Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

A korai és időskori halálozás vizsgálata

A korai és időskori halálozás vizsgálata

A kurzus célja

A hallgatók ismerjék meg a korai és időskori halálozás vizsgálatában alkalmazott speciális halandósági indikátorokat (elkerülhető halálozás, többlethalálozás, elveszített potenciális életévek), az indikátorok alkalmazásának lehetőségeit és korlátait, az időskori halálozás speciális problémáit. Legyenek képesek az indikátorok számítására, értelmezésére és kritikus elemzésére.

Korai halálozás

A korai halálozás vizsgálata az 1-64 éves életkorra vagy annak egy meghatározott korintervallumára terjed ki. Mint korábban láttuk a csecsemőhalálozás vizsgálata külön történik, mivel a csecsemőhalálozás bekövetkezéséért elsősorban a terhesség, a szülés alatt és a születés után kialakuló speciális kórállapotok felelősek. Az idősek - 65 éven felüliek – halálozását ugyancsak külön vizsgáljuk, amit az indokol, hogy a halálozás nagyobb része idős korban következik be és így az időskori halálozás túlsúlya miatt a fiatalabb korcsoportok jellegzetes halálozási problémái rejtve maradnának.

A korai halálozást nem csak az összhalálokok, illetve a korcsoportok szerinti halálozás mentén szokták vizsgálni, hanem egyéb, olyan mutatókat is képeznek, amelyek a halálozás megelőzését és a társadalmi terhek csökkentésének lehetőségét számszerűsítik.

Ezek a következők:

-         elkerülhető halálozás

-         többlethalálozás

-         elveszített potenciális életévek

-         rokkantsággal (korlátozottsággal) korrigált elveszített potenciális életévek (Disability Adjusted Life Years – DALY).

Elkerülhető halálozás

A fejlett országokban az 1970-es évek közepén szakmai konszenzus alapján állították össze és fogadták el azon betegségek listáját, melyek miatt meghatározott életkorokban, időben történő, megfelelő orvosi, (nép)egészségügyi beavatkozások alkalmazásával és igénybevételével a halálesetek bekövetkezése elkerülhető (1. táblázat). Fontos hangsúlyozni, hogy a halálozás elkerülhetőségének alapvető feltétele az időben történő és megfelelő ellátás igénybevétele és alkalmazása. Bármelyik hiánya csökkentheti vagy megakadályozhatja a halálozás elkerülését az adott életkorban. A halálozás elkerülése tehát meghiúsulhat akár az egészségügyi ellátást biztosítók, akár az ellátást igénybevevők hibájából.

Az utóbbi időben az elkerülhető halálozást okozó betegségek listáját bővítették és jelenleg nincs teljes konszenzus a szakmai szervezetek és szerzők között. Például az Európai Közösség „Elkerülhető halálozás” Atlasza (Holland WW (ed.). European Community Atlas of ‘Avoidable Death’: Volume Two. Commission of the European Communities Health Services Research Series No 9. Oxford, 1993) a bélfertőzéseket (0-14 évesek), az emlőrákot (25-64 évesek), a bőrrákot (25-64 évesek), a leukaemiát (0-44 évesek), a hererákot (0-64 évesek), az ischaemiás szívbetegségeket (35-64 évesek), a peptikus fekélyt (25-64 évesek) és a veleszületett szívfejlődési rendellenességeket (1-14 évesek) is ebbe a csoportba sorolta. Más szerzők további betegségeket soroltak ebbe a csoportba, illetve más korcsoportokat javasolnak alkalmazni.

7.13. táblázat - Elkerülhető halálozást okozó betegségek (halálokok)

Halálokok BNO-10 kód* Korcsoport (év)
Tuberculosis A15-A19 5-64
Méhnyak-,méhtestrák C53-C55 15-64
Hodgkin-kór C81 5-34
Cukorbetegség E10-E14 5-64
Krónikus reumás szívbetegségek I05-I09 5-44
Magasvérnyomás és agyérrendszeri betegségek I10-I15, I60, I62, I64, I65, I67-69 5-64
Heveny légúti betegségek J00-J06, J20-J22 5-49
Tüdőgyulladás J12-J18 5-49
Idült hörghurut, tüdőtágulat, asthma J41-J46 5-64
Vakbélgyulladás (appendicitis acuta) K35-K38 5-64
Hasüregi sérv K40-JK46 5-64
Epekőbetegség, epehólyag-gyulladás K80-K82 5-64

*Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO)

Az itt felsorolt elkerülhető halálokok közül az agyérbetegségek miatti halálozást emeljük ki. Az agyérbetegségek miatti halálozás Magyarországon a vizsgált időszakban jelentősen meghaladta a fejlett európai uniós országok (EU15) halálozását, sőt az EU12-országok átlagát is. Bár a magyar férfiak halálozása a ’90-es évek közepétől, a nőké a ’80-as évek közepétől az időszak végéig jelentősen csökkent – és ennek hatására az EU12 országok halálozási szintjét elértük –, az EU15 országok átlagának a magyar férfiak agyérrendszeri betegségek miatti halálozása pontosan négyszerese, a nőké pedig közel háromszorosa (2,6-szorosa) volt 2009-ben

7.17. ábra - A 25-64 éves férfiak és nők agyérbetegségek miatti halálozásának alakulása Magyarországon és Európa régióiban (1980-2009)

A 25-64 éves férfiak és nők agyérbetegségek miatti halálozásának alakulása Magyarországon és Európa régióiban (1980-2009)

EU12: az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott 12 ország; EU15: az Európai Uniót 2004. május 1. előtt alkotó 15 ország

*Standard: az európai standard populáció kormegoszlása

(Forrás: WHO/Európa Health for All Adatbázis, 2011. január)

Többlethalálozás

A többlethalálozási mutató segítségével meghatározható egy adott ország vagy országon belüli terület halálozási többlete egy választott, elérendő szinthez képest. A mutató segítségül szolgál az adott ország vagy terület népegészségügyi feladatainak meghatározásához. A többlethalálozás mérése indirekt standardizáláson alapul.

A többlethalálesetek száma (TH) a vizsgált népesség körében észlelt halálesetek tényleges számának (T) és a várható halálesetek számának (V) különbsége:

7.18. ábra - eq_4.png

eq_4.png

A várható halálesetek száma a viszonyítási alapul választott (standard) halálozási szint korspecifikus halálozási arányszámai alapján számítható ki a vizsgált népességben.

A viszonyítási alapként (standardként) választott halálozási szint lehet

  • természetes populáció (pl. a svéd lakosság korspecifikus halálozási arányszámai)

  • mesterséges halmaz (pl. elérendő célként összeállított, vagy a világ különböző országaiban adott évben legalacsonyabb korspecifikus halálozási mutatók listája). 

A többlethalálozási hányados (THH) a többlethalálesetek számát (a tényleges halálesetek és a várható halálesetek számának különbsége) viszonyítja a várható halálesetek számához százalékos formában:

7.19. ábra - eq_5.png

eq_5.png

Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal magasabb (vagy alacsonyabb) a vizsgált populáció halálozása a viszonyítási alapul választott halálozási szintnél. Értéke lehet pozitív (a halálozás vizsgált populációban magasabb a választott szintnél) vagy negatív (a halálozás a vizsgált populációban alacsonyabb a választott szintnél). A helyzetfelmérésben használatos mutató.

A relatív többlethalálozási hányados (RTH) annyiban különbözik a többlethalálozási hányadostól, hogy a többlethalálesetek számát a tényleges halálesetek számához (T) viszonyítja a várható halálesetek száma helyett:

7.20. ábra - eq_6.png

eq_6.png

ahol T a tényleges halálesetek száma

Azt fejezi ki, hogy a vizsgált populáció halálozását hány százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a választott halálozási szintnek megfeleljen. A mutató elsősorban a korai halálozás csökkentésének meghatározására és a kitűzött célok megvalósulási ütemének követésére szolgál

7.14. táblázat - A 25-64 éves magyar férfiak többlethalálozása a svéd férfi lakosság halálozásához viszonyítva 2009-ben

Korév 100 000 férfira jutó halálozás Svédor-szágban A magyar férfiak 2009. évi      
évközepi száma (100 000 főben) várható halálesetek száma a svédországi halálozás szerint tényleges halálesetek száma többlethalál- eseteinek száma THH (%) RTH (%)   
  A B C=AxB D E=D-C F=(E/C) x100 G=(E/D)x100
25-29 69 3,642815 251,4 305 53,6 21,34 17,59
30-34 67 4,283345 287,0 511 224,0 78,06 43,84
35-39 87 3,752295 326,4 752 425,6 130,36 56,59
40-44 123 3,335785 410,3 1 332 921,7 224,64 69,20
45-49 196 2,977815 583,7 2 443 1859,3 318,57 76,11
50-54 350 3,50010 1 225,0 5 040 3815 311,42 75,69
55-59 555 3,336795 1 851,9 6 710 4858,1 262,33 72,40
60-64 881 2,60045 2 291,0 7 112 4821,0 210,43 67,79
25-64    7 226,7 24 205 16 978,3 234,94 70,14

RTH: relatív többlethalálozási hányados

THH: többlethalálozási hányados

(Forrás: Demográfiai évkönyv, 2009. KSH, Budapest, 2010. Tables on the population in Sweden 2009. www.scb.se)

A magyar 25-64 éves férfiak összhalálozása 235%-kal haladta meg a svéd férfiak halálozási szintjét 2009-ben, ami azt jelenti, hogy a magyar férfiak halálozása 2,3-szorosa volt a svéd férfiak halálozásának ebben a korcsoportban (2. táblázat). Ahhoz, hogy a magyar férfiak halálozási szintje elérje a svéd férfiak körében tapasztalható szintet, halálozásukat 70,14%-kal kellett volna csökkenteni 2009-ben.  (A svéd férfiak és nők halálozása az egyik legalacsonyabb az Európai Uniós tagállamok között.)

Elveszített potenciális életévek

Az elveszített potenciális életévek mutató a korai halálozásból származó társadalmi veszteségek jellemzésére szolgál. Minden 70. életév betöltése előtt bekövetkezett halálozás potenciális életév veszteséggel jár. A mutató értéke azt adja meg, hogy az 1-69 éves (néha 0-69 éves) életszakaszban elhaltak 100 000 (vagy 1000) lakosra számítva hány évet nem éltek meg, de potenciálisan megélhettek volna.

Esetenként az 1-64 éves (65 életév betöltése előtt bekövetkezett halálozás) életszakaszra adják meg a mutató értékét, illetve a 15 évesnél idősebb népesség körében külön elemzik az elveszített potenciális életéveket.

A népesség kor szerinti összetétele befolyásolja az elveszített potenciális életévek számát. Egyrészt az életkor előrehaladtával csökken az elveszíthető potenciális életévek száma, másrészt a korspecifikus halálozás nő az életkorral, ezért az elveszített potenciális életévek számát mindig standardizálni szükséges.   Magyarországon igen magas a férfiak és a nők körében az elveszített potenciális életévek száma mind a fejlett országokhoz, mind a hasonló történelmi múlttal rendelkező közép-kelet európai országokhoz viszonyítva, ami a magas korai halálozásból adódik (2. ábra). Az OECD tagországok közül évek óta Japán és Svédország rendelkezik a legkedvezőbb mutatókkal.

7.21. ábra - kép17    Elveszített potenciális életévek alakulása a 0-69 éves férfiak és nők halálozása következtében Magyarországon és néhány OECD országban (1980-2008)

kép17    Elveszített potenciális életévek alakulása a 0-69 éves férfiak és nők halálozása következtében Magyarországon és néhány OECD országban (1980-2008)

(Forrás: OECD adatbázis; www.oecd.org)

Egészségkárosodással (korlátozottsággal, rokkantsággal) korrigált életévek (Disability-Adjusted Life Years DALY)

A DALY mutatót azért hozták létre, mert a halálozási mutatók önmagukban nem adnak megfelelő felvilágosítást egy adott populáció egészségi állapotáról. Ezért a WHO egy olyan kombinált mutató létrehozását javasolta, amely mind a korai halálozást, mind a megbetegedésben eltöltött idő hosszát, illetve a betegség súlyosságát egy mutatóban fejezi ki. A DALY a károsodott egészségi állapotban leélt életévek és a korai halálozás miatt elveszített potenciális életévek kombinált indexmutatója, tehát a morbiditást és a mortalitást is figyelembe veszi. A betegségek okozta terheket (burden of disease) méri a populációban. A Globális Betegség-terhet az összes ok, összes életkori csoport, minden régióra vonatkoztatott összesített DALY értékei adják.    

A kiszámítása úgy történik, hogy összeadják az elveszített potenciális életévveszteséget és az egészségkárosodásban leélt életévek számát. Az egészségkárosodást súlyosság szerint osztályba sorolják (6 osztályt különböztetnek meg). Minden osztályhoz tartozik egy súlyszám (0 és 1 között, ahol 0 a teljes egészséget, 1 a halált jelenti). Adott súlyosságú osztályban eltöltött időt az adott kategóriához tartozó súllyal szorozzák meg.

DALY = YLL (years of life lost - elveszített potenciális életévek) + YLD (years lost due to disability - egészségkárosodásban leélt életévek)

            YLL = N x L

ahol

            N = halálozások száma

            L = a halálozás bekövetkezésének évében várható       standard élettartam (években)

            YLD = I x DW x L,

            ahol

                        I = új esetek száma

                        DW = egészségkárosodás súlyszáma

                        L = a remisszióig vagy a halálig eltelt átlagos időtartam (években) Pl. az újszülöttkorban bekövetkezett halálozás 33 DALY-nak felel meg. Egy "DALY" egy olyan életévnyi veszteséget jelent, amit teljes egészségben lehetett volna megélni

7.22. ábra - A 19 vezető rizikófaktor okozta DALY százalékos aránya a világon az országok jövedelme szerint, 2004

A 19 vezető rizikófaktor okozta DALY százalékos aránya a világon az országok jövedelme szerint, 2004

(Forrás: Global Health Risks. Mortality and burden of disease attributable to selected major risks. WHO, Geneva, 2009.)

A világon a legnagyobb betegségterhet a gyermekkori alultápláltság okozza, mely a fejlődő országokban jelent komoly problémát (3. ábra). Az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban e mellett a nem biztonságos szex, valamint a nem biztonságos ivóvíz és rossz higiénés viszonyok okoznak jelentős számú megbetegedést és halálozást. A közepes és magas jövedelmű országokban ezzel szemben a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a túlsúly és elhízás, valamint a magas vércukorszint vezet egészségkárosodáshoz és korai halálozáshoz.

Időskori halálozás

Az idősek – 65 évesek és idősebbek – halálozásának elemzése kor, nem és halálokspecifikus halálozási arányszámokkal, vagyis a klasszikus halálozási mutatók alkalmazásával történik. Az időskori halálozási adatok elemzésénél figyelembe kell azonban venni, hogy az idős emberek általában egyszerre többféle krónikus betegségben szenvednek, ezért a halálok megállapításának a megbízhatósága kisebb (kevesebb boncolást is végeznek), mint a korai halálozás esetén. Ezért általában a 65-74 éves korosztály halálozását célszerű elemezni ebben a korcsoportban. A WHO Health for All adatbázisában a halálozást a 60-74 éves, a 65 évesek és idősebbek, illetve a 75 évesek és idősebbek korcsoportjaiban lehet vizsgálni. 

7.23. ábra - A főbb haláloki csoportok súlya a 65 éves és idősebb férfiak és nők halálozásában Magyarországon, 2006-2008 átlag

A főbb haláloki csoportok súlya a 65 éves és idősebb férfiak és nők halálozásában Magyarországon, 2006-2008 átlag

(Forrás: WHO/Európa Health for All Adatbázis, 2010. január)

Az idősek körében a leggyakoribb halálokok a keringésrendszeri és daganatos betegségek, amelyek a halálozás 80%-áért felelősek mind a két nem esetén

Érdemes külön figyelmet szentelni a balesetek, sérülések és egyéb erőszakos okok miatti halálozásuknak, ezen belül is a balesetszerű esések és az öngyilkosság miatti halálozás vizsgálatának, amelyek a krónikus betegségek mellett igen gyakori halálokok ebben az életkorban.

A magyar 65 éves és idősebb férfiak és nők külső okok miatti halálozása 1980-ban mintegy 2,5-szerese volt az EU15 átlagának. A vizsgált időszakban az EU különböző régióiban a halálozás folyamatos csökkenése figyelhető meg. A magyar férfiak és nők körében bekövetkezett nagyobb mértékű halandóságcsökkenés következtében – a 90-es évek elejétől 2008-ig a halálozás 46%-kal csökkent a férfiak és 65%-kal a nők esetén - halálozási többletük az EU15 országaihoz képest mérséklődött ugyan, de még mindig számottevő (ffiak: 1,8-szoros, nők: 1,6-szoros) .A 65 évesek és idősebbek balesetszerű esések miatt bekövetkezett halálozása a külső okok miatt bekövetkezett halálozás trendjét követi, a halálozás csökkenése is hasonló nagyságrendű volt. Ennek ellenére a 65 éves és idősebb férfiak halálozási kockázata az EU15 országaihoz képest az időszak elején tapasztalható 2,5-szeres különbséghez képest 3-szorosára, a nők esetében a 2,6-szeres kockázat 2,8-szorosára emelkedett

7.24. ábra - A 65 éves és idősebb férfiak és nők külső okok miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009

A 65 éves és idősebb férfiak és nők külső okok miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009

EU12: az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott 12 ország; EU15: az Európai Uniót 2004. május 1. előtt alkotó 15 ország; EU27: az Európai Unió 27 tagállama

*Standard: az európai standard populáció kormegoszlása

(Forrás: WHO/Európa Health for All Adatbázis, 2011. január)

7.25. ábra - 65 éves és idősebb férfiak és nők balesetszerű esések miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009

65 éves és idősebb férfiak és nők balesetszerű esések miatti halálozásának alakulása Magyarországon és az EU országaiban, 1980-2009

EU12: az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott 12

ország; EU15: az Európai Uniót 2004. május 1. előtt alkotó 15 ország; EU27: az Európai Unió 27 tagállama

*Standard: az európai standard populáció kormegoszlása

(Forrás: WHO/Európa Health for All Adatbázis, 2011. január)