Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Megelőző orvostan és népegészségtan

Megelőző orvostan és népegészségtan


Tartalom

1. Az egészségállapot társadalmi-gazdasági meghatározói
Bevezetés
Az egészség biomedikális modellje
Az egészség társadalmi-gazdasági modellje
Az egészség funkcionális (bio-pszicho-szociális) modellje
Az egészség társadalmi modellje
Az egészség meghatározó tényezője: a gyermekkor
Az egészség meghatározó tényezője: a jövedelem
Az egészség meghatározó tényezője: az iskolázottság
Az egészség meghatározó tényezője: a foglalkozás
2. Az életmód mint egészségdetermináns
Bevezetés
Az energiaegyensúly meghatározó tényezői
Táplálkozás
Testmozgás
Pszichoaktív szerek használata
Dohányzás
Alkoholfogyasztás
Kábítószer fogyasztás
Napfény expozíció
Szexuális szokások
3. A népegészségügyi helyzet elemzése, kiemelten Magyarországon
Epidemiológiai elemzések jellemzői
A népesség száma és összetétele
A korfa
A természetes népmozgalom
A természetes szaporodás
Az epidemiológiai jelenségek mérése egy adott populációban
Incidencia és prevalencia
A lakosság egészségi állapotának jellemzésére szolgáló globális indikátorok
Halálozási elemzések
A magyar lakosság egészségi állapota a halálozási viszonyok tükrében az ezredfordulón
Csecsemő halálozás
Korai halálozás
Elveszített potenciális életévek
Születéskor várható élettartam
Haláloki struktúra
Térségi egyenlőtlenségek
4. Egészséghatás vizsgálatok
Az egészséghatás vizsgálatok módszertanának általános jellemzői
Az egészséghatás vizsgálat menete
Szűrés
Egyeztetés
Hatásbecslés
Döntéshozatal
Monitorozás és értékelés   
Az egészséghatás vizsgálatok gyakorlati példái országos és helyi szinteken
Minőségi bortermelés egészséghatás vizsgálata Magyarországon
Kilakoltatás versus házépítési projekt gyors egészséghatás vizsgálata egy roma telep esetében
5. Prevenciós stratégiák
A prevenció fogalma, szintjei
A megelőzés időbeli lehetőségei
Prevenciós stratégiák
A fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák előnyei és hátrányai
A teljes populációt megcélzó preventív stratégiák előnyei és hátrányai
A preventív ellátás axiómája, a prevenció paradoxonja
6. Szűrővizsgálatok feltételei, tervezése, kivitelezése, értékelése
Szűrővizsgálatok szakmai alapjai
A szűrővizsgálat fogalma
A vizsgálatok alkalmazásának kritériumai
A szűrési programok hatásosságának értékelése
Szűrővizsgálatok hazai helyzete
A szűrővizsgálatok jogi szabályozása
7. Adatbázis alapú népegészségügyi elemzések
A demográfia alapjai
Strukturális demográfia
Népmozgalom
Az epidemiológiai jelenségek mérése
Numerikus mutatók
Incidencia és prevalencia
Standardizálás
A lakosság egészségi állapotának jellemzésére szolgáló indikátorok
Halandósági elemzések
Klasszikus halálozási indikátorok
A korai és időskori halálozás vizsgálata
Korai halálozás
Időskori halálozás
A morbiditás monitorozása
A mortalitási adatok értelmezése, interpretálása
8. HIV/AIDS, hepatitisek
Hepetitis A és E fertőzések
Hepatitis B, C és D fertőzések
HIV-fertőzés/AIDS (acquired immunodeficiency syndrome)

Az ábrák listája

2.1. Energia egyensúly
3.1. Magyarország kor és nem szerinti eloszlása (1900, 2010)
3.2. Természetes szaporodási arányszám
3.3. A mutató általános alakja:
3.4. Arányszám általános alakja a vizsgált poulációban
3.5. Az incidencia arányszám általános alakja:
3.6. Prevalencia-arányszám általános képlete
3.7. Csecsemőhalálozási arányszám
3.8. Elkerülhető halálozást okozó betegségek
3.9. Csecsemőhalálozás alakulása Magyarországon és az európai Unióban
3.10. Térségi egyenlőtlenségek a csecsemőhalálozást illetően Magyarországon
3.11. A 0-64 éves lakosság halálozásának alakulása nem szerint Magyarországon és Európa régióiban
3.12. A 45-64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halálozásának alakulása
3.13. Elveszített potenciális életévek alakulása a 0-69 éves férfiak és nők halálozása következtében Magyarországon és néhány kiemelt országban (1980-2007)
3.14. Születéskor várható élettartam alakulása nem szerint, Magyarországon és néhány kiemelt országban (1980-2008)
3.15. A magyar férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartamának elmaradása az osztrák lakosságétól (1980-2008)
3.16. A vezető halálokok súlya a 25-64 éves férfiak és nők halálozásában (Magyarország, 2009)
3.17. Magyarország 25-64 éves férfi és női lakossága relatív kockázatának alakulása az EU 15 átlaggal szemben
3.18. A 25-64 éves férfiak és nők halálozásának területi egyenlőtlenségei, különös tekintettel a külső okok és az öngyilkosság okozta halálozásra Magyarországon, (Budapest, megyeszékhelyek és vidék, 2009)
3.19. A 25-64 éves lakosság halálozásának területi különbségei a települések lélekszáma és nem szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2009)
3.20. Budapesten belüli halálozási eltérések
4.1. Az egészséghatás vizsgálat menete
6.1. A daganatok kialakulásának folyamatmodellje
6.2. A betegség lefolyása és a szűrővizsgálatok kapcsolata
6.3. A szűrőprogram minőségét jellemző paraméterek
6.4. eq_1.png
6.5. eq_2.png
6.6. Példa a szenzitivitásra és specificitásra
6.7. Példa a pozitivitási kritérium meghatározására
6.8. Példa a pozitivitási kritérium meghatározására
6.9. A prediktív érték meghatározása
6.10. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján (Kohorsz vizsgálat)
6.11. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján (Eset-kontroll vizsgálat)
6.12. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján (Randomizált vizsgálat)
6.13. A szűréssel elérhető haszon és az okozható kár
6.14. A daganatos megbetegedések incidenciája és halálozása Magyarországon a nők körében (2008)
6.15. A női emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései okozta halandúság 0-64 éves életkorban
6.16. A daganat nagysága és a metasztázis összefüggése
6.17. Módszerek összehasonlítása
6.18. Emlőrák okozta halálozás a szűrt lakosságcsoportban
6.19. Az emlőszűrés eredményei
6.20. A szűrővizsgálat menete
6.21. Kétéves ciklusok eredményei
6.22. Éves eredmény
6.23. A méhnyakrák okozta halálozás a 0-64 éves lakosság körében
6.24. A szervezett szűrés hatása
6.25. Gyakorisági adatok
6.26. A vizsgálat menete
6.27. A daganatos megbetegedések incidenciája és halálozása Magyarországon a férfiak körében (2008)
6.28. A vastagbélrák fejlődése
7.1. A magyar népesség kor és nem szerinti megoszlása 1900-ban (Forrás: www.ksh.hu)
7.2. A magyar népesség kor és nem szerinti megoszlása 2001-ben (Forrás: www.ksh.hu)
7.3. A magyar népesség várható kor és nem szerinti megoszlása 2050-ben (Forrás: www.ksh.hu)
7.4. A természetes szaporodás/fogyás alakulása Magyarországon 1901-2000 között (Forrás: www.ksh.hu)
7.5. A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon 1950-2010 között
7.6. A numerikus mutatók fő csoportjai
7.7. Tuberkulózis miatt meghaltak száma Magyarországon és Európa néhány országában 1980-2009
7.8. A tuberkulózis miatti halálozás alakulása Magyarországon és Európa néhány országában, 1980-2009
7.9. A főbb halálokok súlya a 25-64 éves férfiak és nők halálozásában Magyarországon, 2009
7.10. A krónikus májbetegség és májcirrhosis miatti halálozás változása az 1980-as évhez (100%) viszonyítva Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009
7.11. Két példa 20 személy/évre – 2 egyént 10 évig figyeltünk meg vagy 5 egyént 4-4 évig
7.12. Példa az incidencia és a prevalencia számítására
7.13. Az incidencia és a prevalencia közötti kapcsolat
7.14. eq_3.png
7.15.   A csecsemőhalálozás alakulása Magyarországon és Európa régióiban (1970-2009)
7.16. Az anyai halálozás* alakulása Magyarországon, Kirgizisztánban és Európa régióiban (1970-2009)
7.17. A 25-64 éves férfiak és nők agyérbetegségek miatti halálozásának alakulása Magyarországon és Európa régióiban (1980-2009)
7.18. eq_4.png
7.19. eq_5.png
7.20. eq_6.png
7.21. kép17    Elveszített potenciális életévek alakulása a 0-69 éves férfiak és nők halálozása következtében Magyarországon és néhány OECD országban (1980-2008)
7.22. A 19 vezető rizikófaktor okozta DALY százalékos aránya a világon az országok jövedelme szerint, 2004
7.23. A főbb haláloki csoportok súlya a 65 éves és idősebb férfiak és nők halálozásában Magyarországon, 2006-2008 átlag
7.24. A 65 éves és idősebb férfiak és nők külső okok miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009
7.25. 65 éves és idősebb férfiak és nők balesetszerű esések miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009
7.26. A 25-64 éves férfiak és nők rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozásának alakulása Magyarországon és Európa néhány országában, 1980-2009 .jpg
7.27. A 25-64 éves férfiak keringési rendszer betegségei miatti halálozásának területi különbségei Magyarországon, 2005-2007
8.1. Indikátorbetegségek

A táblázatok listája

7.1. A WHO biológiai kor alapján a következő csoportokat hozta létre:
7.2. Élveszületések és halálozások száma és aránya Magyarországon 1960-2010
7.3. Az Európai és a Világ standard populáció megoszlása (%)
7.4. Mexikó és Svédország halálozása korcsoportok szerint, 1995
7.5. Mexikó és Svédország standardizált halálozása, 1995
7.6. A nyers és standardizált halálozás alakulása néhány európai országban 2005-ben
7.7. A férfiak nyers és indirekt standardizált halálozási mutatóinak alakulása Magyarország néhány megyéjében és Budapesten (2008)
7.8. A férfiak nyers és indirekt standardizált halálozási mutatóinak alakulása Magyarország néhány megyéjében és Budapesten (2008)
7.9. Az élveszületettek és csecsemőhalottak száma és a csecsemőhalálozási arányszám alakulása Magyarországon 1960-2010
7.10. A csecsemőhalálozás alakulása születési súly szerint, és a kis súllyal születettek aránya Magyarországon (1970-2009)
7.11. A férfiak és nők várható élettartamának alakulása egyes kiemelt életkorokban, Európa néhány országában, 2008
7.12. A 0 és 65 éves életkorban várható élettartam és az egészségesen várható élettartam Magyarországon és Európa régióiban, 2008
7.13. Elkerülhető halálozást okozó betegségek (halálokok)
7.14. A 25-64 éves magyar férfiak többlethalálozása a svéd férfi lakosság halálozásához viszonyítva 2009-ben
7.15. A 25-x éves magyar férfiak krónikus májbetegségek és májzsugor okozta korspecifikus halálozása korcsoportok szerint, 1970-1995
7.16. A 50-54 éves magyar férfiak krónikus májbetegségek és májzsugor okozta korspecifikus halálozása naptári évek és születési kohorszok szerint