Ugrás a tartalomhoz

Orvosi leképezéstechnika

Balkay László (2011)

Debreceni Egyetem

Beépített korrekciók a korszerű gamma-kamerákban

Beépített korrekciók a korszerű gamma-kamerákban

Annak érdekében, hogy a látómező minden részén egyforma legyen a képalkotás, különböző korrekciókat végeznek a kamerák, általában közvetlenül minden egyes gamma-foton jelének feldolgozásakor (azaz "valós időben").

Energia-korrekció

Annak kompenzálása, hogy a látómező különböző helyeire (más fotoelektron-sokszorozó elé, illetve a sokszorozók közé) becsapódó ugyanakkora energiájú elektromágneses részecskére nem pontosan azonos nagyságú elektromos impulzust (Z-jelet) kapunk.

Energia-korrekció nélkül (balra) és korrekcióval (jobbra) kapott kép homogenitásának különbsége.

Linearitás-korrekció

A becsapódás helyének számolásában fellépő, helyfüggő torzulás ellensúlyozása; hogy egyenes vonalforrás képe egyenes legyen.

Ez azért fontos, mert az esetleges torzulás következtében pl. nagyobb terület sugárzása képeződik le egy kisebb területre (ld. az alábbi ábrát).

A linearitás hibája főként az uniformitás romlásában mutatkozik meg, amint a párhuzamos vágatokat tartalmazó ún. linearitás-fantom alábbi képei egy szélsőségesen rossz és egy jó linearitási beállítás esetén mutatják.

Érzékenység- (vagy uniformitás-) korrekció

A detektor egyenletes besugárzása esetén a fenti korrekciók elvégzése után még mindig meglévő egyenetlenségek korrigálása becsapódások letiltásával ill. rápótlásával.

Az érzékenység 4,2%-ról 2,5%-ra korrigálása a kép egyenletességét láthatóan javítja.

Emlékeztetőül: planáris vizsgálatnál 5%, SPECT vizsgálatnál 3% alatti uniformitást követelünk meg a vetületi képeken.

Digitális gamma-kamerák

A gamma-kamera feltalálása óta eltelt fél évszázadban számos technikai újítást vezettek be, elsősorban a digitális- és számítástechnika alkalmazásával.

Azokat a gamma-kamerákat, amelyek az 0 szakaszban leírt korrekciókat digitálisan (vagyis a koordinátajelek számmá alakítása – digitalizálása – után, számítógépes úton) végzik, digitális kameráknak nevezik; amelyik pedig nem ilyen, azt analóg kamerának.

Teljesen digitális kamerának nevezik, ha minden egyes fotoelektron-sokszorozó kimeneti jelét külön-külön digitalizálják, és a teljes további jelfeldolgozás (pozicionálás, diszkrimináció, összes korrekció) digitális úton történik.

Mivel az ilyen kamerákban az X,Y koordináta-jelek kiszámolását nem az Anger által kifejlesztett mátrix- vagy Anger-áramkör végzi, nem Anger-rendszerű kameráknak is nevezik őket. A teljesen digitális kamerák lényegesen rövidebb holtidővel dolgozhatnak.