Ugrás a tartalomhoz

Orvosi leképezéstechnika

Balkay László (2011)

Debreceni Egyetem

1. fejezet - Gamma-kamerás leképezéstechnika

1. fejezet - Gamma-kamerás leképezéstechnika

Bevezetés

Ebben a fejezetben a Nukleáris Medicina (a továbbiakban: NM) leképező vizsgálatainak fizikai és technikai hátterét tekintjük át.

A NM nyílt radioaktív készítmények gyógyászati célú felhasználásával foglalkozó szakterület. Nyíltnak az olyan radioaktív összetevőt tartalmazó készítményt nevezzük, amely a felhasználáskor a környezetével elkeveredhet ill. kémiai reakcióban is részt vehet.

A NM létrejöttének alapja a radioaktív nyomjelzési technika kidolgozása volt, amelyért Hevesy György magyar származású vegyész 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott. Ennek lényege, hogy ha egy vegyület valamelyik atomját annak sugárzó izotópjával helyettesítjük, a kapott "radioaktívan jelzett" anyag kémiailag és biológiailag az eredeti, nem sugárzó vegyülettel azonosan viselkedik. Sugárzása segítségével nyomon követhetjük az adott vegyület (illetve származékai) mozgását, viselkedését kémiai reakciók során, vagy akár egy élő szervezetben is, külső sugárzás-érzékelők segítségével. A mai műszerekkel olyan kis mennyiségű anyagot lehet sugárzása alapján kimutatni a szervezetben, amelynek jelenléte a vizsgálni kívánt szerv működését nem változtatja meg (ellentétben egyes röntgen-kontrasztanyagokkal), így lehetővé vált a funkció közvetlen leképezése.

Hevesy György (Bp., 1885 - Freiburg, 1966) magyar származású vegyész. Bevezette a radioaktív izotópok alkalmazását először az analitikában, majd a biológiai vizsgálatokban. Costerrel, Rutherforddal, majd Bohrral dolgozott együtt, és egyeduralkodó szerepet töltött be a radioaktív nyomjelzéses vizsgálati módszerek kifejlesztésében és alkalmazásában a rákkutatás és más orvosi kutatások területén.

Az orvosi leképezések története

A Nukleáris Medicina részterületei

  • "In vivo" izotópdiagnosztika: Élő szervezetben végbemenő folyamatok nyomon követése a vizsgált egyednek beadott radioaktív készítmény segítségével. Vagy egy testtájék összegzett sugárzását mérjük, vagy leképezzük a sugárzó anyag eloszlását.

  • "In vitro" izotópdiagnosztika: Valamely anyag koncentrációjának mérése vérből, vizeletből vagy más preparátumból sugárzásmérésen alapuló eljárás segítségével. Ilyenkor a vizsgált egyed nem érintkezik radioaktív anyaggal, csak a tőle levett minta.

  • "Fél in vivo" vizsgálatok: Radioaktív anyagot adunk be a betegnek, majd a tőle levett (vér, vizelet) minta radioaktivitását mérjük.

  • Kutatási alkalmazások: A fenti módszerek alkalmazása kutatási célból.

  • Radioizotóp-terápia: Nyílt radioaktív preparátum beadása betegeknek terápiás céllal.

Izotópdiagnosztikai leképező vizsgálat menete

Az ábra egy radioizotópos leképező vizsgálat lépéseit az mutatja. A következő fejezetekben ezeket tárgyaljuk részletesebben.