Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

5. fejezet - Prevenciós stratégiák

5. fejezet - Prevenciós stratégiák

A prevenció fogalma, szintjei

A prevenció latin eredetű szakkifejezés (pre[előtte]+venire[jönni), mely a betegségek megelőzésére vonatkozó átfogó és sokszínű tevékenységek összességét jelenti.

A megelőzés (prevenció) magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják.  

Az ELSŐDLEGES (primer) megelőzés egyes értelmezések szerint az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló bármilyen tevékenység. Az előzőnél szűkebb értelemben az elsődleges megelőzés jellemzően az egészségügyi alapellátás szereplői által végzett betegségmegelőző tevékenység. Az egészségügyi ellátás keretein kívül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoznak. Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatók:

1. egészségnevelés

2. védőoltások

A MÁSODLAGOS (szekunder) megelőzés lényege, hogy betegség kialakulására figyelmeztető állapotokat, vagy betegségeket korai szakaszban felismerjen, és ezáltal lehetővé váljon azok időbeni kezelése. Legfontosabb szekunder prevenciós tevékenység a szűrés, amely rendszerint az egészségügyi ellátás keretein belül történik.

A HARMADLAGOS (tercier) megelőzés során a cél a betegség okozta károsodások progressziójának megállítása és a károsodások csökkentése gyógykezeléssel, illetve legkedvezőbb esetben az egészség helyreállítása rehabilitációval. Az idetartozó tevékenységek csak az egészségügyi ellátásban történhetnek.