Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

A fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák előnyei és hátrányai

A fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák előnyei és hátrányai

Előnyök:

Az egyéni megítélés megfelelőbb. Vitathatatlan, hogy az egyén aktuális állapotának megfelelően alakítható, szükség esetén változtatható a beavatkozás, így az egyén számára elfogadhatóbb.

Az egyén motiváltabb: az egyén a személyét fenyegető következmények és azok elhárítási lehetőségeinek ismeretében, motiváltabb (ez azonban – a gyógyító-megelőző ellátás kereteiben is – az orvos-beteg kapcsolat függvénye lehet).

Az orvos motiváltabb: az ellátó orvos is motiváltabb egy esetleges újabb (vagy nagyobb) probléma kivédésében, hiszen a – az egyébként esetleg más területet érintő – gyógyító munkájának eredményességét veszélyeztetheti. (Például: a vérnyomás ellenőrzése a más problémával kezelt betegek esetében is.)

A tartós orvos-beteg kapcsolat különösen jelentős lehet mindkét fél motiváltságában (alapellátás; házi orvos).

A szelektivitás javítja a nyereség-kockázat arányt.

Kedvező költség-hatékonyság. A költség-hatékonyságot az javíthatja, ha a prevencióra rendelkezésre álló források ott és úgy használhatók fel, hogy a prevenció a legeredményesebb legyen az egyének számára.

Az alacsony kockázatnak kitettek számára nem jelent „felesleges” beavatkozást Az előnyök elsősorban a gyógyító-megelőző ellátáson belül is az alapellátásban fokozhatók

Hátrányok:

A fokozott kockázatnak kitettek azonosítása (szűrés a kockázati tényezőre)

Célcsoport előzetes azonosítása a gyógyító-megelőző ellátás kereteiben esetleges lehet (orvoshoz fordulási egyenlőtlenségek). A kockázati tényezőre történő szűrés? Számos gyakorlati probléma, költségek, külön kell vele foglalkozni.

Tüneti és időleges hatás

Átmeneti hatás: tapasztalatok szerint az orvos-beteg kapcsolat megszűnése után visszaállhat a kockázati tényező szintje az eredetire.

Betegség visszaszorításában gyakran csak kis szerepe van

Korlátozott hatás: az érintett egyén környezetében (család, munkahely) minden változatlan (az érintett egyén elszigeteltsége; még nem beteg, csak veszélyeztetett, kérdés, hogy kap-e így is tartós segítséget a környezetétől).

„Beteggé” válás: „Beteggé” válás lehetősége abból fakadhat, hogy az addig egészségesnek hitt személyt éppen a prevenció választja el a környezetétől (orvoshoz járás; esetleg gyógyszert kell szedni), ami szubjektíve „beteggé” teheti.

A megvalósíthatóság és a költség gyakran kérdéses