Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

A teljes populációt megcélzó preventív stratégiák előnyei és hátrányai

A teljes populációt megcélzó preventív stratégiák előnyei és hátrányai

Előnyök:

radikális javulás

széles körű hatás (a népesség egészét érinti)

társadalmi magatartás (nem egyéni áldozat)

Hátrányok:

az egyén számára ritkán érzékelhető közvetlen előny

az egyén gyengén motivált

az orvos gyengén motivált

relatíve magas költségek

A populációs preventív stratégiák eredményességének esélyét a populációs méretű változtatás növeli, amely még akkor is számottevő javulást (morbiditási, halálozási csökkenést) eredményez, ha a változtatás mértéke egyéni szinten csekély. A mindenkit érintő, csekély változtatás az életmódban az egyéntől kisebb áldozatot követel, mint a fokozott veszélyeztetettség – általában orvosi beavatkozással, elszigetelődéssel járó – drasztikus egyéni csökkentése. Ezzel szemben a csekély változtatás széles körű – populációs szintű – elfogadtatása éppen azáltal okozhat komoly gondokat, hogy az egyének számára általában nem érzékelhető a változtatás azonnali, közvetlen, személyes előnye (pl. sószegény táplálkozás, rendszeres mozgás). Éppen ezért az egyének önmaguktól kevésbé motiváltak a változtatás szükségességének elfogadására. Általában kevésbé motiváltak az orvosok is, hiszen a populációs változás eredményei lassabban – hosszabb távon – jelentkeznek és kevésbé érzékelhető sikerélmény számukra mint egy-egy egyén problémájának közvetlen megoldása esetén.

Súlyos hiba a populációs preventív stratégia súlypontját az életmód megváltoztatására korlátozni. Az egészséges életmód akadályainak felszámolása (egészséges táplálkozás költségei; lakásfeltételek; tömeges sportolási lehetőség; stb.) gazdasági, politikai követelményeket támaszt.

A populációs változás – mint minden változtatás – költséges. A feltételek, lehetőségek biztosításához gazdasági, politikai szándékok – végső soron össztársadalmi törekvések – szükségesek.