Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Egyeztetés

Egyeztetés

Miután a szűrés során bebizonyosodott, hogy szükség van az EHV elvégzésére, a következő lépést a vizsgálat módjának meghatározása jelenti. Az egyeztetés során kerül sor az érintett populáció és az intézkedés azon potenciális egészséghatásainak azonosítására, amelyek további vizsgálatot igényelnek, valamint ezek ismeretében történik meg a vizsgálat során felhasználható módszerek meghatározása.

Elemei:

  • a tervezett intézkedés által érintett tényezők/hatások és populáció meghatározása

  • a további vizsgálatot igénylő várható hatások megjelölése

  • a hatásbecslés módszerének meghatározása

  • a hatásbecslés határainak (térbeli, időbeli, jogi) kijelölése

  • a rendelkezésre álló erőforrások számbavétele

  • a szerepek és a döntési felelősség allokációja

  • az intézkedés esetleges alternatíváinak számbavétele

Az egyeztetés fázisa az EHV irányítócsoport felállításával kezdődik. Ez tartalmazza az EHV munkacsoportot, valamint a témában érintett és közreműködésre felkért szakértőket. A döntéshozók bevonása a vizsgálatba és a megfelelő kapcsolattartás elősegítheti  elősegítheti  az EHV ajánlásainak későbbi figyelembevételét a döntéshozatal során. Az irányítócsoport tagjainak meg kell állapodniuk a feladatmeghatározásban (TOR – Terms of reference), mely a fázis elemeinek számbavételén túl a EHV szervezeti modelljét (hatáskör, feladatok, kapcsolattartás, ellenőrzés) és a vizsgálat eredményének felhasználásának, közlésének rendjét rögzíti.

Az intézkedés jellemzőitől és a tervezett hatásvizsgálat kereteitől (térbeli, időbeli, rendelkezésre álló erő- és adatforrások, stb.) függően az EHV-knak három alapvető formáját különböztethetjük meg:

  • gyors hatásvizsgálat (mini/rapid HIA) jellemzői az egyszerű kivitelezhetőség, a konzultációs lehetőségek korlátozottsága, jellemzően már adott szakértői tudás és tapasztalat, valamint előző EHV-k eredményeinek felhasználása

  • közbenső/köztes hatásvizsgálat (standard/intermediate HIA) az egészséghatások körültekintő feltárásán, a releváns szakirodalom korlátozott, nem rendszerezett áttekintésén, rutin (jellemzően statisztikai) adatok felhasználásán, és az érintettek véleményének figyelembevételén alapszik

  • átfogó/kiterjesztett hatásvizsgálat (maxi/comprehensive HIA) végzése kiterjedt irodalmi kutatást, új adatok gyűjtését és elemzését, és a várható hatások minél teljesebb számszerűsítését, és az érintettektől validált módszerekkel történő kvalitatív információgyűjtést tesz szükségessé.

Az egyeztetés kijelöli az értékelés időhorizontját. Attól függően, hogy az intézkedés bevezetéséhez képest mikor kerül sor az EHV készítésére, prospektív (előzetes), retrospektív (utólagos) és egyidejű (az implementációval párhuzamos) egészséghatás vizsgálatokat különböztetünk meg. Tekintettel arra, hogy a hatások előrejelzésének és az egészségnyereség maximalizálásának lehetősége csak a prospektív vizsgálatok esetén adott, számos szerző a retrospektív és egyidejű vizsgálatokat inkább értékelésnek, mintsem hatásvizsgálatnak tekinti.