Ugrás a tartalomhoz

Megelőző orvostan és népegészségtan

Ádány Róza (2011)

Debreceni Egyetem

Az epidemiológiai jelenségek mérése egy adott populációban

Az epidemiológiai jelenségek mérése egy adott populációban

Az egészségi állapottal kapcsolatos jelenségek numerikus jellemzése viszonyszámokkal történik. Az epidemiológiában legáltalánosabban alkalmazott viszonyszámok:

-     a részarány (megoszlási viszonyszám);

-     az arányszám (intenzitási viszonyszám);

-     és a dinamikus viszonyszám.

A megoszlási viszonyszámok a vizsgált jelenség belső struktúráját kifejező, dimenzió nélküli részarányok.

3.3. ábra - A mutató általános alakja:

A mutató általános alakja:

azaz a számláló mindig része a nevezőnek.

Az arányszám a vizsgált jelenség gyakoriságát (intenzitását) méri a vizsgált populációban egy meghatározott időtartamban (vagy időpontban):

3.4. ábra - Arányszám általános alakja a vizsgált poulációban

Arányszám általános alakja a vizsgált poulációban

A „megfigyelt populáció átlagos száma” az időtartamra vonatkozó mutatók nevezőjében a populáció kezdeti és a záró időpontbeli létszámának számtani átlaga (pl. egy évi időtartamban: a népesség évközepi száma). A „k” szorzó értéke 10 valamely hatványa általában 1000, de ritkább események vagy jelenségek esetén 10 000, vagy 100 000.

A dinamikus viszonyszám a megfigyelt jelenség (esemény) időbeni változását százalékban kifejező mutató. Az epidemiológiában a relatív változás mérésére leginkább használatos dinamikus viszonyszám a bázisviszonyszám, ami az idősor – egymás utáni időpontokra vagy időtartamokra vonatkozó adatok – minden tagját egy előre rögzített tag (a bázis) értékéhez viszonyítja (a bázis = 100,0%).

Incidencia és prevalencia

-     az incidencia az új esetek (pl. megbetegedések) előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált populációban;

-     a prevalencia egy jelenség (pl. betegség) összes létező esete egy meghatározott időpontban a vizsgált populációban, függetlenül attól, hogy a jelenség mióta áll fenn.

Az incidencia és a prevalencia egyaránt arányszámokkal jellemezhető.

3.5. ábra - Az incidencia arányszám általános alakja:

Az incidencia arányszám általános alakja:

A prevalencia-arányszám számításának általános képlete egy konkrét jelenség (betegség vagy állapot) esetén

3.6. ábra - Prevalencia-arányszám általános képlete

Prevalencia-arányszám általános képlete