
a kollimátoron túljutó sugárzás egy része átszáll a kristályon is anélkül, hogy ütközne (vagyis fényt keltene) benne.
Az érzékenység tipikus értékeit ld. alább.