Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Az egészséghatás vizsgálat menete

Az egészséghatás vizsgálat menete

A Gothenburg Consensus Paper - az egészséghatás vizsgálatok egyik alapdokumentumaként - nemzetközi szervezetek (EC, WHO European Centre for Health Policy) és számos szakértő együttműködésének eredményeként született meg 1999-ben.

Az ebben leírt módszertan szerint az egészséghatás vizsgálatok menete (1. ábra) az alábbi öt fő fázisra osztható:

1.         Szűrés (screening)

2.         Egyeztetés (scoping)

3.         Hatásbecslés (assessment)

4.         Döntéshozatal (decision making)

5.         Monitorozás és értékelés (monitoring and evaluation)

4.1. ábra - Az egészséghatás vizsgálat menete

Az egészséghatás vizsgálat menete

A különböző módszertanok az említett lépéseket változatos módon alkalmazzák. Az egyes modellek leggyakrabban a hatásbecslés lépésében térnek el, attól függően, hogy az EHV-t milyen megközelítésben végzik, és milyen módszereket használnak a hatások értékelésre.  Az össszefoglaló vélemény illetve javaslat készítése általában a hatásbecslés vagy a döntéshozatal része, de egyes modelleknél önálló elemként szerepel. A monitorozás és értékelés fázisa - bár a módszertani ajánlások szerves részét képezi - a gyakorlatban az esettanulmányok jelentős részében elmarad a magas költség, a rendelkezésre álló idő rövidsége és/vagy a döntéshozók implementációt követő érdektelensége miatt.